Szeberényi tér

A XVIII. század végére a csabai az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált, és a Kistemplom a bővítések ellenére is kicsinek bizonyult. A problémára három javaslat született: az első szerint a község két végén egy-egy új templom épült volna, a második szerint a lebontott régi templom helyén épült volna fel az új, nagyobb templom. Végül Miletz Mihály lelkész javaslatát fogadták el: a régi templommal szemben épült fel az új Nagytemplom, így a Kistemplom is megmaradhatott, és a gyülekezetnek az építkezés ideje alatt se kellett nélkülöznie a templomot. A két evangélikus templom 2018-ban

A nagy vállalkozás Draskótzi Miletz Mihály és Uhrin András lelkészek vezetésével indult. A Kistemplommal szemben hat házat vásároltak meg az új templom telke számára. 1807. július 5-én kötöttek szerződést a tervezőkkel, a német nyelvű szerződés szerint az építők "Frantz Pumperger Fortific Maurer Meister in Arad, azaz erődítményépítő mester Aradon, Anton Ziegler bürg. Maurer Meister in Gyula, azaz polgári építőmester Gyulán, és Josepf Hoffer Maurer Meister in Alt Arad, azaz építőmester Ó-Aradon".A templom hosszmetszete a Pumperger és Hoffer által szignált tervrajzon. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

A fennmaradt tervek közül kettőn – az alaprajzon és a hosszmetszeten – szerepel Pumperger és Hoffer neve. A terveken hosszában héttengelyes, rövid oldalán háromtengelyes épület látható, amelynek nyugati homlokzata elé épült volna a torony, a keleti véghomlokzat a metszet tanúsága szerint kontyolt lett volna. A karzatok nézete a metszeten már ezen a változaton a mai állapot végleges megfogalmazódását mutatja, eltérés a szerkezet részletében, azaz a pillér metszetének finomabb tagolásában van.A templom alaprajza Pumperger és Hoffer tervén. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

A gyulai Czigler Antal szerepét a két szignálatlan homlokzati terv készítésében láthatjuk, ugyanis ezek a tervrajzok eltérő technikával, más színekkel, más papírra készültek. A két homlokzati terv legnagyobb eltérése az előző két tervrajzhoz képest a hátsó homlokzat oromzata, valamint a torony, amely a templomtestbe, a karzat fölé került. A Nagytemplom homlokzati terve. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

A templom arányai így kedvezőbbek lettek, elegánsabb és lendületesebb lett a tömeg. A hosszmetszeten nem szerepelt toronysisak, Czigler tervén az épület arányaihoz illő, késő copf stílusú, a mainál magasabb és jóval díszesebb toronysisak látható.A keleti homlokzat terve. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

A Nagytemplom építése során a gyülekezet csak a saját anyagi erejére támaszkodhatott. Két kiemelkedő személy, Jeszenszky Sándor és Koricsánszky János adománnyal járult hozzá a munkához, ezenkívül a gyülekezet minden tagja egyenlően vett részt az éppen felmerülő költségekben. 1807. október. 26-án szerződést kötöttek Friederich Burgner gyulai áccsal: nevéhez az alapozás és az állványozómunkák kötődnek. A laza talaj miatt nagyszámú tölgyfacölöpöt vertek le jó mélyen, ezekre téglaboltozatot emeltek és erre rakták az alapot. Az építkezéshez szükséges követ a Vác melletti Naszályról és a pesti kőbányából hozatták. Az alapkőletétel 1807-ben Szentháromság utáni 19. vasárnapra következő hétfőn történt. Az építkezést mindössze egy-két év alatt tervezték befejezni.

