A felvégi evangélikus paplak 1856-ban épült klasszicizáló romantikus stílusban [1]. A földszintes, kilenctengelyes homlokzatú, téglány alaprajzú épületben két lakás kapott helyet. A főhomlokzat enyhe kiülésű, öttengelyes rizalittal épül. Az ablakok egyszerű szalagkeretet kaptak, az oldalszárnyakon egyenes záródású szemöldökpárkánnyal és kis lelógó köténydísszel. A középrizalitot toszkán pilaszterek tagolják, köztük övpárkány látható. Az eresz alatt húzott párkány fut végig a teljes homlokzaton. Az oldalszárnyak sarkai kváderezettek. A középső tengelyben vakablak található, amelyet az 1922. évi átalakítás során falaztak be.
A paplak 2013-ban
Az evangélikus gyülekezet levéltára két tervrajzot is őriz az épület alaprajzáról. Az egyiken Kemény Mihály városi mérnök aláírása látható, a másik, német nyelvű alaprajzon pedig a Nagytemplomot építő Czigler Antalé.
A Kemény mérnök által szignált alaprajz
A német nyelvű alaprajz
Czigler Antal szignója a német nyelvű alaprajzon
Szeberényi téri és Baross utcai részlet az 1900-as évek elején. A kép bal szélén látható a lelkészlak. Forrás: Békéscsaba képekben, 2004
A paplak 1951-ben. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
Az épület és környéke 1960 körül
A paplak 1980 körül [1]
A paplak 2011-ben
A paplak 2011-ben
A paplak 2011-ben
A paplak udvari portikuszos homlokzata 2014-ben
A paplak a Kistemplom tornyából 2014-ben
A hátsó udvari homlokzat középső részén pilléres, portikuszszerű kiugrás található, mely kocsifelhajtóként szolgált. Bal oldalán kétnyílásos, pillérrel gyámolított fedett folyosó fut végig; alighanem egykor ugyanilyen kialakítású volt a jobb oldali szárny is. A portikusz timpanonján két szellőzőnyílás található. Az udvari portikusz és a fedett tornác kúriaszerű képet kölcsönöz a paplaknak. 
A paplak 2013-ban
A két Szeberényi téri paplak a Kistemplommal. A környező polgárházakkal és a Nagytemplommal hűen őrzik a XIX. század végi Békéscsaba mezővárosi hangulatát
A felvégi evangélikus lelkészlak ma szépen felújítva, jó állapotban látható. A két evangélikus templommal, a volt algimnáziummal, a másik két lelkészlakkal és a környező régi polgárházakkal ma is a XIX. század végi Csaba hangulatát őrzik. A paplak nemcsak a műemléki környezet részeként, hanem egyedileg is műemléki védelem alatt áll.
Felhasznált Irodalom:
[1] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békés megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, Békéscsaba, 1981.
