Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (5) Ádám Gusztáv (24) Alpár Ignác (3) Andrássy út (26) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (44) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (3) Bedő Pál (2) Békéscsaba legszebb épületei (2) Békési út (2) Belanka Mihály (3) Berényi út (3) bérházak (6) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (37) emlékművek (3) fel nem épült épületek (24) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Fürjes (1) Gerla (2) gyógyszertárak (2) Gyulai út (5) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (50) hidak (4) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (11) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (8) járásbíróság (1) játék (5) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (9) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (14) Kossuth tér (8) középkor (3) kutak (2) laktanya (4) Lázár utca (3) liget (4) Lipták János (5) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (5) Mende Valér (1) Michnay Sándor (4) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (3) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (21) Orbán Ferenc (1) Orosházi út (1) óvodák (2) podsztyenás házak (18) polgárházak (22) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (13) szállodák és vendéglők (8) Szarvasi út (2) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (15) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (11) villák (9) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

A pósteleki Széchényi–Wenckheim-kastély

2013.09.13. 21:41 - csabaihazak

Címkék: kastélyok és kúriák Siedek Viktor

Póstelek

Póstelek 1838-ban (gróf Wenckheim (II.) Ferenc halála után) a család gyulai grófi ágát megalapító Wenckheim (IV.) József Békés vármegyei alispán tulajdonába került, akinek halálával fiára, Wenckheim Gyula Békés megyei aljegyzőre szállt a birtok. Ő 1876-ban nagybátyjának, a család ifjabb grófi ágának gerlai ágát megalapító Wenckheim (I.) Károly huszár kapitánynak adta el a birtokot. Az ő 1891-ben bekövetkezett halála után fia, Wenckheim Frigyes lett az akkoriban Dobozhoz tartozó birtok ura. A gróf, aki a szabadkígyósi kastélyban lakott, 2682 kataszteri holdnyi pósteleki birtokát folyamatosan fejlesztette: levezették a belvizet, cselédlakásokat, istállókat, gazdasági épületeket, gőzmalmot, iskolát építettek. A birtokon fácán- és szarvasmarha-tenyésztés folyt. A hagyomány szerint hozományként került az uradalom 1895-ben a gróf második lányának, sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Antalné Wenckheim Krisztinának a birtokába. A kastély felépítéséről a Vállalkozók Lapjának 1905. évi száma ad hírt, e szerint a grófné megbízásából épült a kastély (a hagyomány szerint a grófné és férje számára Wenckheim Frigyes építtette a kastélyt). Az alábbiakban Fekete J. Csaba Tények és hipotézisek Siedek Viktor bécsi építész magyarországi működéséhez a gróf Károlyi, Wenckheim és Széchenyi családok szolgálatában című tanulmányának [2] és Virág Zsolt Magyar kastélylexikonjának [1] segítségével áttekintjük a kastély történetét és bemutatjuk a kastély épületét.

póstelek2_2.jpgA pósteleki kastély főhomlokzata

A tervező személye bizonytalan: 1988-ban még élő szemtanúk elmondása alapján Siedek Viktor bécsi építészt nevezték meg tervezőként, viszont gróf Széchényi Viktor 1933-ban kiadott Töredékek a sárvár-felsővidéki gróf Széchényi nemzetség történetéből című művében Schlichter Lajos győri építészt említi a kastély tervezőjeként. A kastély stílusa alátámasztja Siedek szerzőségét, ezen kívül biztosan kapcsolatban állt a Wenckheim családdal: 1897–98-ban ő készítette el az 1902-ben felépült dobozi neoromán templomot és sírboltot, valamint a csorvási nagymajori Wenckheim-kastély.