A templom alapkövét 1807-ben tették le, azonban miután a napóleoni háborúk elérték az országot, a pénz romlása és az elszegényedés miatt 1811-ben elakadt az építkezés, ekkor a már kész falak koronáit cseréppel fedték le, hogy megvédjék őket. A megmaradt pénzen 200 köböl meszet vásároltak. Sokan úgy vélték, hogy a félbeszakadt építkezés már sohasem folytatódik, és az elkészült részek bontását javasolták. 1813-ban Tessedik Sámuel mezőberényi uradalmi mérnök (a csabai Tessedik Sámuel lelkész unokája, a szarvasi Tessedik Sámuel fia) és Bodoky Károly megyei mérnök az addig megépült falakat erősnek, továbbépítésre alkalmasnak találta. Tessediket felkérték a további építkezések ellenőrzésére is. A tégla- és mészvásárlások alapján feltételezhetjük, hogy a falszerkezeteket a boltozatok kivételével 1815-re befejezték, ebben az évben szerződést kötöttek Homályossy alias Tunkl szolnoki ácsmesterrel a fedélszék elkészítésére. 1817-re tető alá került a templom, a hatalmas felületű tetőt fazsindellyel fedték, így boltozatokat már fedett, védett körülmények között építhették 1817 és 1819 között. 1819-ben a boltozatok elkészültével a torony építéséhez fogtak hozzá. 1822-re tehető a templom belső díszítőmunkáinak elkészítése. Az oszlopfők készítője, az orgonakarzat mögött a felső karzat bal oldali két oszlopfőjének felirata szerint Francz Willicsca, a mellvédbalusztereket és a hullámmotívumot, a szórt betűírás szerint Francz Moldt készítette. Az oltár Dunaiszky Lőrinc tervrajzán. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

1822-ben Uhrin lelkész Dunaiszky Lőrinc akadémiai szobrászt, a hazai klasszicista szobrászat egyik legtöbbet foglalkoztatott mesterét bízta meg az oltárszószék tervezésével és elkészítésével, aki 3600 aranyforintért vállalta a munkát és maga mellé társul Joseph Alt asztalost és Pummer György aranyozót választotta. A lelkész az oltárképre adott megbízást Leonhard Landau festőművésznek, a pesti rajztanoda tanárának, és Horotek pesti orgonakészítőnél 24 változatú orgonát rendelt, amely messze földön a legnagyobb orgona volt. Szénásy Lajos gyulai díszműlakatos mesterre bízták az oltárt övező rács elkészítését, a keresztelőmedencét Dunaiszky vállalta. Az oltár finom faragványait, domborműveit és szobrait Pesten készítették el, az architektúrát a helyszínen. 1823-ban öt szekérrel szállították Pestről a kellékeket, majd egy hónapra volt szükség a mű befejezéséhez. Az oltár Haan Lajos rajzán

A Nagytemplom eredeti oltárképe, amelyet 2000-ben elloptak. Kép forrása: www.templomaink.hu

Az elkészült templomot 1824. június 29-én, Péter-Pál napján nagy ünnepség keretében szentelték fel. Az építkezés 500000 aranyforintba került az eredetileg tervezett 24000 helyett. A felszentelés alkalmával a Kistemplomtól a Nagytemplomig akáclombos fasort állítottak. Földművelő ifjak lovas bandériumának sorfala között, harangzúgás kíséretében vonultak a lelkészek, díszvendégek a templomba. A fölszentelést ünnepi lakoma és mulatság követte.A nagytemplom Karacs Ferenc 1830-as rézmetszetén az eredeti toronysisakkal

A templom további történetében károk, javítások és módosítások történtek. 1834-ben földrengés rázta meg az épületet, melynek során a korábban megjelent repedés tovább növekedett. 1843-ban készült az új és kisebb toronysisak. Az ácsszerkezetét Fliegel János aradi ács tervezte, a díszes rézfedés Guldner Ferenc szolnoki mester műve, aki a Hit, Remény és Szeretet szimbóluma mellett, a párnatagon a 12 tipafával a 12 apostolt szimbolizálta. Az evangélikus templomokon általában kereszt van, de Csabán az ügyben lázadás tört ki és követelték a csillag feltételét. Időközben hiányosságok merültek fel az orgona minőségét illetően: Kováts István szegedi orgonaépítőt hívták meg szakértőnek, aki megállapította, hogy egyes cinsípok helyett fasípokat alkalmaztak, másutt a cinbe ólmot kevertek, és így az egyháznak 4934 Ft kára keletkezett. 1832-ig pereskedtek. 1901-1902 között újjáépítették az orgonát 36 változatúra, amely két manuálra és pedálra oszlik el. Az orgonát Sovkenik János és Rukovina János szegedi mesterek készítették. 1889-ben új fedélszék került a templomra s ezt Zámecsnik Ádám békéscsabai ácsmester tervezte s ő kapott megbízást is a munkára.

