Bár az első világháború még nem okozott jelentős károkat a településeken, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkezők hajlékkeresése miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Az otthonukból elűzött földönfutók legnagyobb része vasutas vagy vasúti munkás volt családjaikkal, sokan közülük vasúti vagonokban húzták meg magukat az állomásokon. A lakásínség leginkább a fővárost sújtotta, azonban Békéscsabát mint határközeli várost szintén jelentősen érintette. A Békésmegyei Közlöny 1924 novemberében így számolt be a vagonlakókról: "A hajléktalan, szűkebb pátriájukból és apró otthonukból elűzött földönfutók ott tanyáznak kopott és rozoga bárkáikban a rozsdás vágányokon és amellett, hogy ez a szomorú kényszerűség számos kocsit von el eredeti rendeltetésétől, felnőtt emberek és apró gyermekek kénytelenek ólszerű deszkatákolmányokban meghúzódni."
Az egykori MÁV-lakótelep megmaradt épülete a Szabolcs utca felől
1924-ben a MÁV Szegedi Üzletvezetősége elhatározta, hogy a békéscsabai vagonlakók vigasztalan helyzetének véget vet, és nemcsak annyi házat és lakást épít, amennyiben a vagonlakók elférnek, hanem sokkal többet, hogy a városban lakó vasutasok számára is legyenek lakóhelyiségek.A MÁV Szegedi Üzletvezetősége átirattal fordult a polgármesteri hivatalhoz, amelytől lakások építésére tízezer négyszögölnyi terület átengedését kérte. Az átiratban nem kötöttek ki konkrét, a vasúthoz közeli területet, csupán azt kérték, hogy egészséges helyen és a lakók által könnyen megközelíthető városrészben legyen.
Az állomás környékének látképe 1926-ban Kató László fényképén. A kép közepétől kissé jobbra és fölfelé láthatóak a MÁV-lakótelep épületei. Forrás: Orlay Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye, Mezőberény.
A főhomlokzat tervrajza. Forrás: MÁV Archívum
A MÁV még abban az évben megkapta az engedélyt az építkezésre, és a tervek is elkészültek Budapesten. Ezek közül bejegyzésünkben a ma is álló, három utcai homlokzatával az Álmos utcára, az Őr utcára és a Szabolcs utcára néző épület tervrajzait tudjuk bemutatni. Az egykorú térképek, valamint a lent látható látkép tanúsága szerint még egy épület épült, a Szabolcs utca felől. A tervek a ma látható épülettől némi eltérést mutatnak. Az Őr utca felőli főhomlokzat középső, négytengelyes szárnyának két oldalán egy-egy rizalit ugrik előre, amelyek háromtengelyes, íves sarokrésszel záródnak. 
Az oldalhomlokzat tervrajza. Forrás: MÁV Archívum
A hátsó homlokzat tervrajza. Forrás: MÁV Archívum
Az udvari homlokzat tervrajza. Forrás: MÁV Archívum
A terveken összetettebb tetőszerkezetet látunk: a rizalitok belső, egytengelyes szakasza fölött tört vonalú tetőidomot láthatunk, továbbá ezt a szakaszt hangsúlyozza az ablakok tengelyében látható félköríves attikafal, alatta kör alakú díszítőmotívummal. További különbség a középső szakasz jobb oldalán a bejárathoz vezető előtti árkádos, fedett folyosó. Az egyszerű, díszítésektől mentes homlokzatokat a tervrajzokon ablaktáblák teszik bájossá, a régi fényképek szerint azonban ezek végül lemaradtak az épületről. Az oldalhomlokzatok első tengelyében íves nyílású loggiák kaptak helyet, amelyek szintén barátságosabbá tették az egyszerű épületet. Nem látható ma már továbbá a második emeletet a többitől elválasztó osztópárkány sem, amely egykor tagoltabbá tette a homlokzatokat. A hatosztatú ablakok is kicserélődtek mára. 
Az alagsor alaprajza. Forrás: MÁV Archívum
Az emelet alaprajza. Forrás: MÁV Archívum
Az Őr utcai MÁV-lakóépület a vasút felől 1926-ban Kató László fényképén. Forrás: Orlay Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye, Mezőberény.
Az Őr utcai MÁV-lakóépület udvara 1927-ben Kató László fényképén. Forrás: Orlay Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye, Mezőberény.
A rendelkezésünkre álló alaprajzok szerint az alagsorban – a lakásokon kívül – helyet kapott a forgalmi főnökség is, főnöki irodával, raktárral és pénztárral.
Bár a következő években nemcsak a lakótelep, hanem a MÁV-palota is felépült, sokan még mindig kénytelenek voltak a vagonokban élni.
A lakótelep épületei az 1944. szeptember 21-i bombázás során jelentős károkat szenvedtek,az egykorú jelentés szerint a Vasúti Szálloda mellett lévő Őr utcai lakótelep súlyosan sérült, használhatatlanná vált. A Szabolcs utca felőli épület akkora károkat szenvedhetett, hogy már nem lehetett megmenteni, az Őr utcai főhomlokzatú épületet azonban helyreállították. Az új szociális épület felépülte előtt a földszinten működött a MÁV üzemi konyhája.
Az egykori MÁV-lakótelep megmaradt épülete 2015-ben
Az épület a Szabolcs utca felől
Az Álmos utcai sarok napjainkban
A részben átépült egykori MÁV-lakóépület ma is lakóházként funkcionál.
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, 1939.
[2] Házakat épít a MÁV a vagonlakóknak, Békésmegyei Közlöny 51. évf., 245. sz., 1924. november 8.
[3] Papp János: Légitámadások Békéscsaba ellen .Adalékok az 1944-ben Békéscsaba ellen intézett légitámadások eseménytörténetéhez, Békési Élet 9. évf. (1974), 3. sz. 553–556.
