Gerla, Wenckheim Károly tér 1.

Gerla 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A család Gerlát birtokló ága 1802-ben kapott grófi címet. A kastélyt építtető Wenckheim Károly édesapja halálát követően, 1838-ban lett a gerlai uradalom tulajdonosa, ekkor a gróf huszár kapitányként szolgált, és hosszú ideig Milánóban élt feleségével, Radetzky Franciskával és gyermekeikkel, az 1840-es évek második felében tértek haza Békés megyébe. Wenckheim Károly gróf 1854-ben kérte fel Ybl Miklóst a kastély tervezésére, és az építkezés még ebben az évben meg is indult. A gerlai Wenckheim-kastély az 1900-as évek elején

Az 1856–58-as II. katonai felmérés térképén az épület már többé-kevésbé a mai alaprajzzal és a kialakulóban lévő parkkal látható. A kastély építése után, 1869-ben (más forrás szerint 1861-ben) alakították ki a Szeplőtelenül Fogantatott Szűznek szentelt kápolnát a kastély középső szárnyának közepén.

A kastély és környéke a II. katonai felmérés (1856–60) térképén

A kastély és a park Gerla 1884-es térképén

1874-ben villám csapott a kápolna oldalába, azonban nagyobb kárt nem okozott. Wenckheim Károly 1891-es halála után fiatalabb fia, Géza örökölte a kastélyt, aki az uradalmat mintagazdasággá fejlesztette. 1915-ben az ő fia, Jenő vette át az uradalom irányítását, majd édesapja halála után, 1924-ben ő is örökölte a kastélyt. A kastély délkeleti homlokzata 1900 körülA délkeleti homlokzat az 1900-as évek elejénA kastély az 1930-as években a franciakert irányából. Forrás: A gerlai közoktatás történetének 150 éveA kastély az 1930-as években készült légi felvételen. Forrás: A gerlai közoktatás történetének 150 éveA kastély ebédlője. Forrás: A gerlai közoktatás történetének 150 éve

A Wenckheim család 1944-ig lakott a kastélyban, a grófi család távozása után a kastélyt kifosztották, felgyújtották. A II. világháborút követően a kastélyt államosították, 1946-ban a TSZ iroda, orvosi rendelő, ÁFÉSZ üzlet, pártiroda, rendőrőrs, óvoda és szolgálati lakások költöztek a kastélyba. A TSZ birkaistállója is itt volt az egyik szobában. 1947-ben hat tantermes általános iskolát, óvodát és tanári lakásokat alakítottak ki a kastélyban. A gerlai kastély 1978-ban Martin Gábor felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 33. évf. 190. sz., 1978. augusztus 13.

1982 júliusában leszakadt az egyik folyosó mennyezete, ezután az épület déli szárnyát, ahol az iskola is működött, életveszélyessé nyilvánították. Az 1980–90-es években a felújításra, az épület hasznosítására számos elképzelés született: idősek otthonát, panziót terveztek kialakítani a kastélyban. Az északnyugati homlokzat 1986-ban Fazekas László felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 41. évf. 83. sz., 1986. április 9.A kápolna bejárata 1986-ban Fazekas László felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 41. évf. 83. sz., 1986. április 9.A kastély 1988-ban. Forrás: Békés Megyei Népújság 43. évf. 37. sz., 1988. február 13.

