Szent István tér 6.

Békéscsaba első gyógyszertárát, az Arany Sas patikát a mai Baross utca 1. szám alatt, az akkori Patika utca (ma Eötvös utca) sarkán nyitotta meg 1812-ben Hamaliár György okleveles gyógyszerész. A következő években a tulajdonosok váltakoztak: 1834-ben Majláth Rudolf Mudrony Jánosnak adta el a tulajdonjogot, 1856-ban pedig Laczay József vette meg a patikát, aki a gyógyszertár nevéből elhagyta az "arany" szót. Ekkor költözött a gyógyszertár a Széchenyi utcai Schwarcz-házba, ahonnan 1866-ban került át mai helyére, a Szent István térre, a korábbiaknál kedvezőbb körülmények közé. 1869-től Varságh Béla (1840–1925) lett a tulajdonos, aki gyógyszerészi tevékenysége mellett a város társadalmi életének kiemelkedő alakja is volt, és igen jelentős szerepet játszott a város fejlődésében. Tagja volt a városi és megyei képviselő-testületnek, a Rudolf gimnázium kormányzóbizottságának, tiszteletbeli elnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek; részt vett az evangélikus egyház ügyvitelében. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, melynek igazgatója, majd elnöke volt; ő hozta létre a békéscsabai Múzeum Egyesületet is és vezette 1899 és 1914 között, valamint a városi kaszinó elnöke is volt. Szőlőskertjével hozzájárult Békéscsaba gazdasági fejlődéséhez is. Mindemellett a vezetése alatt működő Sas gyógyszertár egyike lett "a megyebeli legjobb hitelű és keletű gyógyszertáraknak", így nem meglepő, hogy a patika forgalmának emelkedése a növekvő igényeknek megfelelő gyógyszertár létesítését követelte meg. Michnay Sándor építőmester 1891. április 12-én nyújtotta be Varságh Bélának az új gyógyszertári épület terveit, melyeket Sztraka Ernő városi mérnök 1891. április 17-én engedélyezett. Ezt követően indulhatott meg az építkezés a mai Szent István tér 6. szám alatt. Az 1891. május 2-i tüntetés résztvevői az épülő Varságh-ház köveit használták a kivezényelt katonák elleni kőzáporhoz. A Sas patika egy századforduló körüli képeslaprészleten

A Sas patikának otthont adó Varságh-ház metszetei Michnay Sándor tervrajzán

A Szent István tér páros oldalának házsora a Sas patika épületével 1899-benSzent István téri részlet a Sas patikával Békéscsaba főtere a Sas patika épületével a századforduló környékén

Varságh Béla 1894-ig vezette a patikát, ekkor visszavonult az aktív gyógyszerészettől, azonban a gyógyszerészeti közélet fontos szereplője maradt: a Magyarországi Gyógyszerészi Egyesület járásigazgatója és a központi igazgatóság tagja volt. Munkájáért Ferenc József-renddel, a háború alatt végzett embermentő tevékenységéért az I. osztályú Vöröskereszt érdemrenddel tüntették ki. 1925. október 29-én halt meg, az egész város gyászolta. Síremléke a vasúti temetőben áll. Varságh Béla arcképe

A gyógyszertárat 1894-től 1911-ig Réthy Béla (1862–1935) vette bérbe Varságh Bélától évi hatezer forintért, később ezzel egyenértékű 12 ezer koronát fizetett. Réthy Béla Szarvason született Réthy (Schlotterbeck) Vilmos és Gyurkovics Erzsébet nyolcadik gyermekeként, nagybátyja volt Réthy Pál, a csabai kórház alapítója, később névadója. Réthy Béla 1877-ben lett gyakornok Tormajgó Cézár aradi gyógyszertárában. A gyakornoki vizsga letétele után, 1880-ban nem okleveles segédként kezdett dolgozni a csabai Varságh-patikában. 1881-től egy évig Rozsnyai Mátyás aradi gyógyszertárában dolgozott, majd megkezdte egyetemi tanulmányait Pesten, ahol 1884-ben kitűnő eredménnyel végzett. Ekkor újra a Sas patikában állt munkába. 1888-ban Kétegyházán alapított gyógyszertárat Vöröskereszt néven, majd 1890-ben bérbe vette a pásztói gyógyszertárat. Hamarosan azonban visszatért Csabára és elfogadta Varságh Béla ajánlatát: vegye át a patika vezetését két évre, majd két év elteltével bérbe is veheti a patikát. Egy évvel később feleségül vette Vidovszky Erzsébetet, akivel 43 évig éltek házasságban, nyolc gyermekük született.Réthy Béla arcképe

