Gyöngyösi utca – Rózsa utca sarka

A huszadik század első évtizedeiben Jaminában megnőtt a katolikusok lélekszáma, 1930-ban a tízezres lakosságból 1700-an voltak katolikusok. Az itt élők számára nehézséget okozott eljutni a belvárosi plébániára, ezért a Szociális Missziótársulat békéscsabai szervezetéhez fordultak segítségért, hogy egy kis kápolnát kapjanak, és így vasár- és ünnepnaponként misét hallgathassanak. A nehéz gazdasági viszonyok között azonban a kormányzó nem javasolta az építkezés megkezdését, és az apátplébános, akinek e két belvárosi bérpalota építése sok gondot okozott, szintén az templomépítés jobb időkre halasztását javasolta. Végül mégis sikerült előteremteni a szükséges pénzt: a missziótársulat dr. Berényi Antalné világi elnök vezetésével téglagyárosoktól 10000 téglát, homokbánya-tulajdonostól hat vagon homokot, ingyen tervezőt, sok ingyen munkást szerzett. Egy úrinő 2000 pengős oltár építését vállalta el. Az építkezést az apátplébános is jóváhagyta, maga jelölte ki a templom helyét a mai Rózsa és Gyöngyösi utcák sarkán. A jaminai Jézus Szíve katolikus templom

Az egyháztanács gazda tagjai az összes fuvart ingyen ajánlották fel, a Rózsafüzér Társulat 700 pengőt szavazott meg az építkezés megkezdésének alapjául. Egy keresztény bank vezérigazgatója folyószámlát nyitott, hogy amíg az országos gyűjtés megindulhat, pénz álljon rendelkezésre. A templom alapkövét 1930. május 2-án tették le. Gyors tempóban haladt az építkezés, így hetenként 900–1000 pengőre volt szükség, amit napi fáradságos munkával teremtettek elő. a szomszédos nagyobb városokba, falvakba jártak el a legelőkelőbb asszonyok, hogy meg ne akadjon a nagy mű. Ennek köszönhetően még ugyanabban az évben, november 16-án Jézus Szíve tiszteletére fel is szentelték a templomot.A templom avatása. Forrás: Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia történeteA templom avatása

A 250 személy befogadására alkalmas, 22 méter hosszú és 8 méter széles, egytornyú, neoromán stílusú templom építését Bartoss Ferenc belvárosi plébános vezette, a tervező sajnos nem ismert. A kis templomot az iratok kápolnaként említik, egészen addig, amíg a kapucinus rend át nem vette a plébániát. A kapucinusok a ferences rend egyik ága, a rendet 1525-ben alapította Matteo da Bascio [3]. A kapucinusok ugyanazokat a szigorú rendszabályokat tartják, mint a többi ferencesek, csúcsos csuklyájuk és szakálluk különbözteti meg őket a többiektől. A kapucinusok jaminai rendházukat a templom mögé építették. A kolostor alapkövét 1937. november 7-én helyezték el. Az épület tervezője és kivitelezője ifj. Regős János kőművesmester volt, festését Csányi Béla ipari iskolai tanár tervezte és vezette. A rendházban hat cella, ebédlő, konyha, fürdőszoba s külön plébániahivatal kapott helyet,

A templom és a kapucinus rendházA kapucinus rendház első lakói 1938-ban. Ülnek, balról jobbra: P. Tury Timót házfőnök és plébániavezető, P. Csaba Jenő káplán; állnak: Fr. Huber Kasszián, Fr. Párvy Sebestyén segítőtestvérek. Forrás: Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története

1944. szeptember 21-én amerikai bombatámadás érte a pályaudvart és környékét. A bombázásban elpusztult a rendház, és a templom is súlyos károkat szenvedett. A bombázás első áldozata P. Bayer Cirill kapucinus segédlelkész volt. Az épület a légnyomás miatt életveszélyessé és használhatatlanná vált. A templom a bombázás utánA templom a bombázást követően

A használhatatlanná vált templomot 1947-ben a kommunista párt rohammunkával lebontotta, és hamarosan megkezdődtek az új templom építésének előkészületei. A templom egykori helyén épült fel a volt 11. Számú Általános Iskola, ma Erzsébethelyi Általános Iskola.A templom helyén álló iskola napjainkban

Felhasznált irodalom:
[1] Bielek Gábor: A békéscsaba-erzsébethelyi plébánia története, Békéscsaba, 2004.
[2] Dr. Berényi Antalné, Budai László: A békéscsabai Jézus Szent Szíve Templom építése, Horváth Kálmán: Prohászka a szívekben – Magyar Fioretti, 72–73.o., Prohászka Baráti Kör, Székesfehérvár, 2009.
[3] Wikipédia: Kapucinusok