A Szent István tér mai képe a XIX. század második felében kezdett kialakulni. Az első emeletes ház a téren a régi városháza ma is álló épülete volt, amely 1853-ban épült, ezt a Fiume követte másfél évtizeddel később. 1871 és 1873 között épült a páratlan oldal első emeletes épülete, a városháza. Egy évtizeddel később, 1884-ben épült a téren az első emeletes magánház: ekkor építette fel Vidovszky Károly fűszerkereskedő a ma 8. számmal jelzett palotáját a földszinten üzletekkel, az emeleten díszesen berendezett, tágas termekkel. 
A Vidovszky-ház a századforduló környékén
A főtéri házsor a Vidovszky-palotával 1899-ben
A főtéri házsor a századforduló környékén
Főtéri látkép a Vidovszky-házzal
Az épület az évtizedek során számos üzletnek adott otthont: itt működött Blahut János hentesüzlete, Friedmann Mór ékszerüzlete, Silberstein Ignác nagyvárosi eleganciával berendezett férfi és női divatáruüzlete, Pavelka Ferenc vállfűző-kereskedése, a Krcsmárik-féle üveg- és porcelánkereskedés, Leszich Kálmán órás üzlete, Lőwy Jakab és Társa női divatáruháza.
A házat a XX. század elején vásárolta meg Adler Lajos, aki a földszinten nyitotta meg cipőáruházát, a ház udvarán pedig a cipészműhely működött, amelynek bejárata a Werbőczy (ma Justh Gyula) utcai oldalról nyílott, a nagy fakaput Szobek András ácsmester készítette. A ház emeletén voltak Adler Lajosnak és fiának, Adler Imrének a lakásai. A ház födémerősítését Tevan Rezső építészmérnök hajtotta végre az 1920-as évek végén, ekkor szerelték fel a Szent István térre nyíló üzletek fém kirakatait is. A tér felé néző oldalon három üzlet volt: a cipőáruház mellett Sipka Rezső órás, ékszerész és látszerész üzlete és Árvai Jenő "Kék Csillag" nevű divatáruháza működött. A Werbőczy utcai oldalon a következő üzletek voltak: Harmati borbély, Szalai tejcsarnok, Steiner zöldséges és Lacó hentes.
Adler Lajos cipőboltjának kirakata
Az egykori Vidovszky-ház 1951-ben. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
A ház tulajdonosát, Adler Lajost 1944-ben ölték meg Auschwitzban. 1949-ben Adler Imrének át kellett adnia üzletét a Del-Ka cipőáruháznak, amelynek nevét 1950-ben Szivárvány Áruházra változtatták, és textiláruk forgalmazását is bevezették. Az épületben műszaki szaküzlet is működött ezekben az években. 1952-ben a házat állami tulajdonba vették azzal az indoklással, hogy tulajdonosa, Adler Lajos, a "nép ellensége" volt. A házat azonban még sokáig Adler-házként emlegették.
A későbbi évtizedekben a házban cipő- és lakástextil-áruház, papírbolt, majd vadászbolt és kínai étterem is működött az épületben. Az emeleten kapott helyet hosszú ideig a TIT és MTESZ megyei elnökségének közös székháza. A földszinti szép faportálok helyett az épület stílusához nem illő kirakatokat alakítottak ki.
Az egykori Vidovszky-ház 1961-ben. Forrás: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
Az elhanyagolt külsejű épület 2008-ban
Az épület 2011-ben a homlokzat stílusához jobban illeszkedő földszinti kirakatokkal
A 2000-es évek elejére - a főtér több más épületéhez hasonlóan - az egykori Vidovszky-ház állapota igencsak leromlott. Először 2011-ben a földszintet újították fel, ahol új, az épület stílusához a korábbinál jobban illeszkedő kirakatokat alakítottak ki, majd a főtér 2013-as átalakítása során a Szent István téri és a Justh Gyula utcai homlokzatot is felújították.
A Vidovszky-ház a legutóbbi felújítást követően
A felújított épület 2015-ben
A felújított épület 2015-ben
Az egykori Vidovszky-ház héttengelyes, koraeklektikus stílusú homlokzata aabbbaa ritmusú. Az oldalmezőkben ablakai külön kereteltek, de háromtagú, három konzolon nyugvó szemöldökpárkányuk és könyöklőpárkányuk egybefüggő. A középrizalitban három különálló ablak látható, hasonlóan kiképezve, a szemöldökpárkányon háromszögű timpanonnal. A középső nyílás előtt öntöttvas korlátos erkély. 
A Vidovszky-ház erkélye
Az ablakok könyöklőmezejében tükör látható, amelyet a főhomlokzat jobb oldali két tengelyének kivételével ma szellőzőrácsok csúfítanak el, remélhetőleg egyszer ezeket is eredeti formában lehet helyreállítani. A földszinten ma nagyon egyszerű faportálos kirakatok láthatók, amelyek a megelőző állapothoz képest előrelépést jelentenek ugyan, az eredeti állapotot azonban nem közelítik meg. Itt is kívánatos lenne az eredeti architektúra visszaállítása.
A helyreállított oldalhomlokzat
A Justh Gyula utca homlokzat
Az épület sarka armírozott, az oldalhomlokzat némileg egyszerűbb kiképzésű, a földszinti ablakokat a legutóbbi felújítás során állították helyre. Az udvari homlokzat erősen átépített.
Az épület 2015 nyarán
Az egykori Vidovszky-ház a város legszebb házsorának tagjaként a főtér képének egyik meghatározó eleme. Az 1950-es években városképi jelentőségűnek nyilvánították, azonban ezt a védelmet az 1960-as években (érthetetlen módon) jellegtelenségre hivatkozva megszüntették. A jelenleg jó állapotú, ám helyenként még komolyabb helyreállítást igénylő épület ma helyi védelem alatt áll. Az Adler család és a ház történetével kapcsolatos kiegészítésekért köszönetet mondunk Albert (Adler) Mihálynak.
Felhasznált irodalom:
[1] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[3] Gécs Béla: Főtéri üzletház – kínai étterem, Békéscsaba anno, Csabai Mérleg X. évf. 3. sz., 2000. február 10.
