Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (20) Alpár Ignác (2) Andrássy út (24) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (36) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (31) emlékművek (1) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (5) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (19) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (6) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (4) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (7) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Bogár-házból kórházi laboratórium

2019.06.11. 08:29 - csabaihazak

Címkék: kórház elpusztult épületek polgárházak Gyulai út

Gyulai út 18.

Tekintélyes méretű, kúriának is beillő polgárház állt egykor a Reök-kúria mellett, a Gyulai út és a ma már megszűnt Breznyik utca (korábban Serház utca, Szegényápolda utca, Kórház utca, később Hámán Kató utca) sarkán. A földszintes, nyolctengelyes homlokzatú házat Bogár Dániel földbirtokos, községi közgyám építtette. Az építés ideje, illetve a tervező neve sem ismert, azonban 1879-ben már említik az újságok, és az 1880-as években készült kataszteri térképek is ábrázolják. bogarhaz.jpgAz egykori Bogár-ház  1974-ben. Forrás: Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története, Békési Élet 9. évf. 2. szám, 1974.

Bogár Dániel (1826–1909) az 1860-as években került Csabára, és kezdetben mint szolgabírósági esküdt működött, majd az akkori polgárság bizalma közgyámnak választotta meg, amely állásban, közbecsüléstől környezve, harminc évet töltött. Amikor az árvaügyek kezelése 1893-ban törvényileg, szabályrendeletileg rendezés alá került s az árvapénzek kezelése a községi főpénztárak feladata lett, Bogár Dániel nyugalomba vonult s mint a Békés-Csabai takarékpénztár igazgatója működött, mely intézetnek egyik alapítója és főrészvényese volt. Lelkes és áldozatkész támogatója volt a Csabán keletkezett református egyháznak s mint az egyház első főgondnoka sokat segített a kezdeti nehézségekben, továbbá 32000 aranykoronás adományával jelentősen elősegítette a református templom megépítését.

Az egykori Bogár-házban 1933-ban helyezték el a kórház laboratóriumát. A csabai kórháznak egészen addig nem volt laboratóriuma, noha a laboratóriumi vizsgálatok fontosságát már az 1919-ben belgyógyász főorvosnak kinevezett Dr. Becsey Oszkár is felvetette. Az osztályán kialakított egy, a lehetőségekhez képest jól felszerelt kislaboratóriumot, és az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket, továbbá kezdeményezte a kórház számára egy központi laboratórium és kórbonctani részleg létrehozását.

A kórházi bizottság 1933. április 3-án tartott ülésén úgy határozott, hogy elfogadja Dr. Feldmann Ignácz, a gyulai Állami Kórház nyugalmazott kórboncnok főorvosa ajánlatát, aki elvállalta, hogy a békéscsabai kórházban saját eszközeivel laboratóriumot rendez be és a kórboncolásokat is elvégzi, fizetés nélkül, díjtalanul. A kórházi bizottság javasolta, hogy az első beruházás költségeire 2000 pengőt szavazzon meg és bejelentették, hogy az egykori Bogár-házat átalakítják: három szoba gondnoki szolgálati lakás, két szoba és előszoba pedig a laboratórium céljait fogja szolgálni. Bár a bizottság jelentése szerint is a kórháznak, de magának a városnak is nagy nyereséget jelentett eme laboratórium", és dr. Feldmann Ignácz főovos nemzetközi viszonylatban is elismert tudós, tanár, kutató volt, aki mindenféle térítés nélkül végezte munkáját, hamar támadások érték, miszerint "az amúgy is sok állás nélküli fiatal orvosok elől veszi el a kenyeret, nyugdíjas orvos létére". 1937-ben a Szegedi Orvosi Kamara megkereste a kórházat, mert "az orvosi etika szerint Dr. Feldmann Ignácz főorvos ingyenesen munkát nem vállalhat, ezért így további működéséhez nem járul hozzá". Ezt követően a kórházi bizottság a megtakarítások terhére évi 500 pengő tiszteletdíjat állapított meg (akkoriban egy kórházi hivatalsegéd fizetése havi 120 pengő körül volt).

Dr. Feldmann főorvos a kornak megfelelő laboratóriumi vizsgálatokat magas szinten végezte, emellett kórbonctani és kórszövettani vizsgálatokat is végzett. 1944. május 6-án azonban a kórházi bizottság kimondta, hogy a zsidótörvények következtében a főorvos tovább nem dolgozhat, így a városi közgyűlésnek javaslatot kell tenni a laboratóriumi állás megszervezésére. Ettől kezdve a laboratórium működése szakember hiányában leállt.  Dr. Feldmann Ignácot 1944 májusában elhurcolták, Auschwitzban hunyt el.

Az ideiglenes katonai célokra igénybe vett kórházi épületeket 1945 novemberében szolgáltatták vissza a kórháznak, így a laboratórium elhelyezésére szolgáló Bogár-házat is, ahol 1946 januárjában Dr. Sonkoly Kálmán vezetésével elkezdődött a laboratórium újjászervezése. Ebben az időben két üres szobából, egy előszobából, egy Reichert-mikroszkópból, egy fagyasztó mikrotomból és néhány üres, poros üvegből állt a laboratórium berendezése. A legszükségesebb felszerelést a Nemzetközi Vöröskereszt svájci adományaiból és a szegedi egyetemi intézetek támogatásából biztosították. 1946-ban már nemcsak a kórház legszükségesebb laboratóriumi vizsgálatait, hanem az OTI biztosított járóbetegei részére is végeztek vizsgálatokat. A Bogár-ház 1951-ig adott otthon a laboratóriumnak, ezt követően a régi szegényház egyik felében helyezték el a laboratóriumot.

Az egykori Bogár-házat később lebontották, helyén ma a Véradó Állomás áll. Az egyszerű, finom homlokzatú Bogár-ház jól illeszkedett a szomszédos kúriák által meghatározott utcaképbe, azokkal együtt megőrzésre érdemes, városképi és várostörténeti jelentőségű egységet alkotott, lebontásuk nagy veszteség.

Felhasznált irodalom:
[1] Bogár Dániel, Békésmegyei Közlöny 36. évf. 20. sz. 1909. márc. 11.
[2] A központi laboratórium története, Réthy Pál Kórház honlapja.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr7614178027

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.