Csaba területén a XVIII. század közepétől folyamatosan állomásozott – elsősorban cseh, német, olasz – katonaság, közlekedési csomópontként pedig a hadgyakorlatok során is sok katona került ide. Csaba elöljáróságának állandó feladata volt az ide beszállásolt, illetve a városon átvonuló katonaság ellátása. A tiszteket katonai kvártélyházakba, a legénységet pedig a parasztoknál szállásolták el. A katonák elosztását a bírák az arányos teherviselés elve szerint végezték. A szállásadó parasztnak gondoskodnia kellett a katona számára fekhelyről, ágyneműről és a napi fejadagról, a szoba fűtéséről, lovas katona esetén a ló takarmányáról – ez utóbbiról általában a község segítségével. A katonaság ezen kívül igénybe vette az elöljárósági lovakat, szekereket, valamint a parasztok szállítóeszközeit, igás állatait is. Csaba számos alkalommal kérte a beszállásolt katonaság létszámának csökkenését. A terheken kaszárnyák építésével lehetett volna csökkenteni. 1747-től és azt követően azonban csak tiszti kvártélyok épültek. Az 1830-as években Csabán már három tiszti lakás, 12 fő részére katonai ispotály, lovaglóiskola, istállók, katonai raktárak álltak. 1847-ben a város elhatározta, hogy saját költségén laktanyát épít, azonban ezt a forradalom megakadályozta, így 1894-ig, a gyalogsági laktanya felépítéséig a Rudolf főgimnázium környékén magánházaknál (Tafler-ház), továbbá a polgári fiúiskola melletti ún. gyengélkedő házban, később pedig az Andrássy úton levő Molnár Mihály-, Krátki- és Pauló-féle házakban kapott szállást a katonaság. A kaszárnyaépítés gondolata több alkalommal is felmerült. 1878-ban a temesvári cs. és k. katonaparancsnokság kérelmezte egy század lovas katonaság elhelyezését kaszárnyában – erre akkor még kaszárnya hiányában persze nem volt lehetőség.
A laktanya homlokzata Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A csabaiak kérelme egy állandó kaszárnya felépítésére már 1879-ben általános pártolásra talált és egy bizottságnak adatott kitanulmányozásra és előkészítésre, a gyulaiak azonban nem támogatták, hogy Csabán épüljön a laktanya. 1883-ban újabb tárgyalások kezdődtek az ügyben. A laktanya felépítéséig a miniszter a katonaság által elfoglalt épületek közül négyet fióklaktanyául osztályozott, így az elszállásolás terhét magasabb térítési díjakkal enyhítették. Egyúttal egy katonai lőszerraktár építésének gondolata is felmerült. 1885-ben már odáig jutott az ügy, hogy Sztraka Ernő elkészítette a 731. számú portán (kb. a mai Petőfi utcai iskola helyén) építendő, 45 ágyas kaszárnya terveit. A honvédelmi miniszter a Csabán építendő katonai laktanyára nézve az engedélyt a tervezeten eszközölt némi módosításokkal leküldte a megye közönségének. 1888-ban arról határoztak, hogy pályázatot hirdetnek a laktanya tervezésére. A pályázati határidő 1889. május 1-jén járt le. A pályázatra két terv érkezett, amelyek közül a vegyes bizottság a Békéscsaba jeligéjűt találta építésre alkalmasnak. A díjnyertes terveket egy tehetséges és törekvő gyulai fiatal iparos, Szabados József ácsmester készítette, aki pályadíjként 400 forintot kapott [2]. A pályázaton győztes terveket megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az épületegyüttest alkotó elemek, illetve azok elrendezése már az első terveken is megközelítően azonos volt a később megvalósult, Jiraszek Lajos aradi építész által 1893–94-ben készített tervekkel. A helyszínrajzon a Vasút utca felől szerepel a két legénységi épület, a vasút felőli oldalon a tiszti lakóépület, a város felőli oldalon a kantin, torna- és vívócsarnok épülete, a legénységi épületekkel átellenben pedig a kocsiszín, az istálló, a börtön, a mosóépület.
