Dózsa György út 1.

1910-ben az Osztrák-Magyar Bank tíz új bankfiók létesítését határozta el Magyarországon. Békéscsaba és a megyeszékhely Gyula között nagy versengés indult a Békés megyei bankfiók elnyeréséért. A bank és a pénzügyminisztérium végül a várható forgalom nagysága alapján Békéscsaba mellett döntött, így épülhetett fel 1912–13-ban a mai Dózsa György út és a Bartók Béla út sarkán a bankfiók. 

Az Osztrák-Magyar Bank épülete az 1910-es években

Az épület terveit Hubert József budapesti műépítész tervezte, aki az Osztrák–Magyar Bank építészeként 32 bankfiókot tervezett országszerte (pl. Nagykanizsán, Kaposváron, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen, Újvidéken, Versecen), továbbá – többek között – özv. Pálházy Andrásné és Pálházy József úr bérházát Budapesten, valamint részt vett a budapesti belvárosi takarékpénztér tervezésére kiírt pályázaton, illetve az ő tervei alapján építették át mai formájára a bajmóci várkastélyt. Az egyik leginkább sikerült épülete talán éppen a békéscsabai bankfiók késő eklektikus, szecessziós hatásokat is mutató épülete.

1912-ből származó tervváltozat: a homlokzat beosztásában megegyezik a felépült épülettel, azonban részleteiben jelentősen eltér a végleges változattól. Forrás: Bcs. Dózsa György út 1. sz. Osztrák–Magyar bank tervrajza MNL BéML V. 76 a. 15/1919. I. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az építkezést Lucz József fővárosi pallér vezette. Az ácsmunkát Molnár János csabai ácsmester, a bádogosmunkákat Hankó Mihály, az asztalosmunkákat pedig Czeiler István aradi asztalos készítette. A bankpalota előtt két méter széles aszfaltjárda készült.

Az Osztrák-Magyar Bank palotája

A homlokzatokat erőteljes függőleges elemek, kváderezett pilaszterekkel szegett rizalitok és köztük sima pilaszterek tagolják, a függőleges hatást tovább fokozza a konzolsoros főpárkányon ülő attika toronyszerű megemelése a rizalitok feletti dúsan tagolt volutás oromzatokkal. Osztópárkányt csak a pince fölött alkalmaztak, ez is a homlokzatok függőleges lendületét növeli. A főemelet, itt a magasföldszint hangsúlyát az ablakok felett alkalmazott íves tört timpanonnal koronázott gazdag tagolás adja meg.

Az épület magasföldszintjén 18 helyiség kapott helyet, az emeleten két lakás 18 helyiséggel, légfűtéssel, vízvezetékkel, villannyal. A pincében 13 helyiség van. A vízvezetékhez percenként 64 litert adó artézi kút biztosította a vizet. A bankpalota díszes kapubejárata mellett két hatalmas fehér márványoszlop közt impozáns – oldalt kékes színű majolikalapokkal kirakott – főlépcső vezet a félemeletre, a főpénztárba.

Nemzeti Bank. Forrás: Békés Megyei Levéltár, BéML XV.13./39.

A 14 méter hosszú, 7 méter széles főpénztár falait embermagasságban míves faburkolat díszíti. Innen egy, a könyvek és iratok részére Wertheim-szekrényekkel berendezett kisebb helyiségen át juthatunk az épület legértékesebb és legszilárdabb részébe, a 3×3 méteres páncélterembe, melyet 70 cm-es vasbetonfalaival és 25 mázsa súlyú, 20 cm széles Wertheim-ajtajával áttörhetetlenné építettek.

A Magyar Nemzeti Bank palotája

A banképület minden hivatalos helyiségének ajtaját érzékeny vészjelzővel látták el. Külön lépcső vezet fel az emeleti lakásokhoz, melynek művészi vaskorlátját Dénes Bálint műlakatos mester készítette. Az emeleten a mai Dózsa György utca felőli szárnyban volt a főnök ötszobás, fürdőszobával és mellékhelyiségekkel ellátott lakása, a mai Bartók Béla úti szárnyban pedig a főpénztáros négyszobás lakása. A szolgának kétszobás lakás jutott, közvetlenül a páncélszoba mellett. Rajtuk kívül még a portás lakott a palotában. A bankfiók tisztviselői kara hét főből állt. Az Osztrák–Magyar Bank csabai fiókja június 23-án kezdte meg egész megyére terjedő banki szolgáltatását Laubner József volt újvidéki főnök vezetésével.

A város egyik legszebb épülete 2013-ban

A pénzintézet a húszas évek elejétől a Magyar Nemzeti Bank Békéscsabai Fiókja néven működött. A jó hírű csabai bank az 1928. évben 9 787 340 pengő helyi váltóforgalommal és 148 529 866 pengő zsíróforgalommal a jegyintézetek közötti forgalom tekintetében országosan kiemelkedő helyen állt.

Főkapu a Dózsa György út felől

Homlokzati részletAblakrácsFöldszinti ablakEmeleti ablakAz előcsarnok részleteAz előcsarnok részleteAz előcsarnok részleteA főpénztárba vezető lépcsőA főpénztárba vezető lépcsőAz előcsarnok részleteRészlet az előcsarnokbólLépcsőházi részletFelülvilágító ablak a lépcsőházbanAz emeletre vezető lépcső korlátja

1996 óta az időközben új, az eredetiétől igencsak elütő stílusú szárnnyal bővült, helyi védelem alatt álló épület a Magyar Államkincstár békéscsabai fiókjaként működik. Az épület 2017-ben teljes felújítást kapott.

Az épület a felújítást követően, 2018 januárjában

Felhasznált irodalom:
[1] Gécs Béla: Nyolcvanöt éve épült az Osztrák–Magyar Bank (Magyar Nemzeti Bank), most a Magyar Államkincstár Békés megyei fiókjának székháza, Békéscsaba anno..., Heti Mérleg VIII. évf. 4. szám, 1998. február 5.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.
[3] Az Osztrák–Magyar Bank csabai fiókja. Elkészült a bankfiók palotája, Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 33. sz., 1913. április 27.