Az épület többi részét továbbra is használták szolgálati lakások illetve hivatali helyiségek céljaira, azonban az épület (elsősorban a födémszerkezet) romlása miatt lassan üressé vált a kastély: a utolsó lakók 1993-ban hagyták el az épületet, amely azóta használaton kívül áll, pusztul. 1999 márciusában ismeretlen tettesek kirabolták a kápolnát,  kegytárgyakat – egy  gipszből  készült szobrot  és  gyertyatartókat – vittek el, 50 ezer forint kárt okozva. A gerlai Wenckheim-kastélyt 2003-ban műemlékké nyilvánították, azonban sorsa ettől sajnos nem fordult jobbra, napjainkban is tovább pusztul. Az északnyugati szárny belső homlokzata 1991-ben Kovács Erzsébet felvételén. Forrás: Békés Megyei Hírlap 46. évf. 234. sz., 1991. október 5–6.A kápolna belső képe 1991-ben, a Kolping szervezet zászlószentelési ünnepségén. Fazekas Ferenc felvétele. Forrás: Békés Megyei Hírlap 46. évf. 252. sz., 1991. október 28.A délkeleti szárny a saroktoronnyal 1998-ban Kovács Erzsébet felvételén. Forrás: Békés Megyei Hírlap 53. évf. 94. sz., 1998. április 22. 

A gerlai Wenckheim-kastély szabadon álló, nagyrészt földszintes, szabálytalan U alaprajzú épület, az épület egy része alatt pince épült.Az északnyugati homlokzat 2007-benAz északnyugati homlokzat 2013-ban

A 2+5+K+7+2 osztású északnyugati homlokzat közepén kétszintes középrizalit látható, melynek alsó szintjén kocsibejáró található. A kocsibejáró boltozata hevederekkel tagolt, pillértagos, háromszakaszos. A két kéttengelyes oldalrizalit közül a jobb oldali ablakai már nem eredetiek. A bal oldali rizalit 2007-benA jobb oldali rizalit 2007-benA jobb oldali rizalit 2013-banA jobb oldali rizalit terasza 2007-benA terasz 2013-ban

A jobb oldali rizalithoz lépcsős, kovácsoltvas támasztékú és mellvédű, előtetős terasz kapcsolódik. A középrizalit kapunyílása szegmensíves. A földszinti ablakok, valamint a középtengely emeleti ablaka egyenes záródásúak, keretezettek. A rizalitokat és az épület sarkait falsávok szegélyezik.A délnyugati homlokzat a kápolnával 2007-benA délnyugati homlokzat a kápolnával 2007-benA délnyugati homlokzat részlete 2007-benA kápolna 2013-ban

A délnyugati homlokzat 1+4+4+V osztású, a homlokzat közepén az emeletes kápolna lép előre poligonális záródású, háromtengelyes szentélyével. A homlokzat faltagolása, architekturális részletei hasonlóak az északnyugati homlokzatéhoz, az ablakok egyenes záródásúak, a kápolnától balra füles szemöldökpárkánnyal, jobbra pedig egyenes szemöldökpárkánnyal díszítettek. A kápolna földszintjén nincs nyílás, az emeleten egy-egy félköríves záródású ablak látható. A kápolna főpárkánya alatt fogazatos díszítés készült. A kápolnától délre egytengelyes lépcsőfeljáró áll.A saroktorony 2007-benA saroktorony 2013-ban

A délnyugati sarkon enyhén visszaléptetett, egyemeletes, négyzetes alaprajzú, kéttengelyes, gazdagabban tagolt saroktorony áll. A torony földszintjén szemöldökpárkányos, könyöklős szalagkeretes ablakok, az emeleten félköríves záródású, szalagkeretes, egyenes szemöldökpárkányos ikerablakok láthatók, könyöklőmezeikben tükrös falmezőkkel. A földszint nyugati oldalának két ablakát befalazták. A torony falpillérei között konzolos, vállpárkányról indított ívsoros, sűrű fülketagos díszítés húzódik. A torony övpárkánnyal tagolt és teljes főpárkányzat zárja. A főpárkány alatt ívsoros párkány látható.A délkeleti szárny 2007-benA délkeleti szárny 2007 őszén

A romos állapotú délkeleti szárny tizenegy tengelyes (4+3+4). A középrizalit kiemelkedik, pillértagos, fonatolt díszű mellvéddel záródik, középső zónájában az egykori címer ornamentális díszei részben megmaradtak. A régi fényképek tanúsága szerint a rizalit előtt egykor öntöttvas terasz állt.A délkeleti szárny középrizalitja 2007-benA rizalit a kert egyik gyönyörű platánjával 2007-ben

