Lőrinczy László gyógyszerész 1895-ben kapott engedélyt, hogy megnyissa Békéscsaba negyedik patikáját. Az új gyógyszertár a Hatház utca és a Szarvasi út sarkán található, 1897-ben épült, saroktornyos polgárházban nyílt meg Arany Kereszt néven. (A tervező nevét sajnos nem ismerjük.) A gyógyszerész 1913-ban kapott engedélyt, hogy gyógyszertárát a Szarvasi út és a Berényi út, illetve a Baross utca és az Áchim L. András utca kereszteződésén a négy sarok közül bármelyikre áthelyezhesse, ekkor a patika a Zöldfa vendéglő épületébe költözött. Lőrinczy László a gyógyszerészet mellett élénk közéleti tevékenységet is folytatott. Városi képviselő-testületi, megyebizottsági tag, a református egyházközösség főgondnoka és az Országos Borvizsgáló Bizottság elnöke volt.
Az egykori Arany Kereszt gyógyszertár épülete. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény, Szekerka-hagyaték. Leltári szám: 90.1.674
1920-ban Galgóczy Gézát, 1921-ben Bakucz Mihályt említik az újságok a ház lakójaként. 1924-ben ideiglenesen itt működött Dittmann József férfiszabó műhelye.
Az egykori Arany Kereszt patika 1970-ben. MTI Fotó: Érczi Kovács Gyula (részlet)
A háború után az épület a postáé lett. A Szegedi Postaigazgatóság Műszaki Fenntartási Üzeme, majd a Békés Megyei Távközlési Üzem működött az épületben. 1985-től a FÉG Gázkészülék-javító és Szolgáltató Leányvállalat Békéscsabai kirendeltsége is ebben az épületben kapott helyet.
Az épület 2005-ben
Az eklektikus stílusú ház téglaburkolatos, vakolt tagozatos homlokzattal épült. A Szarvasi úti homlokzat két oldalán egy-, illetve kéttengelyes, armírozott szegélyű rizalit található, a Hatház utca felőli homlokzat 2+1+2 tagolású, jobbról a második tengelyben ajtóval. Az egytengelyes sarki homlokzaton ikerablak látható, ezt a homlokzatot toszkán fejezetes pilaszterek szegélyezik. Az épület sarkán attikafal és torony emelkedik, amelynek mintájául a Nádor szálloda tornya szolgálhatott. Az ablakok fölött konzolokon ülő timpanonok láthatók, a konzolok között füzérdíszítéssel. Háromrészes párkányának frízrészét az ablaktengelyekben mélyített tükrök tagolják, fölöttük fogsordíszítés, majd tojásléc. Értékes és szép a ház kovácsoltvas kerítése is.
Az épület 2015-ben
Az épület 2015-ben
A Szarvasi út felőli homlokzat 2015-ben
Az épület 2015-ben
A város egyik legszebb polgárháza sajnos hosszú ideje romlik, állapota ma elkeserítő. Reméljük, a jövőben megújul majd a helyi védelem alatt álló épület.
Felhasznált irodalom:
[1] Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950, Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2., Gyula, 1988).
[2] Békésmegyei Közlöny, 1895–1935.
[3] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
