Nincsenek pontos adataink arról, hogy mikor telepedtek le Csabán az első zsidók, 1821-ben azonban mr biztosan éltek itt, hiszen a ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve ebből az évből származik. Hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek, első templomuk pedig 1846-ban épült, majd 1861-ben téglakerítést kapott. A templomról sajnos nem áll rendelkezésünkre fénykép vagy leírás. 1883-ban a zsidó hitközség kettészakadt. Az első templom helyén 1892–93-ban épült fel az új neológ zsinagóga. 
A neológ zsinagóga
A csabai neológ izraelita hitközség 1890. júniusában folyamodott engedélyért új templom építésére, amely a régi zsinagóga helyén épült volna annak lebontása után. A terveken kéttornyú, keleti stílusú templom szerepelt, belseje egyemeletes vasoszlopokra támaszkodó karzattal. Az Építészeti Bizottság a tervet (amelynek készítőjét sajnos nem ismerjük) mind műszaki, mind szépészeti szempontból kivitelre alkalmasnak találta, azonban úgy vélte, hogy a régi templom szűk, rendhagyó alakú telke teljesen alkalmatlan egy ilyen kiemelkedő, a város fejlődését elősegítő középület felépítésére. A bizottság kedvezőtlen ítélete ellenére a főszolgabíró megadta az engedélyt az építkezésre. Júniusi ülésén az Építészeti Bizottság újonnan jelezte fenntartásait, valamint megállapították, hogy megfelelő méretű telket lehetne kialakítani, amennyiben a két szomszédos telek tulajdonosai hajlandóak lennének átengedni telküket a templom építésére. A tulajdonosok azonban, kihasználva helyzetüket, irreális árat kértek a telkekért, a hitközség által felajánlott összeget nem fogadták el, noha már az is meghaladta a telkek reális értékét. Az Építészeti Bizottság nem vette megnyugvással a főszolgabírói engedélyt, és megfellebbezte az ügyet a megyei alispánnál.
1892-ben a hitközség pályázatot írt ki a templom építésére, amelyre négyen nyújtottak be tervet. Egy bécsi mérnök, akinek "Láttam-vettem" jeligéjű terve szerint az építkezés 21765 forintba került volna; a csabai Wagner József, akinek terve részben a gyulai zsinagógához hasonlított, Halmay Andor aradi építész (a csabai Vigadó tervezője), valamint a csabai Michnay Sándor, akinek terve az építési költséget 28 ezer forintra irányozta elő. Sajnos a minden bizonnyal nagyon érdekes tervrajzokat nem sikerült megtalálnunk, nem ismert, hogy fennmaradtak-e. A templomépítő bizottság Michnay Sándor tervét találta a legsikerültebbnek és a leginkább megfelelőnek, és a tervezőt száz forint jutalomban részesítette.Az Építészeti Bizottság a terveket különböző műszaki és építőművészeti változtatásokkal kivitelre alkalmasnak találta, a bizottság jegyzőkönyvéből azonban kiderül, hogy az izraelita egyház végül elvetette ezt a tervet, így az nem került kivitelre.
1892 júniusában már újabb templomterv került az Építészeti Bizottság elé, amelyet (valószínűsíthetően) a budapesti Langer Lipót építész készített.A bizottság a terveket mind műszaki, mind szépség szempontjából megfelelőnek találta, így hamarosan megkezdődhetett az építkezés, melyet Kiszely és Hugyecz vállalkozók végeztek. A templom és az iskola építésére 40 ezer forint kölcsönt vettek fel. A zsinagóga alapkövét 1892. júliusában tették le. Az ünnepély Rosenberg Ármin kántor zsoltárénekével kezdődött, ezután Kerényi Soma hitközségi elnök, majd Kohn E. H. főrabbi mondott beszédet. Az alapkövet Langer Lipót helyezte el, az első kalapácsütést a főrabbi, majd a hitközség elnöke, az építési bizottság elnöke, Adler szabadkai főrabbi tették meg.