postelek2_2.jpgA kastély főhomlokzata

A pósteleki kastély 1906 és 1909 között épült. A vertikálisan és horizontálisan erősen tagolt, középen kétszintes, az oldalszárnyakon egyszintes épület alatt magasított alagsor húzódott. A kétszintes épületrészt három rizalit – egy közép- és két sarokrizalit – tagolta. A főhomlokzat a földszinten 4+(2+2+(A+A+A)+2+2)+4 osztású, a középső, kétszintes rész 2+2+3+2+2 tengelyes volt, azaz a sarokrizalitnál alul-felül két-két ablak található, hasonlóan a mellette levő falsíkon is, középen pedig alul ajtók, felül ablakok találhatóak. A középrizalit magasföldszinti, keretelt, félköríves záródású ajtói eredetileg nyitottak voltak, később építették be őket, felettük hullámíves szemöldökpárkány húzódik.

postelek1_2.jpgA kastély főhomlokzata

Az emeleten három keretelt, ovális ablak látható, a középső vakablak volt. A rizalit szélein és a nyílások között ión fejezetes A középrizalitot kőbábos mellvédes attika zárta le, melynek közepén kettős kőcímer kapott helyet. A rizalit előtt kőbábos mellvédes terasz állt. Az oldalrizalitok magasföldszintjén szegmensíves, az emeleten pedig egyenes záródású ablakok voltak, a széleket ión fejezetes pilaszterek zárták. A rizalitok közti szakaszokon a magasföldszinti ablakok felső sarkai metszettek, az emeletiek egyenes záródásúak. A magasföldszintes oldalszárnyak ablakai egyenes záródásúak voltak, felettük hullámíves szemöldökpárkánnyal.

postelek3_2.jpgA kastély főbejárata

A hátsó homlokzatnak csak a középső részén volt rizalit, melynek magasföldszintje középtengelyében gazdagon keretelt, félköríves záródású, felülvilágítóval ellátott ajtó nyílik.

postelek4_2.jpgA kastély hátsó homlokzata

Az ajtó mellett egy-egy egyenes záródású ablak látható. Az emeleten három keretelt, ovális ablak látható, a rizalitot attika zárja, középső részén konkáv-konvex ívű oromzattal, amelyen kör alakú világítóablak nyílt.

postelek7_2.jpgA hátsó homlokzat főbejárata

A középrizalit melletti szakaszokon az alsó szinten szegmensíves,a  felső szinten egyenes záródású ablakokat nyílnak, a bal oldalon a lépcsőház előtt nagy méretű, félköríves záródású ablak látható. A hátsó homlokzaton az oldalszárnyak ténylegesen előugranak a síkból, így az épület alaprajza U alakú. A főépületet manzárdtető fedte.

postelek11_2.jpgA hátsó homlokzat

postelek5_2.jpgPóstelek

Az épületben az 50-es években 72 helységet számoltak össze. Az alagsorban a cselédség és az urak kiszolgálásához szükséges helységek, tárolók voltak. A földszinten egy reprezentatív fogadóhelység, egy hall és 28 lakószoba volt a hozzájuk tartozó mellékhelységekkel. Az emeleten egy felülvilágítós hallt és 12 lakószobát építettek. A kastély az áramot és a vizet egy közelben található gépházból kapta. A melegvízellátást és a reprezentatív helységek légfűtését az alagsorban elhelyezett kazán biztosította. A lakószobák fűtése cserépkályhákkal volt megoldva.

postelek6_2.jpgA kastély belső tere

A főbejáraton belépve egy haránttengelyes előcsarnokba juthattunk. Itt kétoldalt egy-egy kis íves lépcsőkar vezetett a piano nobile megemelt járószintjére. A falakat trófeák és agancsok tucatjai díszítették. Az előcsarnokhoz balról kapcsolódott a főlépcsőház, szemben három boltíves nyílás az épület közepét elfoglaló hallba – nagyszalonba – vezetett. Faragott vörösmárvány kandallója a déli oldalfal szimmetriatengelyében foglalt helyet, a falakat rózsaszín tapéta borította, melyen „Ilus néni” (Széchényi Ilona grófnő) festményei függtek. Észak felé nyílt a faburkolattal kialakított tágas ebédlő, nyugati falában kandallóval.

postelek9_2.jpg

Trófeák a pósteleki kastélyban

A nagyszalontól délre Wenckheim Krisztina és Széchényi Antal nappali szobái és a kertre tájolva közös hálószobájuk feküdt. Az idős gróf halála, 1924 után mind a négy szobát csak az özvegy grófnő használta. Az udvari oldalon volt a rádió-szoba, a grófnő kisszalonja. Mögötte a zöld színű kárpittal és faburkolattal kialakított férfi kisszalon volt a pipázó. Mellettük, a kerti oldalon a dolgozószoba nyílt, mögötte eredeti helyén maradt a tulajdonosi hálószoba.

