Kis Tabán utca - Luther utca sarka
A magyarországi betegbiztosítók egységes szabályozását 1927-1928 között alkották meg, így jött létre a biztosítókat felügyelő Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI). Az OTI gyulai kerületi pénztárának csabai kirendeltségét 1929 elején nyitották meg a Hunyadi téri Népházban, 1929. augusztus 8-tól pedig a Kiss Ernő u. 4. alá került. Néhány hónap múlva, 1929. decemberben újra költözött a kirendeltség, ezúttal Fischer Adolf és társai egykori házába, a Luther utca 20. szám alá. Később a pénztár a Tátra utcában (a mai Knézich Károly utcában) működött.
1934 nyarán a kerületi pénztárat Csabára helyezték, ami hatalmas felzúdulást váltott ki Gyulán. A megyeszékhelyen ugyanis attól tartottak, hogy a Társadalombiztosító Intézet Csabára helyezését követni fogja a pénzügyigazgatóság, a törvényszék, sőt a többi hivatal áthelyezése is. Úgy vélték, hogy a csabaiak befolyásolták az OTI-t a döntés meghozatalában, sőt, azzal vádolták a csabaiakat, hogy téves adatokkal látták el a Társadalombiztosító Intézetet. A csabaiak a vádakat visszautasították: az OTI magában döntött a pénztár áthelyezéséről, meglehetősen logikus módon, hiszen Csaba központi fekvésű, jó közlekedésű, a vidéki városok lakói (pl. a szarvasiak, orosháziak) számára is sokkal könnyebben elérhető. Ráadásul Békéscsabán ekkoriban már 6000 OTI-tag volt, ami körülbelül háromszorosa volt gyulai tagok számának! A Gyulával való rivalizálás vádját is visszautasították, mivel a csabaiak szerint ekkor ők már régen nem Gyulával rivalizáltak.
A békéscsabai OTI-székház 1940 körül. Forrás: Régi képek és képeslapok
A pénztár áthelyezése után még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a szűkös OTI-kirendeltség már nem felel meg az igényeknek, ezért új székház építésére volt szükség. Első ötlet a kaszárnya melletti gyakorlótér volt, mivel az állomás közelsége miatt ez a helyszín könnyen elérhető lett volna a vidékről érkezők számára is. 1935 februárjában a közgyűlés szavazást tartott az OTI-székház telkéről azzal a tervvel, hogy még áprilisban el lehessen kezdeni az építkezést. A város a Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán levő telkét ajánlotta a székház építésére. A telek hasznosítására korábban már számtalan terv felmerült: iparpalota, inasiskola, adóhivatal, tanítóképző céljára is szerették volna felhasználni, a korábbi szép tervekből azonban egy sem valósult meg. Ekkor azonban az OTI-székház építése váratlan akadályokba ütközött. A gyulaiak ugyanis nem adták fel az OTI visszaszerzéséért megindított harcot. Fáradhatatlanul dolgoztak, térképekkel és statisztikai adatokkal igyekeztek meggyőzni az OTI igazgatóságát és minden követ megmozgattak, hogy a pénztár újra a megyeszékhelyre kerüljön, és végül sikerrel is jártak: bár az OTI vezetői mindent megpróbáltak, hogy a helyzet fennmaradjon, Gömbös miniszterelnök a nála járt gyulai küldöttség érveinek hatása alatt elrendelte, hogy a kerületi pénztár teljes egészében visszakerüljön Gyulára, ami 1935. május 1-jén történt meg.
Békéscsabán megmaradt továbbra is ugyanaz a kirendeltség, amely az áthelyezés előtt ott működött és ennek hatásköre is a régi maradt. Felvetődött az a terv is, hogy külön kerületi pénztár legyen Gyulán és Békéscsabán is. Júniusban az OTI kerületi választmánya közgyűlésén javasolta, hogy a belügyminiszterhez intézzenek felterjesztést az OTI kerületi pénztára székhelyének Gyulára való visszahelyezése miatt s fejezzék ki ama nézetüket, hogy ez a visszahelyezés egyáltalán nem volt indokolt. A választmány nagy többsége a javaslatot elfogadta. A kerületi pénztár mégis Gyulán maradt. Békéscsabán ennek ellenére új székház építéséről határozott az OTI. 1936 januárjában az OTI ingyen telket kért a várostól a székház számára. Eleinte ragaszkodtak az Andrássy út és a Trefort utca sarkához, ott azonban nagyon magas volt a talajvíz. Ekkor még biztosnak látszott, hogy az új épület földszintes lesz. A város továbbra is a korábban ajánlott telket - a Luther utca és a Kis Tabán utca sarkán - javasolta. Azt szerették volna, ha a telek egyik felén épül fel a székház, a másik fele pedig megmarad a tervbe vett rendőrségi palota számára.
1936 nyarán zárt körű pályázaton hat építészt bíztak meg az OTI-székház terveinek elkészítésével, novemberre eldőlt, hogy az épület a tervpályázaton győztes Hegedős Károly építészmérnök tervei alapján épül. A budapesti mérnök Mezőberényben született és Békéscsabán járt gimnáziumba, 1927-ben az ő terei szerint alakították át a városháza dísztermét. Az első tervek szerint a magasított földszinten és emeleten véges-végig egy egy üvegablak fut végig, amelyeken faláttörésnek nyoma sincs, így az ablaksor üvegfalnak is tekinthető. Az első terv szerint a palota teteje lapos lett volna.
Az OTI székháza 1940 körül. Forrás: OTI rendelőintézet Békéscsabán, Tér és Forma 14. évf. (1941), 3. sz. 37-39.