Piac a Szent István téren – a képeslap bal szélén a Sas patikával

Békéscsaba egyik legszebb házsora a Sas patikával

Réthy Béla 1866-ban, 4 éves korában súlyos tüdőgyulladáson esett át, amelynek életre szóló hurutos állapot, később pedig tüdőtágulás lett a következménye. Betegsége tüneteit Ausztriából importált útifű cukorkával próbálta csillapítani. Miután bérbe vette a Sas gyógyszertárat, nekilátott, hogy ezt a cukorkát saját készítményével helyettesítse, így született meg a híres Réthy-féle pemetefű-cukorka, amelynek készítése során először cukorból és keményítőszörpből szirupot főztek, a masszát márványlapra öntötték, majd rászórták a titkos összetételű aromaanyagot, melynek receptjét csak maga Réthy Béla, majd később fiai ismerték. A pemetefű-cukorkát számos további védjegyzett készítmény követte: a kámfor-liniment, galenikumok, tablettázott gyógyszerek és a kínavasbor, útifű-, mentolos és szalmiákcukorka, mentolos drazsé és az Akri szájfertőtlenítő tabletta. Kidolgozta egyes töményített galenikumok előiratait, melyeket "decemplex"-nek nevezett. Ezekkel a készítményekkel az 1896.évi millenáris kiállításon kitüntetést kapott. Háztartási vegyi cikkei közül a legismertebb a Papagáj ruhafesték (ebből 60 féle készült), a Réthy-likőresszenciák, a Vanil tabletta. Az országban az elsők között volt, akik elindították a gyógyszerek reklámozását: hirdetései megtalálhatók voltak levélpapíron, üvegeken, levélnehezéken, így termékei az egész országban, sőt, a határokon túl is ismertté váltak.A legendás pemetefű-cukorka reklámjaA pemetefű-cukorka címkéje

China-vasboros üveg

A főtér a Sas patikával az I. világháború idején

1911-ben id. Réthy Béla 175 ezer koronáért megvásárolta Varságh Bélától a gyógyszertárat. 1922-ben id. Réthy Béla – részben megromlott egészségi állapota miatt – átadta gyógyszertárát és gyárrá fejlesztett laboratóriumát vegyész és gyógyszerész fiainak, Bélának, Károlynak és Istvánnak.

Id. Réthy Béla gyógyszerészi tevékenysége mellett a közéletben is kiemelkedően aktív volt. 1922-ben a következő tisztségeket viselte: tagja volt Békéscsaba képviselő-testületének, Békés megye törvényhatósági bizottságának, a Rudolf Gimnázium kormányzó bizottságának, az állami iskolák gondnokságának, A Békéscsabai Múzeum Egylet igazgatóságának, a Csabai Gőztéglagyár Rt. igazgatóságának, a városi villamos művek igazgatóságának, a Hubertus Kötszövő Rt. felügyelőbizottságának, a Rokka Kötszövő Gyár igazgatóságának, emellett a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület igazgatósági elnöke, a békéscsabai evangélikus egyház presbitere, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület területi elnöke, a Magyar Vöröskereszt békéscsabai fiókjának elnöke, a békéscsabai sakk-kör elnöke, a Faiskola és Kertgazdasági Rt. elnöke és a Békéscsabai Fürdő Rt. igazgatóságának elnöke volt.