A kastély könyvtára (Szende Andor terve). Forrás: Magyar Építőművészet 1928. (XXVIII. évfolyam) 7–8. szám

A déli szárnyban a két leány (Antoinette és Ilona) valamint a két fiúgyermek (gróf Széchényi Ferenc és Károly) nappali és hálószobái voltak, az emeletet, pedig a vendégszobák foglalták el. A kastély lakosztályaiban a falakt különböző színű plüsstapéta borította, a szobák nevüket a tapéta színéről kapták. A helyiségekben a cserépkályhák színe a tapétáéhoz igazodott.

postelek10_2.jpgKastélybelső cserépkályhával

A kastély építése után nem sokkal alakították ki körülötte a parkot a nagyrészt kivágott erdő helyén. A növények elsősorban a környékbeli Wenckheim-birtokokról származtak. Az 1930-as években rózsakertet alakítottak ki, 600 rózsafajtából 40 ezer rózsatővel. A főhomlokzat előtt geometrikus díszkert létesült, közepén kőmedencével. Ide csak a grófi család tagjai léphettek be. A kastély mögött halastavat alakítottak ki, amely csónakázásra is alkalmas volt, valamint egy úszómedence is épült. Az uradalomban lóvontatású kisvasút is épült.

postelek8_2.jpgA pósteleki kastély parkjapostelek12_2.jpg

A park részlete a kastély lépcsőjéről fényképezve

postelek13_2.jpgA park részlete

A pósteleki kastély fénykora az 1920-as évek elejére tehető. 1920-ban Széchényi Antalné elsőszülött leányát, Széchényi Antoinette grófnőt itt vette feleségül zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre, majd a második leányt, Széchényi Ilona grófnőt 1923-ban nagykárolyi gróf Károlyi Viktor. Mindkét ifjú pár gyakran tartózkodhatott Pósteleken, mivel a grófi gyermekek közül Almásy Orsolya és Károlyi Krisztina is a kastélyban született meg. Gróf Széchényi Antal 1924-ben bekövetkezett halálával azonban csendesebb napok következtek.

Póstelek - 7.jpgA kastély főhomlokzata 2013-ban

Póstelek - 13.jpgA kastély főhomlokzata viszonylag épen megmaradt

Miután a  grófi család 1944-ben elhagyta a kastélyt, a környékbeli lakosság kifosztotta, felgyújtotta az épületet. 1945 augusztusában a gyulai Termelési Bizottság alelnöke a következő levéllel fordult az alispánhoz a kastély megmentése ügyében:

"A gyulai Termelési Bizottság 1945. évi augusztus hó 5-én tartott ülésén hozott határozata alapján tisztelettel sürgős intézkedést kér a pósteleki volt uradalmi kastély őrzése és rongálásának megakadályozása ügyében.
A határban történt ellenőrzések alkalmával a termelési bizottság tagjai megdöbbenéssel látták, hogy a kastély jelenlegi állapotában, őrző nélkül a teljes pusztulásnak van kitéve. A környező lakosság a kastély ablakait, ajtóit már elhurcolta, a falak drága csempéit kiszedi, elviszi, részben pedig a helyszínen vandál pusztítási hajlamának adva kifejezést, összetöri. Újabban, miután már könnyebben elmozdítható tárgyak nem találhatók, a szobák padozatát, a parkettát kezdik elhordani, s valószínű, ha már ezt is elviszik, sor kerül a tetőzet, majd pedig a falazat bontására is.
Minden körülményekre való tekintettel, de elsősorban, mert nemzeti vagyonról van szó, egy olyan épületről, amely gazdasági iskola, vagy egyéb közcélra alkalmas, tisztelettel kéri a termelési bizottság Alispán Urat, hogy az őrzésre a járási főjegyzői hivatalt utasítani szíveskedjék."