A templomba 1937-ben vezették be a villanyvilágítást, 1938-ban pedig díszkivilágítást kapott.A villanyvilágítás bevezetésének tervei. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti LevéltárA Nagytemplom 1938-ban kapott díszkivilágítást

1978-ban ismét földrengés rázta meg a templomot, ekkor a sarokboltozatok repedtek meg veszélyesen. A templom megerősítésére Benedicty Gyula és Csák Béla tervezett rejtett vasbeton szerkezetet: a kupolák vasbeton héjat kaptak, a karzatok padozatába tárcsákat merevítettek és a pillérek testébe rejtett váz épült be. A munkálatok műemléki irányítását Bugár-Mészáros Károly végezte.A földrengés okozta károk helyreállításának és a templom megerősítésének tervrajza. Forrás: Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár

A következő nagy felújításra 2018-ban került sor: megújult a tető, a falakat szigetelték, a vakolatot cserélték, a nyílászárókat, a faszerkezeteket és a takaró kőlapokat pedig restaurálták. A külső falak eredeti színüket kapták vissza; az új festés még jobban kiemeli a homlokzati tagozatokat és az épület szépségét. Megújult a templombelső is, a teljes belső festés, villanyszerelés mellett a padlóburkolatot is új mészkőlapokra cserélték, valamint a padokat és a nyílászárókat is felújították. A felújítás során több érdekességre is fény derült: a  tornyot tartó, nagyrészt téglából épült főpillérekben nagy, faragott kőkockákra, beépített kőtáblákra akadtak, illetve a szigetelés során a falakban fehérjefoltokat találtak, ami arra utal, hogy igaz lehet az az anekdota, amely szerint építéskor disznóbőrrel szigetelték a templom falait. Megújult, új, a templomhoz illő burkolatot kapott a templom előtti tér is. A Nagytemplom a 2018-as felújítást követően

Az új templom eleinte nem örvendett nagy népszerűségnek. Haan János lelkész véleménye szerint jobb lett volna, ha a templom nem közvetlenül a régi mellett épült volna, hanem valahol a Tabánban, így az egyház jobban el lett volna osztva, és nem kellett volna olyan nagy költséggel ilyen hatalmas épületet emelni. Azt is kifogásolta, hogy a hatalmas templomban a hívek harmada nem is látja és nem is hallja a papot. Fia, Haan Lajos is osztotta véleményét: szerinte ennyi pénzért Pestről vagy Bécsből lehetett volna tanult építészt hívni, ahelyett, hogy egy egyszerű gyulai kőművest bíznak meg, aki "azért a’ tömérdek pénzért nem templomot, hanem valóságos granariumot épített". Haan a templom kisebb részleteivel is elégedetlen volt: "ha megnézzük azt a’ minden ízlés nélkül rézzel fedett tornyot, melly minha csak pitykékkel lenne kihányva, és mindenek felette a’ csúnya hatszáz pftos üveg csillagot, mellyből a’ sugarak már nagy részt kihullottak és a’ csillagot tartó csúnya rudat, melly valóságos buzogány alakot ad neki, bizony bizony szerencsétlen fatum fekszik e’ templomon". Roppant nagy méretei miatt a csabaiak bámulatának tárgya volt: a hatalmas épület mellett minden más eltörpült az akkori Csabán. Haan Lajos írásából azt is megtudjuk, hogy a nép eleinte attól tartott, hogy a hatalmas épület egyszer csak össze fog dőlni, sokan ezért be se mertek menni: "Emlékezem még jól gyermek koromból, hogy a’ felső chorusról egy ködmön leesvén a’ falakon végig zuhogott. Ekkor valaki elkiáltja magát, hogy „dűl a templom!”. Nem kellett több a’ népnek, nyakra főre rohant ki ’s nem maradt senki bent a’ papokon kívül, még szerencse, hogy valakit agyon nem gázoltak. Már miolta én vagyok itt pap, szinte kétszer történt, hogy éppen midőn prédikáltam, egy koldust a’ nyavalya kezdett törni ’s a nép azt hivén, hogy a’ templom dől, fele hallgatóimnak nyakra főre kirohant a’ templomból." A félelmeket erősítette a fent már említett repedés, amelynek oka az lehetett, hogy a szomszédságban álló kút gyakori tisztítása miatt meglazult a talaj a templom fala közelében Az 1834. évi földrengés után félujjnyival szélesebb lett a repedés, de éppen ekkor bizonyosodott be, milyen erős, szilárd az épület, miután jelentősebb kár nem keletkezett benne.Békéscsaba főtere az 1830-40-es években Haan Lajos rajzán

