Irányi utca 10.

Békéscsabán az első mozielőadásokat nem sokkal a mozgókép feltalálása után tartották, az első, filmvetítésekről szóló tudósításokat 1899-es hírekben olvashatjuk. Az első előadásokat feltehetően vándormutatványosok tartották a színházban. A lakosság hamar megkedvelte az olcsó, mégis tartalmas szórakozást, az első mozi építésére azonban 1923-ig kellet várni, ekkor létesült a Munkácsy utcai Apolló mozi. Az Apolló a kezdeti sikerek után nehezebb időket élt meg: az 1920-as évek második felében csökkent a moziba járók száma. Ennek ellenére egy tőkés csoport új mozi építésére vállalkozott. A képviselő-testület 1928. április 13-án kiadott engedélyét azonban megfellebbezték, mivel az építtetők, báró Rőmy Emil és Willenthal Jenő az eredetileg tervezett Berényi út 19. helyett az Irányi utca 10. szám alá kapták meg az engedélyt. A fellebbezők azzal érveltek, hogy az Irányi utcai helyszín túlságosan közel van az Apolló mozihoz, ami mindkét mozi számára hátrányt jelentene. A közigazgatási bizottság 1928. május 14-én elfogadta a fellebbezést és kijelentette, hogy az új mozi kizárólag az eredeti engedélyezési okiratban megállapított Berényi út 19. szám alatt építhető fel. Ezt a döntést viszont báró Rőmy Emil és társa fellebbezte meg a belügyminiszternél, aki a fellebbezést elfogadta, így az új mozi az Irányi utcában épülhetett.Az egykori Csaba Mozgó napjainkban

A mozi Bauer Emil budapesti építész tervei szerint épült. A neves építész munkái között olyan jelentős épületeket találunk, mint a Magyar Vasút és Hajózási Klub palotája (Guttmann Gyulával közösen), a Trombitás-ház (Guttmann Gyulával közösen), az UFA mozi és a Corvin mozi. Az itt bemutatott tervrajzokon látható épület a mai Nagy Imre tér felől a később megvalósult moziénál szélesebb homlokzattal épült volna.

Az Irányi utcai homlokzat tervrajza. Forrás: Csaba Mozgó terve, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Nagy Imre tér felőli homlokzat tervrajza. Forrás: Csaba Mozgó terve, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az oldalhomlokzat részlete Bauer Emil tervrajzán. Forrás: Csaba Mozgó terve, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az oldalhomlokzat részlete Bauer Emil tervrajzán. Forrás: Csaba Mozgó terve, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az oldalhomlokzat részlete Bauer Emil tervrajzán. Forrás: Csaba Mozgó terve, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Földszinti alaprajz Bauer Emil tervrajzán. Forrás: Csaba Mozgó terve, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Emeleti alaprajz Bauer Emil tervrajzán. Forrás: Csaba Mozgó terve, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A mozi metszete Bauer Emil tervrajzán. Forrás: Csaba Mozgó terve, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A mozi hosszmetszete Bauer Emil tervrajzán. Forrás: Csaba Mozgó terve, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az építkezések az egykori Weisz Albert-féle ház helyén 1929. március 7-én kezdődtek meg, a munkálatokat Bálint Imre és Bedő Pál csabai építészek vállalata végezte. Április közepén adták vállalatba a mozi szobrász- és műkőmunkáit, melyekre Filippinyi Sámuel szobrászművész és a Glóbusz Betonművek Rt. kaptak megbízást. A szobrokkal kapcsolatos érdekesség, hogy a szeptemberi közgyűlésen az egyik képviselő helytelenítette a szobrok meztelenségét, és hatósági intézkedést kért ellenük. A főjegyző ígéretet tett arra, hogy a szobrokat megvizsgálják, és ha valóban szeméremsértők, akkor megteszik a szükséges intézkedéseket.

A mozi megnyitójára 1929. szeptember 18-án este fél 7-kor került sor. A megnyitó a Himnusszal kezdődött, amelyet a békéscsabai Munkásdalárda adott elő Wulcz Gyula karnagy vezetésével. Ezt tótváradgyai dr. Korniss Géza városi tanácsnok beszéde követte, majd az amerikai hangosfilm nyolc varieté- és táncszámból álló műsora következett. A szünet után – a budapesti filmszínházakat hetekkel megelőzve – A fregatthadnagy című angol filmet játszották, amely egy marokkói történetet mesél el a riff-kabil harcok idejéből, nyolc felvonásban. A nagy film után burleszk következett két felvonásban, Misi mint boxbajnok címmel. A megnyitót a híradó vetítése zárta. A filmeket az amerikai, Lee de Forest-féle tökéletesített „British Talking" gépberendezésen adták elő.