Póstelek - 15.jpgRészlet az épen maradt pincéből

Póstelek - 11.jpgPincerészlet (2013)

Póstelek - 18.jpgA kastély pincéjében

Póstelek - 20.jpgCsigalépcső maradványai

1947-ben arról döntöttek, hogy a kastélyt a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő Intézet kapja meg külső telephelyként, az intézet azonban sajnos végül mégsem költözött a kastélyba. 1947 júliusában Dr. Kardos György gyulai polgármester a következő levelet írta a belügyminiszternek és a népjóléti miniszternek:

"Azzal az elgondolással kapcsolatosan, hogy a pósteleki volt grófi kastély a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő Intézet részére külső telepként juttattassék, Gyula m. város részéről Dr. Kardos György, Dr. Blanár László vármegyei tisztifőorvos, Herdy Béla államépítészeti hivatali mérnök és Pánczél Imre gyógypedagógiai intézeti igazgató a helyszínen a kastélyt megtekintették.
[...]
A Földhivatal vezetője a maga részéről annak az álláspontjának adott kifejezést, hogy a kastély állagának további megóvása érdekében feltétlenül sürgős intézkedésre van szükség, mert ellenkező esetben a lakosság a kastély épületét teljes mértékben használhatatlanná és helyreállíthatatlanná teszi.
Véleményem szerint a szóban forgó kastély épületét a gyógypedagógiai intézet részére sürgősen juttatni kell, helyreállítást mielőbb meg kell kezdeni, mert a kastély olyan rendkívüli nemzeti vagyont képez, amelynek további megóvása feltétlenül szükséges és az intézkedések elmulasztása súlyos felelősséget hárít az intézkedési joggal felruházott hatóságra."

Póstelek - 22.jpgLépcső a kert felőli homlokzaton

Póstelek - 38.jpgÍves záródású ablak a hátsó homlokzaton

Ugyanebben az évben Bende Oszkár műszaki tanácsos bejárta az épületet és a következő leírást készítette róla:

