A városháza melletti telken egykor az urasági vadász háza állt, amelyet később Seiler Mátyás vásárolt meg, és ott mészárszéket működtetett. Halála után fia, Seiler Elek főszolgabíró sokszor kínálta a községnek 17000 forintért a városháza telkének kibővítéséül, de a község vezetője nem akart többet adni 16000 forintnál. Efelett éveken át elkötekedtek egymással, végre is megvette 17000 forintért Weisz Móritz és felépítette rá kétemeletes nagy házát [1], ahogy a korabeli Békésmegyei Közlöny tudósított róla: "nem azért, hogy a földszinti ablakokból szép felesége a Fiume szálló előtti ifjú publikumon legeltesse bájos fekete szemeit, hanem hogy jó áron üzleteknek kiadhassa a földszintet".
A Weisz-bérház az 1910-es években
A bérházat Bányai András csabai építőmester építette 1909-ben, azonban az épület tervezése különös módon történt. Amint azt a Jogesetek [6]cikke alapján megtudhatjuk, az építtető Weisz Mór és Bányai építőmester több alkalommal kérték ifj. Rimanóczy Kálmánt, hogy a nagyváradi Bémer téren a Központi Takarékpénztár Rt. számára épült kétemeletes palota általa készített homlokzatrajzát a Csabán építendő ház részére rendelkezésükre bocsássa. Miután a nagyváradi építész kérésüket határozottan visszautasította és a tervek felhasználása ellen tiltakozott, Bányai építőmester a nagyváradi épületről készült fényképek és képeslapok alapján építette fel a csabai palotát a nagyváradival csaknem teljesen megegyező homlokzattal. Bár Rimanóczy beperelte a csabai építtetőt és az építőmestert, a nagyváradi királyi ítélőtábla (erősen vithatható módon) az alpereseknek adott igazat, mondván, hogy a szerzői jog védelmére vonatkozó törvény csak rajzokra, metszetekre, festményekre és szobrokra vonatkozik, a törvény építészeti művekről nem rendelkezik, és az alperesek nem szerezték meg jogtalanul a homlokzati rajzokat.
Az épületnek tehát van egy "ikertestvére" Nagyváradon, az egykori Bémer téren – igaz, az építés óta a két épületen végrehajtott átépítések hatására a köztük lévő hasonlóság kisebb, mint eredetileg volt.
A nagyváradi Központi Takarékpénztár épülete
A nagyváradi épület napjainkban
1918-ban a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. Rerrich Béla műépítész tervei szerint a földszint átépítésével bankhelyiséggé alakította át.
Az épület a takarékpénztár székházaként
A főtér 1920 körül
A főtéri házsor 1930 előtt
Az épület az 1930-as években
Szimmetrikus homlokzatát két két szint magas zárterkély tagolja a többinél szélesebb ablakokkal. Az épület legérdekesebb része a két zárterkély között a második emeleten látható hengeres külső felületű loggia, alul a falpillérekből organikusan kinövő plasztikusan formált konzolokkal alátámasztva. A konzolokra a mellvéd felett szecessziós ízzel átfogalmazott korinthoszi oszlopok ülnek, alátámasztva a loggia kihasasodó födémét. A falfelületeket dekoratív vakolatplasztikák is gazdagítják [2]. Amint az régi képeinken látható, a zárterkélyek egykor toronnyal záródtak, amelyeket sajnos az ötvenes-hatvanas években lebontottak. Ebben az időben ugyanis úgy vélték, hogy a szecessziós épület "nyugtalan tömegével és hivalkodó formáival teljesen idegen a magyar táj és a magyar kisváros képének jellegétől", a magas, díszes épület mellett kevésbé tud érvényesülni a városháza értékes műemlék épülete [4]. Ezért bontották le a tornyokat és az íves oromfalat, valamint a teljes tetőszerkezet is leegyszerűsítették.
Az épület az ötvenes években
Az épület 1950 körül
Az épületben a háború után a rendőrség kapott helyet, jelenleg pedig a K&H bankfiókja található benne. 
Az épület 2013-ban
Az épület erkélye
Erkélykorlát
Oromzat
Oszlopfő az erkélyről
Az erkély
Emeleti ablak
Az épület éjszakai világításban
Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, 1923.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[3] Kis Béla: A békéscsabai Szent István tér nevezetes épületei, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület honlapja.
[4] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[5] Békésmegyei Közlöny 1909.
[6] Jogesetek. Melléklet az Ügyvédek Lapja 30. számához, Budapest, 1912. július 27.
