Munkácsy utca 1. Bár Békéscsaba lakossága a XIX. században gyorsan növekedett, és Csaba már 1840-ben városi rangot kapott (amelyet aztán 1849 után el is vesztett), a városképen hosszú ideig alig-alig mutatkozott a település fejlődése: a templomokon kívül nemigen akadt említésre méltó, kiemelkedő…

Békéscsaba és Munkácsy kapcsolata közismert: a magyar festészet egyik legnagyobb alakja szülei halála után, 1852-ben került Csabára nagybátyjához, Reök Istvánhoz. Munkácsyt - önéletrajza szerint - már Csabára érkezésekor csodálatba ejtette a város, amelynek szabályosan sorakozó házait a párizsi Rue…

Ógerlai-erdő Gerla 1984 óta Békéscsaba része, a település azonban valójában Csabánál is régebbi múltra tekint vissza. Pontosabban, az első ismert okleveles említése korábbi, mint Csabáé: 1257-ben a gerlai monostor apátja a Szilágysomlyó melletti Keresteleken birtokos. Hol volt "Julamonustora" és…

Derkovits sor 7. A Körös partján – különösen a városközponthoz közel eső szakaszokon – a XX. század elején indult meg a villanegyed kiépülése. Érdekes módon a Gyulai út és a Bánszky utca közé eső szakaszon elsősorban a Körös túlsó partján épületek elegáns villaépületek, a belváros felőli parton…

Gyulai út 2. A mai Gyulai út első, a Körös-parthoz közeli szakasza a XIX. század második negyedében kezdett kiépülni, ebben az időben több nemesi család emeltetett itt kúriát: ekkoriban épült a Steiner–Omaszta-kúria és a Kis-Rosenthal-kúria is. A mai 2. szám alatt álló klasszicista kúriát az…

Szent István tér 8. A Szent István tér mai képe a XIX. század második felében kezdett kialakulni. Az első emeletes ház a téren a régi városháza ma is álló épülete volt, amely 1853-ban épült, ezt a Fiume követte másfél évtizeddel később. 1871 és 1873 között épült a páratlan oldal első emeletes…