1893 júniusára elkészültek a külső munkálatok, a festés. E hónapban készült el a frigyszekrény, a mozaikok és a padló is. A templomot 1893 októberében avatták, az avatóbeszédet Lőw Emánuel szegedi főrabbi mondta.
A zsinagóga az evangélikus templomokkal
A zsinagóga háttérben az első városi óvodával
A két nyolcszögletű torony a női karzatra vezető lépcsők enyhén kiemelt tömege fölé magasodott, hagymakupolával záródtak, amelyek csúcsán Dávid-csillag volt látható. 
A zsinagóga főhomlokzata
A tornyok közti szakasz félköríves oromzattal záródott, amelynek csúcsán a Tízparancsolat kapott helyet. A főhomlokzat háromosztatú kapuja megismétlődött egy szinttel feljebb. A háromosztatú kapu fölött héber nyelvű felirat: Készítsetek nekem szentélyt és közöttetek fogok lakozni (Móz 2. k., 25. 8). A hátsó homlokzat is három részre tagolódott, a két oldalsó, kissé kiemelkedő részben egy-egy ajtóval. Az oldalhomlokzatokon a középen elhelyezett, ablakok által közrefogott kijáratok felett félköríves attika volt látható. A karzat szintjén a az ajtó fölött a körablakot félkörív záródású ablakok fogták közre. A főhomlokzat különleges díszítését adta kétféle színű tégla felhasználása. 
A zsinagóga belseje
A földszinti részen a karzatra vezető lépcsőházak között előcsarnokot alakítottak ki, ezen át lehetett a zsinagóga belső terébe jutni. A férfiak padsorai három sorban helyezkedtek el, a keleti falnál az elöljárók ülései fogták közre a frigyszekrényt, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozói pulpitust. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt kaptak helyet a nők padsorai, a kórus és az orgona is. 
A zsinagóga belülről. A bejárat feletti karzat. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
A zsinagóga mennyezete. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
A zsinagóga belülről. A frigyszekrény feletti rész. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
A frigyszekrény. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
A zsinagóga a Luther utca felől. Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
1960-ban a városi tanács megvásárolta a romló állapotú zsinagógát. Felmerült, hogy a templomot vásárcsarnok számára alakítják át, ezzel egyidőben tárgyalás folyt a Moziüzemi Vállalattal is, hogy esetleg itt egy filmszínházat létesítsenek. 1961-ben azonban a tanács továbbadta a templomot a Csepel Nagykereskedelmi Vállalatnak azzal, hogy ott alkatrészraktár és üzlet létesüljön. A hatvanas évektől kezdve az egykori zsinagóga fokozatosan átépült: tornyait, oromzatait lebontották, később az egész épületet beburkolták, és bútorboltot alakítottak ki benne. 
A zsinagóga még a burkolat nélkül. Beke Béla felvétele 1978-ból. Forrás: FORTEPAN/MAGYAR RENDŐR
A zsinagóga még a burkolat nélkül. Beke Béla felvétele 1978-ból. Forrás: FORTEPAN/MAGYAR RENDŐR
Az átépített zsinagóga
A ma látható jellegtelen kockában aligha fedezi fel az arra járó az egykori templomot, ha nem ismeri a történetét. Bízunk benne, hogy a templom egyszer visszanyeri eredeti külső és belső képét, és az eredeti rendeltetéséhez méltó funkciót betöltve újra a városkép kiemelkedő elemévé válik.
Az egykori zsinagóga épülete napjainkban
Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, Körösvidék Nyomda, 1930.
[2] Gazda Anikó et al.: Magyarországi zsinagógák, Műszaki Kiadó, Budapest, 1989.
[3] Békésmegyei Közlöny 1892–1893.
[4] Balogh István: Békés békétlenség: a Békés megyei zsidók története, 2007.
