Az Apponyi utcát – a mai József Attila utcát – 1870-ben nyitották meg az egykori tiszttartói lak helyén. Az új utca és az akkori Búzapiac tér (hivatalosan Gabona tér, a mai Szabadság tér) sarkán 1872-ben Omazta Gusztáv postamester épített házat, és a Gyulai úti postahivatalt ide telepítette át. Itt működött a csabai takarékpénztár egyesület is 1911-ig, amikor a házat Kugel Sándor vaskereskedő és felesége vásárolta meg. Vejük, Róna Gusztáv 1927–28-ban építette fel a ma is látható lakó- és üzletházat.Az épület a harmincas években. A kép különlegessége, hogy megfigyelhetőek rajta az eredeti, szép kirakatok
Az épület terveit Vágó Pál budapesti építészmérnök készítette. A ház magassága a környező épületekéhez igazodik, egységes és szép hatást nyújtva. A Szabadság téri főhomlokzat a zárterkélyes középrizalitra szimmetrikus az északi oldali hangsúlyos sarokrizalit kivételével. A zárterkélyek közötti erkély egymásba harapó hengerek alkotta dinamikus kompozíció formájában jelenik meg. A rizalitokat a föléjük emelt manzárdtetők is hangsúlyozzák.
Vágó Pál tervrajza 1927-ből. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Az itt közölt tervrajz érdekessége, hogy az eredeti elképzelés szerint a rizalitokat feletti manzárdtetők még nem jelentek meg. Az épület a harmincas években
A hosszú homlokzatot a szinteket összefogó kváderezett pilaszterek tagolják. Az emeleti ablakok az ablakkeretezésre közvetlenül ráültetett erőteljes szemöldökpárkányokat kaptak.Az épület a harmincas években a postahivatallal
A földszinten kapott helyet Kugel vas- és festékkereskedése, valamint a Leszámítoló és Pénzváltó Bank fiókja, az emeleten pedig a család lakása nagy méretű hallal, hálószobával, fiú- és leányszobával, cselédszobával, fürdőszobával, mosdóval felszerelt vendégszobával, konyhával és kamrával.
A Békéscsabai Leszámítoló és Pénzváltóbank Rt. fiókja 1937-ben
Az épület az ötvenes években
Az épület, amely manzárdtetős sarokrizalitjával kiváló lezárása a Szabadság tér északi oldalának, ma helyi védelem alatt áll.
Az épület napjainkban
Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: Csabai élet, Balta János könyvnyomdája, Mezőberény, 1924.
[2] Fábry Károly: A csabai nagy árvíz és egyebek, Körösvidék Rt., Békéscsaba, 1923.
[3] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.