A gyógyszertár régi officinája

A három fiú, apjuk tanácsait követve továbbfejlesztette a laboratóriumot, a gazdasági válságig a fejlődés töretlen volt. Az 1920-as évek végétől a 30-as évek közepéig a gazdasági válságok jelentős veszteséget jelentettek a gyógyszertárnak, a 30-as évek második felétől azonban a gyógyszertár és a gyár újra fejlődésnek indult. Ezt azonban id. Réthy Béla már nem érhette meg: 1935 decemberében elhunyt.

A gyógyszertár homlokzata a két világháború között

A 30-as évek második felében a patika  illatszertár részleggel bővült, ahol saját gyártmányú kozmetikumokat is árusítottak. A három idősebb fivér mellett öccseik, Imre és Dezső, valamint nővérük, Erzsébet fiai, Láng Miklós és Béla is bekapcsolódtak az üzem munkájába. Láng Béla gyógyszerészi diplomája megszerzése után elvállalta a gyár injekciós üzemének kifejlesztését, erre azonban a háború miatt már nem került sor. A fivérek közül Béla volt a gyár kereskedelmi és szakmai vezetője, Károly a gyógyszertár és az illatszertár vezetője, István a laboratórium vezetője és műszaki fejlesztője, Imre a cégvezető, Dezső pedig a német nyelvű és egyéb levelezést intézte. Ekkoriban a vállalat dolgozóinak összlétszáma száz fő körül mozgott. A patika épülete is kisebb átalakításokon esett át. Az illatszertár részére az officina (vagyis a betegforgalom lebonyolítására, gyógyszerkiadásra való helyiség) egy részét választották le. Ekkor készült el a gyógyszertár ma is meglévő bútorzata, ekkor még az illatszertár részére.

Expedíciós terem a Réthy-féle gyártelepen

A gyár egyik munkatermeA cukorkagyár dolgozói

A patika és a gyár 1944-ig folyamatosan működött, bár 1943-ban már egyes alapanyagok szállítása nehézségekbe ütközött. 1944 szeptemberében elrendelték a város ipartelepeinek kiürítését. Ekkor a Réthy-gyár is leállt és a patika is bezárt ideiglenesen. Láng Miklóst is katonai szolgálatra osztották be, ő amerikai hadifogságba esett, nagybátyjai még ekkor is orosz fogságban, illetve internálótáborokban voltak. 1944. október 6. után a gyógyszertár vezetését az orosz katonai hatóságok vették át. A gyárat kiürítették, a gépeket Sopronba vitték, további sorsuk ismeretlen. A gyógyszertár készlete Csabán maradt, tulajdonos nélkül. A patikát Sárga Barnabás gyógyszerész-gyakornok vezette orosz gyógyszerész tisztek felügyelete mellett. Márciusban a gyógyszerek és a berendezés négyötödét az oroszok elszállították, a gyógyszertárat lepecsételték. 

A cukorkagyár 1946 augusztusában indult újra, a család azonban nehéz helyzetben volt: Réthy Bélát börtönbe zárták, Réthy István pedig elhagyta Békéscsabát, csak egy-egy hétvégére utazott le Budapestről, elvégezte a laborálási munkákat, valamint ízesítő és színesítő esszenciát hozott a pemetefű-cukorka gyártásához.

Mikor a gyógyszertár folytathatta a lakosság kiszolgálását, a patika hatósági kezelésével Galli Tibor gyógyszerészt, majd Somogyi Bélát bízták meg. A hatósági kezelés alatt álló gyógyszertárakat 1947-ben a Gyógyszertárakat kezelő nemzeti vállalat gondjaira bízták. 1947-től Nagy Imre gyógyszerész vezette a patikát. A gyógyszertárat és a gyárat 1949-ben államosították. 1950-ben jött létre a "Gyógyszertár Vállalat Békés Megye", amelynek részeként az egykori Sas patika 14/1. sz. Gyógyszertár néven működött először Nagy Imre, majd Bonomi Károly irányítása alatt. A patikában ekkor mindössze hatan dolgoztak – köztük egy ideig alkalmazottként Réthy Károly.

