A Szarvasi út melletti Katolikus temetőbe 1865-ben temettek először. A kápolna és az alatta levő sírbolt 1894-ben épült Laurinyecz György bőkezűségéből. A kápolna terveit Michnay Sándor készítette, az alapkövet az esperes megbízása folytán Krisztik helyettes plébános szentelte meg. Az építtető alapítványul 500 forintot tett le, azonkívül felszerelte a kápolnát egy kis, 70 kg súlyú haranggal és kehellyel. A kápolnát Radnai Farkas váradi prépostkanonok áldotta meg 1894. november 1-jén.
A kápolna napjainkban
A kápolna főhomlokzata1897. november 1-jén szentelte meg az új temetőben a Szabó Györgyné és nővére, Laurinyecz Mária által felállított keresztutat P. Csokán Fidél ferences rendi szerzetes Máriaradnáról.
A keresztút egyik stációja
A gyönyörű fákkal szegélyezett keresztút
A kápolna a feszülettel
A kápolna harangját az I. világháborúban katonai célokra elvitték. A harang pótlására 1921-ben került sor, amikor a kápolna építtetőjének unokája, Laurinyecz Mihály és neje új harangot csináltattak a kápolna részére, melynek ünnepélyes felszentelése 1921. szeptember 21-én délelőtt 10 órakor volt. A beszentelést Bartoss Ferenc koadjutor végezte. A mintegy 80 kg súlyú, bronzból készült lélekharangot 1997. decemberében ellopták.
A kápolna 2015-ben
A temetőkápolna téglaburkolatú, a félköríves záródású ablakokat falsávok választják el egymástól. A téglaburkolatos részt ívsor és párkány zárja. A kápolna félköríves apszissal épült, az apszishoz kívülről csatlakozik az építtető család sírboltja. A főhomlokzaton a félköríves záródású fakapu fölött háromszög alakú timpanon helyezkedik el, melyet két oszlop tart. A kápolna egy karcsú toronnyal épült, a kápolnán körbefutó párkány fölött négyzetes mezőben kör alakú ablak, fölötte – övpárkánnyal elválasztva – téglaburkolatos mezőben a földszintiekhez hasonló, félköríves záródású, szalagkeretes ablak. A tornyot sátortető fedi.
A kápolna oldalhomlokzata
A kápolna az építtető család sírboltjával
A kápolna, amely egyelőre nem áll helyi vagy műemléki védelem alatt, már igencsak rászolgált a felújításra.
Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny, 1894–1930.
[2] Bartoss Ferenc: A róm. kath. egyház története, in: Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