"Az épület hatalmas őspark közepén fekszik, amelyet a háború megkímélt és ritka fajtájú, hatalmas faállománya sértetlen. A parkban sétautak, továbbá két vízmedence van, melyek közül az egyik szökőkút vizének felvételére szolgál, a másik nagyobb több száz négyzetméter területű. Ez utóbbit a kastély előtt kb. 30 méterre lévő bővizű pozitív ártézi kút csurgalékvize táplálja. A főépület U alakban épült, a középső rész egy emeletes, míg a két oldalsó szárny földszintes. Egy fő és két melléklépcsőház van, amelyek teljesen sértetlenek. Az egész épület alatt pazarló módon épült alagsor van, amely nagyméretű konyhát, mosogatót, éléskamrákat, mosókonyhákat, személyzeti szobákat és WC-ket, összesen 30 helyiséget, továbbá közlekedő folyosókat, fa és szénraktárakat (3 db) tartalmaz. Maga az alagsor, de az egész épület az alföldi talajvizek ellenére tökéletesen száraz, egyetlen vizes folt nem észlelhető. A konyhai tűzhelyben csőkígyó van beépítve, amely a mosogatóban elhelyezett és meglévő bojler segítségével szolgáltatta a meleg vizet. A földszinten szélfogó előcsarnok, nagyméretű hall, továbbá 28 lakóhelyiség (átlagosan 5x6, 6x6, 6x7 m.), 3 fürdőszoba, 3 WC és az egyes lakosztályok, valamint helyiségek közlekedését biztosító folyosók vannak. Az összes helyiség tapétázva volt, amelyet ismeretlen tettesek teljesen leszaggattak, több helyen meggyújtották és három helyiség ajtó és ablaktokrészei nagy  részben elégtek. Két helyiség csaposgerenda-födémét megbontották és teljesen hiányzik. Az emeleten 12 lakóhelyiség, WC és fürdőszoba van, továbbá a közlekedés lebonyolítására közlekedő folyosó és egy felső világítású hall. A lakóhelyiségek itt is tapétázva voltak, azonban ez is le van szaggatva. … Az asztalosmunka legelső rendű kivitelben, hófehér mázolással készült. Azonban az összes ajtó és ablakszárny, az ablakok bélés és mellvédborítása és több helyen az ajtók tokrészei is hiányzanak. Az összes lakóhelyiség parketta és vakpadló burkolata, párnafák a közlekedő helyiségek lapburkolata, konyha csempéje teljesen hiányzik. A reprezentációs helyiségek fűtését márványkandallókon kívül az alagsori helyiségben elhelyezett kaloriféresek által termelt és fali csatornákon vezetett légfűtés látta el. Az összes alagsori, földszinti és emeleti lakóhelyiségeket pedig cserépkályhákkal fűtötték. Azonban az összes kaloriféres és megállapíthatóan nagy értékű külföldi gyártmányú cserépkályhák teljesen össze vannak törve. A világítást a főépület közelében lévő gépház és szivattyúház gépi berendezésével előállított áram szolgáltatta, a gépi berendezéssel együtt a falakban elhelyezett szigetelőcsövek és huzalok is hiányoznak. A vizet a szivattyú által táplált kb. 3 m3 űrtartalmú és az emelet felett levő padlástérben elhelyezett tartály szolgáltatta. A tartály kivételével az összes berendezési tárgy és sok helyen a csőhálózat is hiányzik."

Póstelek - 24.jpgA hátsó homlokzat kapuja viszonylag ép maradt

Póstelek - 26.jpgA kapu részlete

Miután a kastély hasznosítására született tervek nem valósultak meg, az épület továbbra is ki volt téve a fosztogatásnak, rombolásnak, és így egyre csak tovább pusztult. 1983-ben munkásőrök gyakorlat keretében a megmaradt részeket felrobbantották.

Póstelek - 28.jpgA kastély belső tere

Póstelek - 30.jpgAz előcsarnok

Póstelek - 32.jpgÉpen maradt részlet az előcsarnokból

Póstelek - 34.jpgLépcsőforduló az előcsarnokban

A kastélyból még ennyi pusztítás után is megmaradt annyi, hogy újjá lehessen építeni: az önkormányzat befektetőt keres, aki az eredetihez hasonló formában újjáépítené és szállodaként, konferenciaközpontként, szabadidőközpontként hasznosítaná [6]. Reméljük, hogy az elképzelések egyszer valóra válnak, és ez a rendkívül szép épület újra városunk értékes műemlékévé válhat.Póstelek - 36.jpgA kastély hátsó homlokzata 2013-ban

Felhasznált és ajánlott irodalom:
[1] Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 10. kötet, Békés megye kastélyai és kúriái, 2009.
[2] Fekete J. Csaba: Tények és hipotézisek Siedek Viktor bécsi építész magyarországi működéséhez a gróf Károlyi, Wenckheim és Széchenyi családok szolgálatában.
[3] Szellemkastélyok – Wenckheim-kastély, Póstelek
[4] Wenckheim-kastélyok
[5] Műemlékek Info – Wenckheim-kastély
[6] Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata – A pósteleki kastélyrom, 2010.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr125396839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chryse90 2015.04.10. 11:09:53

Ezt a kastélyt meg lehet látogatni?Ha igen hogy,mikor?Választ előre is köszönöm.

csabaihazak 2015.04.19. 09:42:08

A kastélypark - ahol az utóbbi időben számos fejlesztés is történt - látogatható, azonban a kastélyon magán tábla figyelmeztet az életveszélyre.
süti beállítások módosítása