Ahogy azt korábbi, a neológ zsinagógáról szóló bejegyzésünkben írtuk, Békéscsabán az első zsinagóga 1846-ban épült. 1883-ban a zsidó hitközség két részre szakadt, és a neológ irányzatot követők 1893-ban építették fel a kéttornyú zsinagógát. A szakadás után az ortodoxok ötven fővel megalakították hitközségüket, az imaház kezdetben egy bérelt házban kapott helyet. 1884-től magyar nyelvű iskolájuk volt, mely az imaház bérelt épületében működött. 1885-ben házat vásároltak rituális fürdő számára, és jótékonysági egyesületet alapítottak. 1893-ban telket vásároltak új zsinagógájuk számára, amely a hívek adományaiból, Michnay Sándor békéscsabai építőmester tervei alapján készült el. A zsinagógát 1894. szeptember 28-án avatták fel.
Az ortodox zsinagóga
A zsinagóga főhomlokzata. Forrás: Magyar Zsidó Levéltár
A Luther utca felőli homlokzat. Forrás: Magyar Zsidó Levéltár 
A Kinizsi utca felőli homlokzat. Forrás: Magyar Zsidó Levéltár 
A zsinagóga oldalhomlokzata. Forrás: Magyar Zsidó Levéltár
A romantikus stílusú épület a hagyományoknak megfelelő tájolású, főbejárata az udvar felől nyílt. A szimmetrikus elrendezésű főhomlokzat hármas tagolású, a földszinten kétoldalt egy-egy kisebb és középen egy nagyobb, félköríves kapuval. A két lizénával és ívezettel keretelt középső kapu a zsinagógai térbe, a két szélső a női karzatra vezetett. Mindhárom ajtó fölött kis körablakot alakítottak ki, melyek fölött egy párkány két részre osztotta a homlokzatot. A párkány a homlokzat felső részében kialakított nagy méretű, színes ólomüvegezésű, többszörös homlokzatszegéllyel díszített, rózsaablakban találkozott. A főhomlokzatot keretező sarokpilléreken egy-egy hagyma alakú váza állt. A két pillér fogsordíszítéses oromzatot fogott közre, amely a mózesi kőtáblákban záródott. Az oldalhomlokzatok négytengelyesek, keskeny, félköríves záródású magas ablakokkal, (alighanem a neológ zsinagóga hatása). Az ablakok között egy-egy korinthoszi fejezetes lizéna, melyek a nyílások feletti félköríves ívezetek vállait tartották. A Kinizsi utca felé eső hátsó homlokzaton a főhomlokzathoz hasonlóan megjelenik a három kisebb, középen egy nagy, kör alakú ablak. A belső tér kialakítása az ortodox szokásoknak megfelelően történt, minden díszt nélkülözött. A karzaton a nők, a földszinten a férfiak ültek, a bimát (tóraolvasó emelvény) a földszinti tér közepén, a frigyszekrényt a keleti falnál, a nagyméretű ablak alatt helyezték el.
A zsinagóga belseje a frigyszekrénnyel
Éliás próféta széke az ortodox zsinagógából (1910). Forrás: Kedem aukciós ház honlapja
A különleges homlokzatú épület már az ötvenes években is műemléki védelem alatt állt, feltétlenül megtartandónak ítélték. A második világháború után a hívek megfogyatkozott száma után nem volt többé szükség a nagy zsinagógákra, az ortodox zsinagógát is eladta a Magyarországi Izraeliták Országos Közössége az 1960-as években. Az egykori templomépületet raktárnak, üzletnek használták, és védettsége ellenére is barbár módon átalakították, lecsupaszították, díszeitől megfosztották. Az így jellegtelenné vált épületnek így csak a tömege és a szerencsésen megmaradt rózsaablakok emlékeztetnek egykori funkciójára. Az épület eredeti formában való helyreállítása korábban is felmerült, sőt, a helyreállítási tervrajzok is elkészültek. Bízunk benne, hogy – mint ahogy az az elmúlt években több más átalakított műemlék jellegű épülettel is történt – a közeli jövőben az egykori ortodox zsinagóga is visszanyeri eredeti külsejét, és a városközpont értékes és szép műemléképületévé válik.
Az átalakított egykori zsinagóga napjainkban
Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, 1930.
[2] Rados Jenő: Magyar építészettörténet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975.
[3] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[4] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[5] Balogh István: Békés békétlenség: a Békés megyei zsidók története, szerzői kiadás, 2007.
[6] Gerő Lászlő (főszerk.): Magyarországi zsinagógák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989.