A filmszínház megnyitása alkalmából a Békésmegyei Közlöny részletesen bemutatta az új mozit, amely a beszámoló szerint, kellemes külsejű, elegáns, modern épület, amelyen kívül és belül is pazar díszítések üdítik fel a szemet. A bejárat tágas oszlopcsarnokba nyílik, ahol kettős oszlopsor áll sorfalat. Innen vezetnek a lépcsők az emeleti előcsarnokhoz, a páholyokhoz és az erkélyekhez, valamint a földszinti széksorokhoz és páholyokhoz. A földszinti széksorok három szakaszra vannak osztva. Az ülések kényelmesek, a térközök tágasak, bőségesek. Az emeleten a színpadig mindkét oldalon erkélyek futnak végig. A színpad tágas, széles, nagy területű, amelyen nagy személyzetű színielőedásokat is könnyen lehet lejátszani. Ugyancsak hatalmas tér áll a zenekar rendelkezésére is. A látogató mindenütt a díszítéseknek, a kellemes színhatásoknak szerencsés elrendezése és egybehalmozódásával találkozik. A berendezés a lehető legízlésesebb és legkényelmesebb. Maga az épület a színházépítő művészetnek és a technika újításainak szerencsés keveréke. Tűzrendészeti berendezései ideálisak, gépi felszerelései (fűtés, szellőztetés, szenyvízeltávolitás, vízvezeték stb.) a kor technikájának legtökéletesebb alkotásai. A mozi különlegessége a nézőtér nyitható, díszes födéme volt. Néhány nappal a megnyitó után a mozi tulajdonosa hirdetésben tudatta a látogatókkal, hogy az előadásokon azontúl a 10. honvéd gyalogezred szolgáltatja a zenét.
A mozi 1937-ben

1948-ban az ország összes moziját rendeletileg államosították, átszervezték a filmek forgalmazását, megyei moziüzemi vállalatokat hoztak létre, amelyek a mozik működtetéséért feleltek. A Csaba mozi a Szabadság nevet vette fel.

A Szabadság mozi az 50-es években

1966–67-ben másfél millió forint költséggel korszerűsítették a mozit és a megye premier filmszínházává alakították át. Az épület külső homlokzatát is korszerűsítették, a nézőtér pedig műbőr és natúrtölgy akusztikai burkolást, korszerű elektromos világítást, szellőzést, fűtést kapott. A látási viszonyok javítása érdekében a két oldalerkélyt a középerkély mellvédjéig lebontották, ugyanakkor a színpadi részt elő- és takarófüggönyök létesítésével tették szebbé. A várócsarnokban ruhatárat alakítottak ki és bővítették a büfé helyiségét. A külső rekonstrukciós fejlesztési munkálatokat a Békéscsabai Építőipari Ktsz, a belső felújítást pedig a Budapesti Filmtechnikai Vállalat végezte.A Szabadság mozi 1975-ben. Forrás: Békés megye harminc éve.

1983–86-ban újabb felújításra került sor. A munkálatokat nehezítette, hogy nem sokkal korábban lebontották a Brigád mozit, így a Szabadság mozinak a felújítás alatt is üzemelnie kellett, ezért délelőtt tíz óráig, majd déltől délután négyig végezték a kőműves-, festő-, kárpitos- és más munkákat. Elkészült a fűtés teljes átépítése, felújították a homlokzatot, kifestették az előcsarnokot, megújult a világítási rendszer. Mindent az eredeti, bizonyos vonatkozásban műemléknek számító formában állítottak helyre. Megtörtént a mozigépészeti csere és felújítás is.A mozi előcsarnoka 1984-ben Gál Edit felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 39. évf. 221. sz., 1984. szept. 20.

A Szabadság mozi 1980 körül Mitykó László felvételénA Szabadság mozi 1985 körül Mitkyó László felvételén

1988-ban ismét új nevet kapott a mozi: a korábbi név könnyen összetéveszthető volt, hiszen számos más mozi és egyéb intézmény viselte ezt a nevet. A mozi vezetősége ezért közvéleménykutató lapokon kérte ki a látogatók véleményét. A lapon húsz nevet soroltak fel, a legtöbb szavazatot a Phaedra név kapta, így erre a névre keresztelték a mozit. A mai Nagy Imre tér felőli homlokzat három szobra közül a középsőt emblémájául válaszotta a mozi, illetve ezt a szobrot is Phaedrának nevezték el. A városvédők szívesebben látták volna az eredeti Csaba nevet a mozi homlokzatán, azonban a szavazáson ez a név (akárcsak a másik csabai mozi háború előtti neve, az Apolló) mindössze egy szavazatot kapott. A Phaedra név a görög Phaidra latin változata, Phaidra a görög mitológiában Minósz krétai király lánya, Ariadné testvére, Thészeusz felesége volt. Phaidra beleszeretett Thészeusz fiába, Hüppolitiszba, azonban a fiú visszautasította mostohaanyja szerelmét. Phaidra csábítással vádolta mostohafiát, akit a mítosz egyes változatai szerint Thészeusz, más változat szerint Poszeidón halállal büntetett, Phaidra pedig bűntudattól vezérelve öngyilkos lett. A mitológiai Phaidra szomorú története tehát kevéssé indokolja, hogy mozit nevezzenek róla; a névválasztás indoklásánál az azonos című, 1962-es amerikai filmet is megemlítették, amelyet a Szabadság mozi is játszott.