A külső homlokzatokat, a tengelyeket összekötő, a rizalitok mentén részben megszakított könyöklőpárkányok, a függőleges falsávokat összekötő, a tengelyek felett is végighúzódó egyszerű osztópárkány tagolja és főpárkányzat zárja le.A kaputorony 2007-benA kaputorony emelete 2007-benA kocsifelhajtó részlete 2007-ben

Az északnyugati homlokzat kocsifelhajtóján keresztül, a díszesen faragott, kétszárnyú tölgyfa kapun áthaladva juthatunk az udvarba. A kocsifelhajtóról nyílik a pince acéllemezzel kombinált, kovácsoltvas ajtaja, amelynek díszítése a nagykapuéhoz hasonlít.A kaputorony az udvar felől 2007-benAz északnyugati szárny belső homlokzata a lekerekített négytengelyes rizalittal 2007-benAz északnyugati szárny belső homlokzatának jobb oldala 2007-ben

Az északnyugati szárny udvar felőli homlokzatából a kaputoronytól balra négy tengely szélességű, lekerekített sarkú rizalit lép előre. A kaputorony emeletén itt is egy ablak látható. A kaputorony jobb oldalán már csak a 2 ablakos rész őrzi eredeti formáját.A kápolna főhomlokzata 2007-ben

A délnyugati szárny udvari homlokzatának közepén a kápolna főhomlokzatának földszinten keretelt, félköríves záródású, felülvilágítós ajtó nyílik, két oldalán faltükörrel, a széleken lizénákkal, az ajtóhoz hat, bronzkapcsokkal rögzített vörös márvány lépcsőből álló lépcsősor vezet. A két szintet az ajtó félköríves lezárását követő, tört ívű párkány választja el egymástól. A hátraléptetett karzatszint szélein is lizénák húzódnak. Az emeleten hármas, keretelt, ívsoros ikerablak nyílik. A főpárkány alatt fogazott díszítés húzódik. Az emelet fölött timpanon látható, közepén kör alakú ablakkal. A timpanont félköríves nyílással ellátott kis harangtorony koronázza.A kápolna udvari homlokzata, balra az üvegezett folyosó részlete 2007-ben

A kápolnától balra pilléreken nyugvó, mellvédes, egykor üvegezett folyosó épült, a kápolnától jobbra négytengelyes szakasz húzódik, egyenes záródású ablakokkal. Az észak- és délnyugati szárnyak találkozásánál kéttengelyes, rézsútosan álló szakasz épült, szintén egyenes záródású ablakokkal.

A délkeleti szárny udvar felőli oldala is romos állapotú, pilléreken nyugvó, mellvédes, egykor üvegezett folyosóval, ugyancsak rézsűs átmenettel.

Az épületen kívül és belül azonos magasságban lábazat fut körbe, a főépületrészen szellőzőkkel áttörve. A kastélyt összetett nyeregtető, a tornyokat lapos sátortető fedi.Belső részlet 2007-benRészlet a kastély belsejéből, 2007

A kastély fõbejárat felõli szárnya 14 méter széles, itt kaptak helyet a gazdasági helyiségek és a cselédszobák, míg a grófi család lakó- és fogadószobái a szemben lévő, szélesebb, háromtraktusú délkeleti szárnyban helyezkedtek el. A kocsifelhajtóból néhány lépcsőfokon jutunk a lakóhelyiségek szintjére. A kerti homlokzat felõl folyosó fut végig az épületen, innen közelíthetők meg az egyes helyiségek. A szobák ajtói egy tengelyben helyezkednek el. A lekerekített sarkú négyszög alapú díszterem a középső szárnyban helyezkedik el.Belső részlet 2007-ben

