A Veszely csárda első ismert említése 1837-ből származik, feltehető, hogy már ez előtt az időpont előtt létezett. A csárda nevét az egykor a Fehér-Körös partján álló Vesze faluról kapta. Az első ismert bérlő Stern Károly volt 1851-ben, két évvel később Holecska Mihály és családja alkotta a csárda személyzetét.
A Veszely csárda napjainkban
1929-ben Pataky Ferenc, a Próféta vendéglő bérlője vásárolta meg a csárdát a Tóth családtól, és jelentős átalakításokat végzett rajta. Hatalmas fenyőfákkal és virágokkal ültette körül az épületet, a Körös felől pompás terasz épült. Az egész területet saját áramfejlesztő telep látta el villanyvilágítással. A vasárnapi publikum részére nyitott táncporondot létesített. A tágas helyiségek mellett valóságos látványosságszámba ment a modern, higiénikus felszerelésű konyha, söntés és pince. A csárda mellett a Körös vizével halastavat létesítettek, amelybe sziléziai és tükörpontyot telepítettek. A vendéglő elnevezésére kiírt pályázaton nyertes Tündérkert névre keresztelt vendéglő 1929. június 2-án nyílt meg. Pataky Ferenctől 1938 első felében az evangélikus egyház vásárolta meg a csárdát, amelyben árvaházat és iskolát hozott létre. Az árvaház egészen a II. világháborúig működött.
A csárda árvaházként. Forrás: www.veszelycsarda.hu
Az evangélikus árvaház. Forrás: www.veszelycsarda.hu
1944 őszén a gyerekeket biztonságuk érdekében elköltöztették, ugyanis az épület mellett álló hidat aláaknázták. Mire a következő év tavaszán visszaköltöztek, már nem voltak egyedül az épületben: az egyik szárnyban már egy ifjúsági szövetség foglalt helyet önkényesen. A Békés megyei vendéglátóipar a kihasználatlanul álló épületet megvásárolta az egyháztól, és 1963. június 29-én újranyitotta. A vendéglőben bisztrót helyeztek üzembe, készíttek egy kistermet, egy vadásztermet, továbbá több szállodai szobát is berendeztek. Az épület körül 350–400 ülőhelyes kerthelyiséget létesítettek.
Az épület újra csárdaként. Forrás: www.veszelycsarda.hu
A Veszely csárda 2006-ban bezárt, majd több albérlőt követően 2013-ban a tulajdonos eladásra kínálta. A szépen felújított csárda 2017-ben nyitott újra.
A felújított csárda napjainkban
A csárda napjainkban
A csárda étterme
A csárda pincéje
A csárda mai formája valószínűleg a XX. század elején alakult ki. Az épület két oldalán csonka kontyos fióktetővel fedett rizalitok, a bal oldalon két, a jobb oldalon egy, a terméskő lábazaton ülő, egyenes záródású ablakkal. A rizalitok között előtetővel fedett teraszon át jutunk a ma félköríves, korában egyenes záródású főbejárathoz. A homlokzatot teljes épületen végighúzódó fogsordíszítés zárja, az ablakok és ajtók is hasonló keretelést kaptak. A Veszely csárda helyi védelem alatt áll.
A helyi védelem alatt álló épület 2019-ben
Felhasznált irodalom:
[1] A veszelyi csárdából a Tiszántúl legelegánsabb nyári vendéglője lesz, Békésmegyei Közlöny 56. évf. 94. sz., 1929. ápr. 26.
[2] Békéscsaba–Gyula autóstop, kirándulóhely, Békés Megyei Népújság 18. évf. 27. sz., 1963. febr. 2.
[3] Történelmünk, a Veszely csárda honlapja.
[4] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