A cukorkagyártást az állam a fővárosban vonta össze, így a gyógy- és kereskedelmi cukorkák gyártását a Réthy üzemnek át kellett adnia a Kőbányai Cukorkagyár Nemzeti Vállalatának – gépestől, receptúrával, doboz- és nyomtatványanyagokkal. Ezt követően megszüntették a vegyi cikkek gyártását is, halálra ítélve a gyárat.A patika homlokzatának részlete 1951-ben

1952-ben átalakítások kezdődtek: kialakították a vényezőt, az officina területét a volt illatszertárral növelték. A bútorzatot részben a magisztrális kiadóba helyezték, részben kipótolták az eredeti bútorokhoz igazodva. Az egyik materiális kamrából (a nagyobb mennyiségű alapanyagok tárolására szolgáló külön helyiség) irodát alakítottak ki, a másikból öltöző lett. A volt előkészítő laboratóriumot két részre osztották, egy kisebb, a gyógynövények tárolására szolgáló helyiségre, valamint egy nagyobb mosogatóra.

A patika homlokzata 1960 körül. Forrás: Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

Részlet az udvar felől 1960 körül. Forrás: Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű épületek vizsgálata, 1961, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára

Az 1970-es években a vényezőhöz kapcsolódó kötszerraktárral bővült a patika, majd 1977-ben elkészült az új raktár és galenusi laboratórium. A régi galenusi labor és a volt olajosztály helyén raktárhelyiség létesült, a kötszeres raktárból öltöző lett. A raktár nagyobb része az udvari részbe költözött.

A gyógyszertár 1985-ben kapta vissza régi nevét.

A patika homlokzata 1985-benAz officina 1985-benAz officina 1985-ben

1996 óta, a patika privatizációját követően a Sas gyógyszertár újra családi vállalkozásban működik: a Tóth gyógyszerész-dinasztia irányításával a patika a nagy ősök emlékét híven megőrizve folytatja munkáját.

 A patika 2008-banA Varságh–Réthy-ház 2011-ben Homlokzati részlet 2011-ben

Az épület 2013-ban, a főtér átalakításával egy időben teljes felújításon esett át.

A felújított épület 2013-ban

A Sas patika épülete 2015-ben

Az épület 2015-ben

A Sas Patikának otthont adó épületen a csabai polgárházak építészeti jellegzetességei jelennek meg: főhomlokzata téglaburkolattal és vakolt tagozatokkal épült. Egyemeletes, hattengelyes, /aa/bb/aa/ ritmusú, eklektikus homlokzattal épült. Középen kéttengelyes rizalit, amelyet konzolos főpárkány és balluszteres attika zár le. A földszint erőteljesen kváderezett mezejében félköríves záródású ablakok és ajtók láthatók.  A régi fényképek elárulják, hogy eredetileg csak a rizalit két nyílása volt félköríves, a két szélső szakasz eredetileg profilozott keretelésű, egyenes záródású üzletportálokkal, illetve a jobb szélső tengelyben gazdagon díszített bejárati kapuval épült. Az 1951-es műemléki vizsgálat [2] még az eredeti állapotnak megfelelően írta le az épületet, az egyenes záródású nyílásokat elrontott átépítésnek feltételezve, és a félköríves "eredeti" architektúra visszaállítását tartotta szükségesnek, ami az 1950-es években meg is valósult, hiszen az 1961-es műemléki felmérés képei már a ma is látható állapotban, a földszinten végig félköríves nyílásokkal mutatják az épületet. Az épületen könyöklő- és övpárkány fut végig. Az emeleti falsík nyerstégla burkolatú. A könyöklőpárkányon ülő ablakok profilozott keretezésűek, a két szélső szakaszon egyenes, a középrizaliton félköríves záródásúak, a szemöldökön akantuszlevél díszítésű zárókővel, felette betétes tükörrel, háromszögű timpanonos szemöldökpárkányokkal. A timpanonok konzoljai akantuszlevelekkel, volutákkal, oroszlánfejjel díszítettek, a timpanonok két sarkán akrotérion.  A konzolok között íves mezőkben virágok sora. A középrizaliton erőteljes, konzolokkal  alátámasztott  kőballusztrádos erkély található. A konzolok gazdagon díszítettek akantuszlevelekkel, füzérrel, volutákkal, oldalukon szárnyas sellőkkel. Az erkélyt tartó, gazdagon díszített konzolok egyikeErkélykonzol oldalnézetbőlEmeleti ablakA középrizalit emeleti ablakának részleteA középrizalit ablakának részlete