1936 végén arról szóltak a hírek, hogy az OTI mégis igényt tart a teljes telekre, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb épületet emelhessen, amelynek frontja a Luther utcára nézne. A nagyobb székház terve újra felélesztette a reményt a csabaiakban, hogy a kerületi pénztár előbb-utóbb mégis csak visszakerül Békéscsabára. A város hozzá is járult az egész telek átadásához, azonban feltételül szabta, hogy az OTI három éven belül beépítse a telket, és az eredeti terveknél nagyobb épületet emeljen. Az OTI végül mégis a féltelkes megoldás mellett döntött.
A székház építésére 1937 nyarán versenytárgyalást hirdettek, augusztusban eldőlt, hogy a legolcsóbb ajánlatot benyújtó Lipták János csabai építőmester kapta a föld-, kőműves-, vasbeton-, elhelyező- és szigetelő munkálatok elvégzését. Asztalosmunkára Boskó György békéscsabai, lakatosmunkára Rätscher Márton békéscsabai, különleges lakatosmunkára Haas és Somogyi budapesti, parkettázómunkára Szabóky György budapesti, ácsmunkára ifj. Molnár Pál békéscsabai, redőnymunkára Hajós M. Marcell budapesti mester kapott megbízást.
A Kis Tabán utca felőli homlokzat. Forrás: OTI rendelőintézet Békéscsabán, Tér és Forma 14. évf. (1941), 3. sz. 37-39.
Az építkezés ezután szépen haladt, a munkálatokat csak az hátráltatta, hogy az alapozásnál egy hat-hét méter mély, betemetett kutat találtak. A mázolómunkával a Lestyán és Balogh céget, az üveges munkával Péli Mihályt, a bádogosmunkával Hankó Mátyást, a vízvezeték-szerelő munkával ugyancsak Hankó Mátyást, az asztalosmunkálatok elvégzésével Leel-Őssy Albert békéscsabai asztalosmestert bízták meg. A munkálatok nyár végére fejeződtek be, és az OTI szeptember elején költözött át az új palotába.
A Kis Tabán utca felőli homlokzat. Forrás: OTI rendelőintézet Békéscsabán, Tér és Forma 14. évf. (1941), 3. sz. 37-39.
A modern épületről nagy elismeréssel írt a Tér és Forma építészeti folyóirat, amelynek cikke szerint az OTI évről évre sikerültebb rendelőintézeteinek sorából kellemesen tűnik ki a békéscsabai a maga egészen egyszerű és behízelgő formáival, Hegedős Károly építésznek új hangot sikerült megütnie finom arányú épületével. Ez az épület ezzel is az OTI céljait szolgálja, egy egészségesebb, emberibb, gondozottabb élet reményét kelti fel fehérlő falaival. A cikk szerint az épület azt is megmutatta, hogy miképpen lehet a kor szellemében, idegen példák, a svéd és dán klasszicizmus utánzása nélkül, becsületesen és tisztességesen építeni.
Emeleti alaprajz. Forrás: OTI rendelőintézet Békéscsabán, Tér és Forma 14. évf. (1941), 3. sz. 37-39.
Földszinti alaprajz. Forrás: OTI rendelőintézet Békéscsabán, Tér és Forma 14. évf. (1941), 3. sz. 37-39.
A főbejáraton át a várócsarnokba lehetett jutni. A főlépcső két oldalán a főorvos szobája, illetve a röntgenterem helyezkedett el. A röntgenteremből nyílt a fotókamra. A Luther utcai sarkon helyezkedett el a szemészet, amelyből a szemkamra nyílt. A Luther utcai bejárattól jobbra volt található a gyermekrészleg vetkőztetővel, rendelővel, laboratóriummal és a fertőző gyerekek vetkőztetőjével, amelyhez külön kijárat is tartozott. A földszint bal oldalán a felülvizsgálat, a fogászat és kötöző, a műtő és különböző tárolóhelyiséget helyezkedtek el.
Az OTI-székház az 1940-es években
A földszinthez hasonló alaprajzú emeleten az ügyvitel kapott helyet. A várócsarnokból nyíló irodák sorban (balról jobbra): pénzbeszedő, fogalmazó, bejelentés, váromány, segélyezés, segédhivatal, leíró, felszólamlás, folyószámla, könyvelés, irattárak.
Az OTI-székház udvari homlokzata 1951-ben. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
1950-ben az Elnöki Tanács az OTI-t rendeletben államosította, és egységes szervezetbe (Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja: SZTK) vonta össze, a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) felügyelete alá helyezte. Ugyanebben az évben átalakították az épület belsejét, 1953-ban pedig a Luther utca felőli szárnyat bővítették az eredetivel egyező stílusban. 
A Luther utca a kibővített székházzal 1975-ben. FOTO: FORTEPAN / Tóth Lajos
Az egykori OTI-székház az átépítés előtt. Gécs Béla felvétele [2]
1997-ben újabb átépítésen esett át az egykori OTI-székház, melynek során új emeletet építettek rá, és a homlokzat is elveszítette eredeti stílusát. Az épület jelenleg a Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság székhelye. A modern építészet egyik legjelesebb csabai alkotását talán érdemes lett volna eredeti formában megőrizni.
Az átépített egykori OTI-székház 2015-ben
Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 1935-38.
[2] Gécs Béla: Hatvanöt éve épült a békéscsabai OTI-székház, Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg XIII. évf. 19. szám, 2003. október 30.
[3] OTI rendelőintézet Békéscsabán, Tér és Forma 14. évf. (1941), 3. sz. 37-39.
