A XIX. század első felében a mai Illésházi utcában (akkor Kórház utca) álló, 929. számú épület volt a "helység kórháza". Az új kórház megépülése után a régi kórház megmaradt ispotálynak, így kapta az utca a hangulatos Régi ispotály utca nevet. Az ispotályok eredetileg elhagyott, beteg szegények ápolására létesült intézmények voltak, amelyeket a XIX. század első felében kezdtek kórházakká átszervezni.
Az új csabai kórház történetéről dr. Bende Albert városi tisztiorvos 1885-ben kézzel írott "B.Csaba városa kórházának és szegények ápoló intézetének történeti vázlata" című írása számol be, amelyet dr. Sonkoly Kálmán 1974-es tanulmánya [1] alapján ismerhetünk meg.
Az 1881-ben épült kórház Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Bcs. Békéscsaba kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
1843-ban egy evangélikus egyházi gyűlésen többen felszólaltak a roskadozófélben lévő koldusház - ahová a koldusok mellett mindenféle ápolásra szoruló beteget is befogadtak - átalakítása érdekében. A gyűlés határozata értelmében dr. Réthy Pál városi tisztiorvost bízták meg a szegény betegek ellátásáról szóló tervezet kidolgozásával. A kezdeményezés hatására gyűjtés indult, végül 1864-ben alakítottak át kórházzá egy, a város tulajdonában levő csőszházat, amely a mai kórház területéhez (ahol 1831-ben koleratemetőt létesítettek) közeli szőlőskertekre felügyelő csősz lakásául szolgált. Az új kórházba az első beteget 1864-ben vették fel. Réthy Pál kidolgozta a kórház alapszabályát, amelyet 1866-ban hagyott jóvá a megyei elöljáróság.
A szegényház tervrajza. Forrás: Bcs. Békéscsaba kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A szegényház utcai képe 1929-ben [1]
A szegényház udvari képe 1929-ben [1]
A korabeli szokás szerint a kórházakkal összefüggésben ún. szegényházak is működtek. Réthy Pál 1867-ban terjesztette a városi közgyűlés elé a "szegény gyámolda életbeléptetésének" tervét. A szegényház 1869-ben épült fel Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján. A 60 méter hosszú, egyszerű épület két-két tízágyas férfi és női szobát, éléskamrát, börtönt, fáskamrát, szerszámkamrát, mosókonyhát és egy gondnokszobát foglalt magában. Az intézet szabályzata a következőket írja:
"Az intézetbe öreg, sorscsapások által elszegényedett s munkaképtelen csabai lakosok, úgy a jelenben volt koldusok felvétetnek minden vallás különbség nélkül, ezenkívül felvétetnek szegény árva gyermekek is, kik addig ápoltatnak az intézetben, míg valamely elhelyezésükről gondoskodva lett. A gyámonosok mindegyike kap egy ágyat ágybélivel és egy széket. Minden teremben egy közös hosszú asztal létezik. A férfiak kapnak minden héten tiszta fehérneműt, ágylepedőt, zsebkendőt és kapczát; ezenkívül nyáron egy vászon felöltőt, nadrágot és mellényt, télen szűr vagy posztó anyagból készült öltönyt, nadrágot, mellényt, egy pár csizmát és egy kalapot. A nők mindegyike kap ágyat ágybélivel, hetenként tiszta fehérneműt, ágylepedőt, zsebkendőt, nyáron kék karton felöltőt, barket szoknyát; ezenkívül egy pár csizmát, nyári és téli fej- és nyakkendőt, kötőt és fej kötőt."
A kórház és a szegényház alaprajza. Forrás: Bcs. Békéscsaba kórház, szegényház ép. tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 1/1881. VII. 2., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A csőszházból átalakított régi kórházi épület hamarosan omladozni kezdett és a kórházi kezelés céljaira alkalmatlanná vált. Ezért 1880-ban a város új kórházépület felépítéséről döntött, amelynek terveit Sztraka Ernő készítette el. Az új kórház és a hozzá tartozó melléképület 1881-ben készült el. Az új, földszintes kórházépület 4+3+4 tengelyes volt, középen rizalittal, amelyet az ablakok tört vonalú szemöldökpárkánya, az ablakokat elválasztó pilaszterek és a "Kórház" felirattal ellátott attikafal is kiemelt. Az épületben három női szoba (2+5+5 ágy), három férfi szoba (3+5+5 ágy), orvosi szoba, konyha, éléskamra, fürdőhely és két magánszoba kapott helyet, míg a melléképületben volt a boncterem, a hullaszoba és a tébolyosok szobája. 
Az új kórházépület az 1888-as árvíz idején
Az új kórházban az orvosi teendőket dr. Réthy Pál, dr. Bende Albert és dr. Reisz Miksa tiszteletbeli városi orvosok végezték, utóbbi egyúttal kórházi műtőorvos is volt. Az orvosok szolgálatukért nem kaptak fizetést. A kórházi betegek ápolását és a szegényház személyzetét egy ápolónő látta el. A kórházban a helybeli és idegen szegény, vagyontalan betegeket ingyen ápolták, a vagyonnal bírók pedig mérsékelt díjat fizettek. Az elmebetegeket csak addig ápolták, amíg valamelyik országos tébolydában elhelyezést nem nyertek. 
Az 1881-ben épült kórházépület a Kórház utca felől 1929-ben [1]
A kórházépület az udvar felől 1929-ben [1]
A szegényház ma már nem áll, az 1881-ben épült kórház azonban ma is áll, noha – sok más csabai épülethez hasonlóan – a felismerhetetlenségig átépítették, és kibővítették. Korábban a kórház gazdasági hivatala, konyhája és mosodája volt itt elhelyezve, jelenleg a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat működik az épületben. A várostörténeti jelentőségű épület megérdemelné, hogy eredeti formájában állítsák helyre.
A régi kórházépület a Kórház utca felől napjainkban
A kórházépület udvar felőli képe
Felhasznált irodalom:
[1] Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története, Békési Élet, 9. évf. 2. sz., 1974.
[2] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
