Ferenc József (Szabadság) tér 19.
A mai Szabadság tér 19. szám alatti telek 1910 előtt a 867. számot viselte. A telekfelvételkori tulajdonos Bottyánszki György és Gálik Dóra volt, későbbi tulajdonosok Rasofszky Fülöp földbirtokos, majd lánya, Neumann Manóné, született Raschofszky Matild (1866–1944). Neumann Manó földbirtokos (1857–1928), kereskedő számos vállalat igazgatósági tagja volt, az ő nevéhez fűződik a békéscsabai Áruforgalmi Rt. megalapítása is. Birtoka egyike volt a legtökéletesebben kezelt gazdaságoknak, emellett ő volt az egyik legjobb csabai sakkozó. Veje dr. Korniss Géza kultúrtanácsnok volt. Fia, Elek, 1900-ban született, békéscsabai gimnáziumi tanulmányait követően a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, azonban a numerus clausus-törvény miatt a zürichi Eidgenössische Technische Hochschulén szerzett diplomát. Franciaországban dolgozott, majd hazatért Békéscsabára, ahol 1928-tól 1939-ig a Békéscsabai Vegyipari Rt.-nek volt a műszaki vezetője, 1940-ben a Hubertus Rt. festödéjében, 1943–44-ben a Dobla vegyiüzemben dolgozott. 1937-ben vette feleségül Róna Gusztáv és Kugel Adél lányát, Róna Margitot, egy fiuk született, Gábor. Neumann Manóné és Neumann Elek 1943-ban építési engedélyt kapott kétemeletes, alápincézett bérház építésére Lipták János tervei alapján, erre azonban sajnos már nem kerülhetett sor.
A Neumann-féle bérház homlokzata Lipták János tervrajzán. Forrás: Naményi Péter
Neumann Eleket 1940-től kezdve több alkalommal munkaszolgálatra hívták be, távollétében, 1944-ben édesanyját, feleségét és kisfiát Auschwitzba deportálták. A holokausztot a családból csak Neumann Elek élte túl, aki a debreceni reptéri munkaszolgálatról megszökött és Budapesten bujkálva vészelte át a háborút. 1945-ben Békéscsabán Polikémia Vegyi Üzem néven egy kis üzemet létesített, melyet a politikai folyamatokat látva 1949-ben önként felszámolt, és családjával Budapestre költözött. Családi vagyonát államosították, osztályidegenként majd egy évig nem kapott állást. 1950-től a Standard Villamossági Gyár laboratóriumában, majd 1961-től 1974-ig az Általános Géptervező Irodában dolgozott, folyamatosan képezve magát 1975-ben hunyt el.
A városi mérnöki hivatalhoz 1943-ban benyújtott tervrajz modern, egyszerű stílusú épületet mutat, amely jól illeszkedik a tér meglévő épületeihez. Az öttengelyes, terméskő lábazattal kialakított homlokzat földszintjének két oldalán egy-egy félköríves – bejárati ajtót és kirakatot magában foglaló – nyílás mögött üzlethelyiségek kaptak volna helyet, balról a második tengelyben látható a bérház bejárata: kétszárnyú, kovácsoltvas díszítéssel ellátott, egyenes záródású kapu, fölötte az üzlethelyiségekéhez hasonlóan félköríves, ám azoknál díszesebb osztású felülvilágító ablakokkal. A földszint maradék két tengelyében egyenes záródású ablakok láthatók. A földszinttől erős övpárkánnyal elválasztott emelet középső, háromtengelyes szakasza előreugrik a homlokzat síkjából. Mindkét emelet szélső tengelyeiben kovácsoltvas rácsos erkély látható, amely éppen a középső kiszökellés síkjáig ugrik előre. A középső tengelyben hasonló mintájú vasrácsos franciaerkély látható. Az emeleti nyílások mind egyenes záródásúak, egyszerű, keskeny szalagkerettel és könyöklőpárkánnyal. Az emelet középső kiszökellését a tető előreugró szakasza és a felette elhelyezkedő apró, félköríves tetőablak is hangsúlyozza. Bár a homlokzat viszonylag egyszerű kialakításúnak mondható, az előreugró középső szakasz, a kovácsoltvas díszek igen bájossá teszik az épületet.
A Neumann-féle bérház metszete és helyszínrajza Lipták János tervrajzán. Forrás: Naményi Péter
A homlokzat nagy fokú formai hasonlóságot mutat az ugyanebben az időben a közeli 13. szám alá tervezett Deutsch-bérház terveivel, ez alapján, valamint maguknak a rajzoknak a hasonlósága alapján feltételezhetjük, hogy az utóbbi épület terveit is Lipták János készítette.
A tervezett építkezés végül sajnos nem valósulhatott meg. Az itt bemutatott tervek arról tanúskodnak, hogy ha megépült volna, a kétemeletes Neumann-féle bérház a mai Szabadság tér egyik éke lehetne. Ha a tervezett építkezés megvalósult volna, az talán ahhoz is hozzájárulhatott volna, hogy a tér páratlan oldalának további értékes épületei megmeneküljenek a későbbi bontástól. Az egykori Neumann-ház és bal oldali szomszédai helyén ma a rendőrség hatalmas tömbje áll.
Felhasznált irodalom:
[1] Hírek, Békésmegyei Közlöny 55. évf. 183. sz., 1928. aug. 12.
[2] özv. Neumann Manóné építési anyag igénylés (Ferencz József tér 19.) ügye, Békés Megyei Levéltár, Békéscsaba Város Polgármesterének iratai, Építési ügyek 1944, BéML V. B. 82. b. 142. 1297/1944.
[3] Naményi Elek (1900–1975), BékésWiki.
