A mozgókép feltalálása után néhány évvel Békéscsabán is megkezdődtek a filmvetítések. A források sajnos ebben a tekintetben hiányosak, de feltehető, hogy elsőként Csabára is vándormutatványosok hozták el a filmeket. Az első híreket a Békésmegyei Közlöny 1899. január 16-i számában olvashatjuk, ahol a színházi filmvetítésekről tudósítanak. 1901. novemberében a hírek arról tudósítanak, hogy az Uránia Tudományos Színház teljes apparátussal a városba látogat, és a színházban pénteken, szombaton és vasárnap is előadást tart. Az Uránia a következő években is rendszeresen visszatért Csabára, de városunkba látogatott az Első Magyar Villamos Színház is. Később a Nádorban is működött mozi.
Az első valódi moziépület, az Apolló mozi 1923-ban létesült a Munkácsy utcában, Lipták János és Zamecsnik Sándor tervei alapján, egy 1910-ben épült magtár átalakításával [2,3]. Az építkezést Lipták János vállalata végezte. 
Az Apolló mozi az 1920-as években
A mozi 628 (más források szerint 560) néző befogadására volt alkalmas, a nyári hónapokban pedig a 400-450 személyes befogadóképességű kerthelyiségében "szivar-, cigarettafüst és az esti levegő kellemes hőmérséklete mellett" folytak le az előadások, hogy így a mozikedvelő közönség nyáron is láthassa és élvezhesse a filmtechnika újdonságait. A korban szokásos módon a moziépület nem csak filmvetítésekre szolgált: többek között irodalmi esteket, kabarékat, hangversenyeket, színielőadásokat, nótaesteket, cserkészelőadásokat és -találkozókat, divatbemutatókat, ismeretterjesztő előadásokat is tartottak itt. A moziban lehetőség nyílt focimeccsek felvételeinek megtekintésére is.
Az Apolló Rt. 1926. évi közgyűlésének jegyzőkönyveiből megtudhatjuk, hogy bár a mozi sikerrel működik, egyre kevesebben járnak moziba. Ennek ellenére az Apolló Jamina felé is terjeszkedett: az Erzsébethelyi Mozgó 1926. május 13-án Hegedüs Bernát házában nyitotta meg kapuit.
Három évvel később igencsak komoly konkurenciát kapott az Apolló: ekkor épült a kívül és belül is rendkívül elegáns, a kor legmagasabb technikai színvonalán felszerelt Csaba Mozgó az Irányi utcában. A két mozi egy darabig sikeresen működött egymás mellett, azonban 1936 körül az Apolló felfüggesztette működését.
1937-ben viszont újra megnyitott az Apolló, miután jelentős korszerűsítésen esett át. A felújítás során az ülőhelyek nagy részét kicserélték, a falakat bordó kárpittal vonták be. Az egész színházban a bordó és a citromsárga szín dominált. Megújult a műszaki berendezés is. Szélesítették a vetítőkamrához vezető lépcsőt. A mozi előtt vörös neoncsövekkel világító transzparenst szereltek fel. A húszezer koronás költséggel járó felújítást követően 1937. augusztus 8-án a Hangszerháború és a Pesti mese című filmek vetítésével indult újra az Apolló.
Az erősen átalakított, leegyszerűsített homlokzatú Brigád mozi
A háború után a mozit államosították, ezután Brigád mozi néven működött. 1953-ban a mozit mintegy 26 ezer forint költséggel modernizálták, kellemesebbé, otthonosabbá tették. A Viharsarok Népe arról tudósított, hogy a korábbinál sokkal jobb vetítést két új, korszerű, 80 ezer forint értékű vetítőgép biztosította. Az új vetítőgépek elhelyezése érdekében bővítették a gépházat, aminek következtében a homlokzat is átalakult. A mozi 1953. december 3-án nyitott meg újra.
Az átépített Brigád mozi a hetvenes években
1972-ben a moziépület vizsgálata során kiderült, hogy a mennyezetnek 20 centiméteres lehajlása van, a tetőszerkezet súlya nagy, ezért az épület nem biztonságos. A moziüzemi vállalat még aznap leállította a vetítést. A szakvéleményből kiderült, hogy az épület könnyebb tetőszerkezettel még öt-tíz évig üzemeltethető. Hamarosan elkészültek a felújítás tervei. A munkálatok ideje alatt a Trefort utcai Munkácsy Művelődési Otthon nagytermét, majd a Szabadság téri Fegyveres Erők Klubját használták filmvetítésre, illetve a Szabadság mozi is napi négy előadásban játszott. Ezzel egyidőben elkészültek egy új mozi tervei. Az új épület a Tanácsköztársaság útja és a Katona utca sarkán állt volna, egy 400 és egy 100 személyes vetítőterem kapott volna helyet benne. Korábban az is felmerült, hogy az egykori neológ zsinagógát alakítják át mozivá.
A Brigád mozi felújítása. Tíz, a Diósgyőri Vasgyárban készített acélgerenda egyikét emelik be az építőipari szövetkezet munkásai. Demény Gyula felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 41. sz., 1974. február 19.
A Brigád mozi homlokzatának felújítása. Demény Gyula felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 114. sz., 1974. május 18.
A másfél millió forintos költséggel felújított, 450 férőhelyes mozi 1974. augusztus 19-én nyitotta meg újra kapuit. Az augusztus 19-i, esti díszelőadáson Kósa Ferenc rendező új játékfilmjét, a Hószakadás című alkotást mutatták be, majd egy héten át A fej nélküli lovas című szovjet filmet játszották.
A nézőtér a felújítás után natúrszínű székekkel, drapp függönnyel, sötétzöld falikárpittal. Forrás: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 198. sz., 1974. augusztus 25.
Büfé a felújított mozi előcsarnokában. Forrás: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 198. sz., 1974. augusztus 25.
Alig néhány évvel a jelentős költséggel járó felújítás után, 1979-ben a különleges moziépületet lebontották. A bontás oka az volt, hogy ekkor épült a crossbar telefonközpont, és a mozi helyét jelölték ki az építőelemek tárolására, innen emelte a daru a szerkezeteket a szereléshez. Ha a mozit nem bontják le, új helyet kellett volna kijelölni a tárolásra, ami a munkálatok átszervezésével együtt a mozi (pénzben kifejezett) értékét meghaladó többletköltséget eredményezett volna, így az akkor csaknem hetvenéves, várostörténeti jelentőségű épület nem menekülhetett meg. A mozihoz sokaknak fűződtek kedves emlékei, voltak, akik megkönnyezték a régi épület bontását. Ha az egykori Apolló mozi épségben (vagy átalakítva, de a helyreállítás lehetőségét magában hordozva) megmaradt volna, ma a városközpont értékes műemléke lehetne.
A Brigád mozi bontása. Béla Ottó felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság 34. évf. 56. sz., 1979. március 8.
A Brigád mozi bontása. Veress Erzsi felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság 34. évf. 57. sz., 1979. március 9.
A Brigád mozi bontása. Veress Erzsi felvétele. Forrás: Békés Megyei Népújság 34. évf. 57. sz., 1979. március 9.
Felhasznált irodalom:
[1] Sass Ervin: Fotográfusok és mozisok, A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193?.
[3] Bontani vagy építeni... Mozi a telefonközpontban?, Békés Megyei Népújság 33. évf. 293. sz., 1978. december 13.