A legénységi lakóépület lábazatának és földszintjének alaprajza Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Helyszínrajz Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A laktanya terveit 1890-ben a honvédelmi miniszter leküldte módosítások céljából. A változtatásokért Szabados József 150 forint pótdíjban részesült. A vármegye alispánját felhívták, hogy készíttesse el a költségvetést és az új artézi két létesítésére tegye meg a szükséges lépéseket. A tervezett laktanya telkén 1200 forint költséggel ásott kút vizét azonban a bécsi cs. és kir. vegyészeti intézet hasznavehetetlennek ítélte, bár a csabaiak – ha nem is vegyelemzésen, hanem ízlelésen alapuló – véleménye szerint ennél jobb vizet nem lehet Csabán találni. A város nem ellenezte, hogy újabb kutat fúrjanak. 1891 szeptemberében arról tudósít a Békés híradása, hogy a csabai laktanya építési tervezetét némi módosítással elfogadják, és felhívták a vármegye alispánját, hogy az ez ügyben már kiküldött bizottságot hívja össze, s azzal a költségvetést készíttesse el és a legközelebbi közgyűlésre mutassa be, valamint hogy az építendő laktanya közelében egy új artézi kút létesítése iránt a szükséges előintézkedéseket is tegye meg.
A börtönépület lábazatának és földszintjének alaprajza Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Istállóépület oldalnézete és keresztmetszete Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Istállóépület elölnézete Szabados József tevrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Hamutartó, szeméttartó, faraktár tervrajza. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A laktanya kerítése Szabados József tervrajzán. Forrás: Bcs. laktanya építési ügyiratai és tervrajzai, MNL BéML V. 76 a. 3/1892, Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
1892 júliusában a Békés arról tudósított, hogy a Csabán tervbe vett katonai laktanya építése ügyében hozott vármegyei képviselő-testületi határozat kötelezte Csaba városát, hogy az építendő katonai laktanyát berendezze, valamint a laktanya részére egy artézi kutat saját költségén fúrasson, fenntartván a vármegye azon korábbi határozatát, hogy a laktanyaépítés költségéhez 25 éven keresztül évenként 8-8 ezer forinttal és a tisztek elszállásolásából eredő veszteségek kártalanításával hozzájárul. A vármegye alispánját felhatalmazták, hogy a tervbe vett 260 ezer forint kölcsönügyben kötendő és Csaba városa által beterjesztendő kölcsönkötvényt törvényhatósági jóváhagyási záradékkal elláthassa.
Októberben már az építkezések megkezdéséről számol be a Békés. A cikk szerint a Csaba város által 197.000 forint költséggel létesítendő gyalogsági laktanya építésére Kotsis Lajos aradi építész, a Kovács testvérek Hódmezővásárhelyről, Wagner Ferenc és társai csabai vállalkozók, Zombory Mátyás szegedi építőmester, valamint Molnár János és társai csabai vállalkozók jelentkeztek. A beadott ajánlatok alapján a bizottság szeptember 30-án ifj. Molnár János és társai: Hrabovszky János és Michnay Sándor csabai vállalkozók ajánlatát fogadta el, akikkel a szerződést 179.222 frt 5,3 kr. erejéig meg is kötötték, ezen szerződést a képviselő-testület is jóváhagyta (a fenti terveken is szerepel Molnár János építési vállalkozó aláírása). A laktanya számára azonban hamarosan új tervek születtek, erről sorozatunk későbbi bejegyzéseinkben számolunk be.
Felhasznált irodalom:
[1] Erdmann Gyula: Csaba társadalma, gazdasága és önkormányzata, Békéscsaba története, Békéscsaba, 1991.
[2] Békés, 1889–1892.
