Margócsy Miklós ügyvéd és felesége, Félix Erzsébet 1912-ben építtették lakóházukat a Hunyadi téren. A földszintes polgárház terveit Sztraczinszky György és Kékedi János csabai építőmesterek készítették. Érdekesség, hogy a tervrajzokon még Hunyadi tér 18. szám szerepel. Ennek az az oka, hogy a Margócsy-ház telke akkor még a Szent István térig ért, közös volt a Szent István tér 18. számú épület telkével.
A ház 2016 novemberében
A Szent István téri telekrészből jelentős hányadot foglalt el az ott működő nyomda, és helyet kapott ott a Körösvidék című újság szerkesztősége is. Az újságnyomtatáshoz szükséges vaskos papírtekercseket csak a Hunyadi tér felől, a Margócsy–Bankó-ház kapuján keresztül lehetett teherautóval beszállítani.
Földszinti alaprajz. Forrás: id. Bankó Miklós
A pince alaprajza. Forrás: id. Bankó Miklós
Az alaprajzok szerint a ház tér felőli oldalán három szoba és egy tágas ebédlő helyzkedett el, beljebb egy további szoba, hálószoba, gyermekszoba, fürdőszoba, valamint az előszoba volt. Az udvar felőli folyosóról lehetett a zárt verandára jutni. Az udvari szárnyban kapott helyet a konyha, a cselédszoba és az éléskamra. Az épület alatt pince található, amelyben a vasalószoba és a mosókonyha is helyet kapott.
A Margócsy–Bankó ház és a Hunyadi téri piac 1925 körül. Forrás: id. Bankó MiklósA ház gyönyörű kovácsoltvas kapuja, amely ma már sajnos nincs meg. Forrás: id. Bankó MiklósA vaskapu részlete. Forrás: id. Bankó Miklós
régi Békéscsaba hangulatát őrző Hunyadi tér a Margócsy–Bankó-házzal 1951-ben. Forrás: Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ tervtára
Bankó András mérnök 1928-ban vette feleségül Margócsy Irént, ekkor költözött a házba. Bankó András 1919-ben került a városi Mérnöki Hivatal alkalmazásába, 1931-ben, Ádám Gusztáv nyugdíjba vonulása után nevezték ki főmérnökké, és ebben a beosztásban dolgozott egészen 1958-as nyugdíjazásáig. A Bankó házaspártól gyermekeik örökölték a házat, azonban a külföldre költözött örökösök tulajdonrésze a Pénzintézeti Központ hatáskörébe került. A Békéscsabai Városi Tanács Igazgatási Osztálya a ház 1/3-át az 1973. évet követően a Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat részére kisajátította. A Pénzintézeti Központ a későbbiekben hozzájárult, hogy a Békés Megyei Nyomdaipari Vállalat megvásárolja a maradék 2/3 tulajdonrészt. Ekkor rövid ideig a Dürer Nyomda telepe működött az épületben. 1975-től a ház a békéscsabai Városi Földhivatal használatába került, és napjainkban is a földhivatalnak ad otthont.
Az épület felújítás előtt 2007-ben
A ház 2015 januárjában
A ház 2015 januárjában
A ház nyáron sűrű fák mögé rejtőzik
A ház 2016 novemberében
Homlokzati részlet
Az épület ablakai
Homlokzati részlet
A sárgás téglaburkolattal és vakolt tagozatokkal épült főhomlokzat az eklektika korában jellemző polgárháztípus szép példája azonban szecessziós stílusjegyeket is visel [1]. Az egyenletes ritmusú ablakok vállas és az ablak felett megnagyobbított és tükrökkel, alattuk rövid szemöldökpárkánnyal tagolt trapéz záródású szalagkeretet kaptak. Az ablakok alatti vakolt parapetmezőben lévő szögletes mélyített tükrök is szecessziós formajegyek, akárcsak a főpárkány frízmezejében végigkígyózó hullámvonal. A homlokzat csaknem teljesen eredeti állapotában maradt fenn, mindössze a bájos tetőablakok tűntek el, azonban az épület belsejét jelentősen átalakították. Szintén nincs már meg sajnos a szép, virágmotívumokkal díszített kovácsoltvas kapu sem.
A ház 2016 novemberében, háttérben a magtárral
A ház 2016 novemberében
A nagyrészt hasonló stílusú, földszintes házakból álló, intim hatású, jellegzetes alföldi mezővárosi képet mutató Hunyadi teret a város 1951-ben készült városképi és műemléki vizsgálata [2] megtartandónak ítélte, védelemre javasolta. Ennek ellenére az itt álló szép polgárházak nagy részét lebontották. A szerencsésen megmaradt egykori Margócsy–Bankó-ház ma is jól idézi fel az elmúlt századforduló Békéscsabájának hangulatát, magas színvonalú építészetét. A jó állapotban lévő épület ma helyi védelem alatt áll.
Szeretnénk köszönetet mondani id. Bankó Miklós úrnak a bejegyzésben felhasznált tervajzokért, fényképekért, értékes információkért és a bejegyzés megírásában nyújtott segítségéért.
Felhasznált irodalom:
[1] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[2] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[3] Bankó András, Wikipédia.
[4] Bankó Miklós, Wikipédia.