A kápolna kapuja. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

A kápolnába a folyosóról juthatunk. A folyosóra az udvar felől gazdagon faragott kétszárnyú tölgyfa ajtón át jutunk. A faragásokon, illetve a kilincs markolatán is megjelenik a kastélyra jellemző tölgyfalevél-motívum. A kapu fölötti ablakon futórózsára emlékeztető motívumokkal díszített kovácsoltvas rács látható. A kápolna bejárata felett fémlemez számlapú, kb. 80 cm átmérőjű toronyóra található. A rézbõl készült római számok és mutatók barokkos díszítésűek. A folyosóról a külső ajtóval megegyező formájú ajtón át léphetünk be a kápolnába, amely 6×14 méteres, egyhajós épület.A kápolna belső tere. Forrás: Gerlai kiskastély 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja.

A karzatra vezető csigalépcső. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

A karzatra vezető csigalépcső. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

Az emeletről induló csigalépcső. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

A kápolna teljes szélességében húzódó, kb. 2 méter széles karzatra a bejárat felett kialakított orsótéri gyámolítású csigalépcsőn juthatunk, innen fém csigalépcső visz a haranghoz, kis csapóajtón keresztül.  A csapóajtó a födém tagozatos kialakítása miatt könnyen elrejthető volt. A fa csigalépcsőhöz hasonló lépcső található a kastély tornyában is. A karzat padozata íves, téglaboltozatos szerkezet, amely a kápolna hossztengelyére merőleges acélgerendára támaszkodik. A gerendát két karcsú, kovácsoltvas jón oszlop támasztja alá. A karzatot oldalán másfél méter magas, zártsorú, kazettás tölgyfa mellvéd látható. A bejárati ajtó mellett egykor öntöttvas szenteltvíztartó ált, amelyet az 1999-es betöréskor elloptak. A padsor mögött áll a vörös márvány keresztelő kút. Ehhez hasonló ivókút volt egykor a kastély folyosóján, a visszaemlékezések szerint angyalfejes vízköpővel, ezt a kutat azonban azonban rég összetörték. A keresztelőkút nyolcszög alaprajzú, körülbelül egy méter. A kút talpa 50, a keresztvíztartó 80 centiméter átmérőjű. A keresztelőkutat fém zárókupola fedi.

A kápolna belseje felé továbbhaladva az öt-öt, kétoldalt szimmetrikusan elhelyezett, lábtartóval, háttámlával, bibliatartó polccal ellátott, a karzathoz és a csigalépcsőhöz hasonló faragott motívumokkal díszített padhoz érünk.

Pad faragott díszítésekkel. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

Az oltártól jobbra található fehér márvány tábla felirata: "Dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püspök úr Ő főmagassága misézett 1900.október 8-án".
 
A karzat szintjén az egész kápolnán végighaladó díszes osztópárkány látható. A födémet két hossz-, és három keresztirányú gerenda alkotja. A gerendák két nagyobb és tíz kisebb kazettára osztják a mennyezetet. Stilizált virágmintás díszítésük faragásnak tűnik, valójában festettek. A gerendák és a födémszerkezet festése az eredeti állapotnak megfelelő: a gerendázat sárga, a gerendák közti területek égszínkék színűek sárga ötágú csillagokkal, az éjszakai égboltot szimbolizálva. A faragott tölgyfa oltár feletti boltozatos részen a csillagok mérete csökken, sűrűségük nő

.Oszlopfő a kápolnában. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

A kápolna mennyezetének részlete. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapjaMennyezeti festés részlete. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja
 
A szentélyt erőteljes ív választja el a hajótól. A szentély falát halványkék liliommintázat díszíti, szürke alapon fehér gyöngyfüzérsorok között, levél- és liánfüzérmintákkal kiegészülve. A festés színei halványzöld, sötétkék, világos- és sötétbarna. Az oltár egyszerű, finom faragású.