A földszint erőteljesen kváderezett mezejében félköríves záródású ablakok és ajtók láthatók. A régi fényképek elárulják, hogy eredetileg csak a rizalit két nyílása volt félköríves, a két szélső szakasz eredetileg profilozott keretelésű, egyenes záródású üzletportálokkal, illetve a jobb szélső tengelyben gazdagon díszített bejárati kapuval épült. Az 1951-es műemléki vizsgálat [2] még az eredeti állapotnak megfelelően írta le az épületet, az egyenes záródású nyílásokat elrontott átépítésnek feltételezve, és a félköríves "eredeti" architektúra visszaállítását tartotta szükségesnek, ami az 1950-es években meg is valósult, hiszen az 1961-es műemléki felmérés képei már a ma is látható állapotban, a földszinten végig félköríves nyílásokkal mutatják az épületet.A földszintet erőteljes osztópárkány zárja. Az emelet mező burkolata nyers tégla, a rizaliton erőteljes konzolokkal alátámasztott erkéllyel. A homlokzaton végigmenő könyöklőpárkányon ülő ablakok profilozott keretezésűek, a szemöldökön zárókővel, felette gyémántmetszésű betétes tükörrel és konzolokon ülő timpanonnal. A főpárkány fölött attika zárja a homlokzatot.

A főhomlokzat középrizalitján elhelyezkedő ajtó vezet a patikába. Az officina ma is őrzi az 1930-as évek berendezését, amely Békéscsaba egyik legszebb gyógyszertárává teszi.Az officina 2020-banAz officina 2020-ban

A főhomlokzat jobb szélső tengelyében lévő ajtón keresztül juthatunk az udvarba, illetve az emeletre vezető lépcsőhöz. Az emeletre vezető lépcsőA díszes lépcsőkorlát részlete

Udvari homlokzat

Az épület az udvar felől mára erősen átépült. Az 1961-es műemléki felmérésből származó fényképünk szerint az udvari homlokzat a földszinten szegmensíves nyílású, toszkán fejezetes pilléres folyosóval épült, mely mára beépült.  Az épület a város egyik legszebb házsorának részeként

A város legharmonikusabb házsorának, a Szent István tér páros oldalának egyik kiemelkedő tagjaként  a Sas Patika épülete igen fontos szerepet tölt be a városképben. Egykor városképi jelentőségű besorolással műemléki védelem alatt állt, ma helyi védelmet élvez.

Köszönjük a Sas Gyógyszertárnak, Tóth Attilának a bejegyzés megírásához nyújtott segítséget, a patika történetével kapcsolatos értékes dokumentumokat!

Felhasznált irodalom:
[1] A 200 éves Sas Patika története, Sas Patika Magazin, I. évf. 1. szám, 2012. január.
[2] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[3] Gecsei Lajos: Gyógyszertárak – gyógyszerészek 1850–1875. Gyógyszerészet-történeti emlékek Békés vármegyéből, Békéscsaba, 1986.
[4] Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950, Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2., Békés Megyei levéltár, Gyula, 1988.
[5] Molnár Zsuzsa: Egy régimódi történet – A Réthy család, Gyógyszerészettörténet, 2008. május.
[6] Lengyelné Gurzó Ágnes, Moka Dorottya: Békéscsaba gyógyszerellátásának kialakulása és fejlődése. A 14/1 gyógyszertár története 1812-től napjainkig, kézirat, Békéscsaba, 1985.