Ugyanebben az időben újabb belső átalakításokat végeztek: a földszinten új szociális helyiségeket alakítottak ki a mozi dolgozóinak, és a  közönség kényelmét szolgáló vizesblokkokat is felújították. Az előcsarnok falára lambéria került. Az emeleten egy hetvenöt személyes kamaratermet építettek a csabai  filmklubsorozatok számára. Az erkélyek előcsarnokában kapott helyet a büfé. Az egykori mozi 2004-ben

A nagy múltú, elegáns mozi 2003 októberében bezárt, miután az utolsó években már csak utánjátszó moziként működött. A romló állapotú épület szerencsére néhány év után új funkciót kapott: 2007-ben felújították, 2008-ban pedig rendezvényközpontként nyitotta meg újra kapuit, a Phaedra nevet megőrizve. A mozi főhomlokzataA mozi oldalhomlokzataAz oldalhomlokzat árkádjai

A mozi art deco stílusban épült, annak barokk formákat idéző változatában. Az Irányi utca felőli homlokzat meghatározó eleme a négy jón oszloppal és az oszlopokon nyugvó tagolatlan architrávon szegmensíves timpanonnal koronázott bejárat. A rövid főhomlokzaton a főbejárat nem szimmetrikusan helyezkedik el, azonban az épület két sarkán látható, a homlokzat teljes magasságában húzódó, vonalazott lizéna mellett a főbejárattól balra egy hasonló lizéna húzódik, amely szimmetriát biztosít a főhomlokzaton. A lapos tető modern hatást kelt, amelyet tovább fokoz, hogy  ahárom bejárati ajtón és tengelyükben fent a kis körablakokon kívül nincs más nyílás. Az oldalhomlokzat leghangsúlyosabb eleme – ahova a nézőtérről kivezető ajtók nyílnak – a középen húzódó árkádos rész, ahol a  félköríves nyílásokat ión fejezetes oszlopok és féloszlopok tartják, az épületnek ezt a szakaszát három, műkő domborművekkel díszített falsáv osztja négy részre, illetve három szobor koronázza. Az oldalhomlokzat sem szimmetrikus: az előcsarnokot magában foglaló rész szélesebb, itt a főhomlokzaton látott megoldással az egy-egy sarki lizéna mellett egy harmadik lizéna látható, a lizénák közt a földszinten három négyszögletű ablak, felettük egy-egy keskeny, félköríves záródású ablak, a középső tengelyében a főhomlokzatiakkal azonos kialakítású körablak. Az épület hátsó, rövidebb szárnyán négyszögletű ablakok láthatók, ezt a részt is mindkét sarkán lizénák határolják. A mai Nagy Imre tér kialakításának köszönhetően jó rálátás nyílik a mozi látványos oldalhomlokzatára, illetve az egész épületre. Az oldalhomlokzat részleteAz oldalhomlokzat műkő domborműveiAz oldalhomlokzat szobraiA Phaedra napjainkban

A moziba belépve díszes előcsarnokba jutunk, ahol ión fejezetes pilléreken nyugvó árkádok alatt jutunk a jegypénztárakhoz (most recepciós pult). A nézőtér leginkább figyelemre méltó része a díszes, kazettás mennyezet festett stukkókkal, amelyet az eredetivel megegyező állapotban állítottak helyre. Különleges díszítés a valamikori vetítővászon felett látható két krokodil. A mozi előcsarnokaA mozi belső részleteA mozi színpadaBelső részletBelső részlet

A mozi a Nagy Imre tér felől napjainkban

Ha megőrizte volna eredeti funkcióját, az egykori Csaba, majd Szabadság, Phaedra mozi az ország egyik legelegánsabb mozija lehetne. Eredeti rendeltetésének elvesztése után szerencsére nem sokáig állt üresen, új funkciót kapott, és szépen felújítva a városközpont egyik kiemelkedő építészeti alkotása a helyi védelem alatt álló Phaedra.

Felhasznált irodalom:
[1] Az Irányi utcában még a tavasszal felépül az új mozi, Békésmegyei Közlöny 56. évf. 33. sz., 1929. febr 9.
[2] Sass Ervin: Fotográfusok és mozisok, A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998.
[3] Kaput nyit a Csaba-mozgó, Békésmegyei Közlöny 56. évf. 137. sz., 1929. szept. 18.
[4] Hamarosan megkezdik a békéscsabai Szabadság mozi rekonstrukcióját, Békés Megyei Népújság 21. évf. 221. sz., 1966. szept. 18.
[5] Megszépül a békéscsabai "Szabadság", Békés Megyei Népújság 39. évf. 221. sz., 1984. szept. 20.
[6] Miért lett Phaedra?, Békés Megyei Népújság 43. évf. 201. sz., 1988. aug. 23.
[7] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.