A kápolna festett ólomüveg ablakai. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

A poligonális záródású szentély három oldalán egy-egy félköríves záródású, kb. 1×2 méteres, festett ólomüveg ablak nyílik. A bal oldali ablak a Szent Koronát tartó Szent Istvánt és a budai várat ábrázolja, két oldalán angyaloktól övezve az országalma és a jogar. Alatta idézet:
"Egek Királynéja! Vedd oltalmad
alá az egyházat, hazámat és
kedves népemet. (Szt. István)"
A középső ablak Szűz Máriát ábrázolja angyalok körében, a jobb oldali ablak pedig a kezét imára kulcsoló Szent Jakabot ábrázolja, a kép felirata:
"Valamint a test lélek nélkül holt,
a hit is cselekedetek nélkül
meg van halva. (Szt. Jakab)"A bal oldali, Szent Istvánt ábrázoló ablak. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

A középső, Szűz Máriát ábrázoló ablak. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

A jobb oldali, Szent Jakabot ábrázoló ablak. Forrás: Gerlai kiskastély kápolnája 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja

A kápolnában található egyházművészeti tárgyak, valamint a falfestés kivitelezői ismeretlenek.
 
A kápolnában őrzik a grófnő által a XX. század első évtizedeiben készített kis betlehemet is.
 
A kastély ma rendkívül rossz állapotban van, a tetőzet több helyen beszakadt, a tetőszerkezet számos helyen teljesen fedetlen, gerendázata korhadt. A nyílászárók nagyrészt hiányoznak, a falak vizesednek, a vakolat rossz állapotú. A kápolna belső falfestésének motívumsora nem sérült, színei kissé megfakultak. A berendezési tárgyak ép állapotúak. A kápolna előcsarnokához vezető folyosók elhanyagolt állapotban vannak.

A feldarabolt, tönkretett park maradványaiból csak sejteni lehet, hogy egykor angol tájképi kert volt kis barokk kerti résszel, a park hátsó részén medence és örökzöldek [6]. Az eredetileg 6,6 hektáros park területe 2,2 hektárra csökkent, az eredeti értékes faállományból nagyon kevés maradt. A parkot 1989-ben nyilvánították védetté, ez azonban már késő volt ahhoz, hogy megmeneküljön. Az egykori parkból megmaradt egy négyméteres kerületű óriástölgy, pettyezett levelű hegyi juhar, bálványfák, piros virágú vadgesztenye, oszlopos tiszafák, lucfenyők, kaukázusi fenyők, erdei fenyők, tiszafák, vörös tölgyek, török mogyoró, ezüsthársak, tulipánfák, vörös levelű bükkök, oregoni hamisciprusok. 2016-ban a Gerlai Wenckheim Társaság Szelekovszky László útmutatásai alapján látott hozzá a park rendbetételéhez. A kastély 2018 áprilisában

Ahogy képeink is mutatják, a kastély állapota ma rendkívül elkeserítő: talán az utolsó pillanatban vagyunk, amikor a kastély még megmenthető – az épület egyes részei talán már az utolsó pillanat után vannak, és már ma is menthetetlenek. Amennyiben a felújítás nem történik meg rövid időn belül, örökre elveszíthetjük ezt a szép épületet, amely nemcsak Gerla, hanem egész Békéscsaba egyik legértékesebb műemléke, a magyar építészet legkiemelkedőbb alakjának alkotása.

Felhasznált irodalom:
[1] Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 10. kötet, Békés megye kastélyai és kúriái, 2009.
[2] Wenckheim-kastély, műemlékem.hu
[3] Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély, kézirat, 1996.
[4] A gerlai kastély, a Gerlai Általános Iskola honlapja.
[5] Gerlai kiskastély 1860–62, az Ybl Egyesület honlapja.
[6] Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében, Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület, Békéscsaba, 2008.
[7] A gerlai közoktatás történetének 150 éve, a Gerlai Általános Iskola honlapja.