A csabaiak később mégis csak megszerették a templomot, olyannyira, hogy a népi mondás úgy tartja, hogy ha egy csabai sokáig nem látja a Nagytemplom tornyát, akkor megbetegszik. Más babona is kapcsolódik a templomhoz: a XIX. század közepén a templom seprését végző leányok hazafelé tartva maguk után húzták a seprűt, hogy így szerelmesüket maguk után húzzák. Mások bizonyos füvek főtt levét öntötték a Nagytemplom ajtajába s port szedtek ki küszöbe alól, hogy a legényeket megbűvöljék. A templom még jobban a helyiek szívéhez nőtt, amikor az 1888-ban fenyegető árvíz idején menedéket nyújtott a lakosságnak (a város legmagasabb pontja a Nagytemplom hátsó küszöbe); ide hozták féltett holmijukat s maguk is hatalmas boltívei alatt laktak néhány napig.A Nagytemplom az 1888-as árvíz idején

A Nagytemplom empire stílusban épült. Falainak vastagsága 2,5-1,6 méter közt váltakozik; a falak magassága 22 méter, a toronyfalé a főpárkánytól 29 méter, a torony koronázópárkányától a gombszárig 15 méter, a gombszár a csillaggal 4 méter; az egész torony magassága (alulról számítva) 70 méter; a templom hátsó fala az orommal együtt 36 méter. Az ülőhelyeken 2570-en, az állóhelyeken 930-an férnek el, de volt már eset, hogy 5000-en is voltak egyidejűleg a templomban.A főtér képe 1899-benA két evangélikus templom 1903-banTemplombelső a XX. század elejénA templomok 1930 körülA keleti homlokzat 1930 körül. Forrás: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia

A hajó szélességében a templom főhomlokzata háromtengelyes, itt a toronytörzs kis kiülésű középrizalitként funkcionál. Mindhárom tengelyben egy-egy bejárati ajtó található. A két szélső egyenes záródású bejárati ajtónyílás egyszerű kőkerettel, e körül vakolt kereteléssel készült, fölül tükördísszel, oromzatos, szemöldökpárkánnyal. A középtengelyben lévő félkörív záródású ajtó előtt portikusz van kiképezve, két dór oszlop triglifes képszékkel, a timpanon alsó vízszintes része megtörve. Mindhárom ajtó fölött egy-egy egyenes záródású ablak, övpárkánnyal. A középrizalit szélén, páros posztamensen álló ión fejezetes pilaszterekkel. Az ereszvonal alatti magasságban háromtagú főpárkány középrészen szegmensív záródású főpárkány, középrészen szegmensív záródású timpanonnal. A timpanonban Haan János kronogrammája olvasható:

"GLorIa sIt CoeLI DoMIno sIt gratIa terrIs
HeVs orate pII paenaqVe psaLLIte gentes"

Jelentése: "Dicsőség legyen az ég urának, legyen áldás a földön. Imádkozzatok, hívek s dícsőitő éneket zengjetek, népek." A kronogrammában olvasható római számok az 1820-as évszámot adják ki. A hajót bukószíma vonalú voluta koronázza. Az első emeleti szint egyszerű, tükrös falsávokkal keretezett falmezejének közepén egyenes záródású, könyöklőpárkányos, zsalus ablak. A toronytörzs második emeletén a falsarkok kompozit fejezetes pilaszterekkel vannak lezárva. Az ablakok itt egyszerű, vakolt kereteléssel készültek, a könyöklőpárkány alatt egyszerű köténydísszel. A tornyot mozgalmas vonalú órapárkány zárja le. Az óralapok átmérője 2.5 m. A négy óralapon kívül a főbejárat kisebb kék színű üveges ablakán is van óramutató-szerkezet: körvonalon elhelyezett számok és két mutató. Az ötödik óralap magasságában a templom belsejében, a szószékkel szemben van a hatodik óralap, tehát az óramutatók állása kívülről 5, belülről 1 helyen látható. Az óra negyedóránként ütésekkel jelzi az idő múlását. A toronysisak ívesen emelkedik, a domborított díszítésű félpárnatag felett gúlában végződik, csúcsán csillagdísszel. A Nagytemplomnak nincs harangja: az I. világháború előtt egy harangja volt, amelyet a háborúban elrekviráltak, azóta a Kistemplom harangjai hívják istentiszteletre a híveket a Nagytemplomba is.A két evangélikus templom 1941-benA Nagytemplom 1950 körülA nagytemplom 1955-ben. Forrás: FORTEPAN: GyöngyiA Nagytemplom hátsó homlokzata 1956-ban. Forrás: É. M. Szegedi Tervező Iroda, Békéscsabai gimnázium, Csongrád Megyei Levéltár, 70-793-1A Nagytemplom a Kiss Ernő utca felől 1956-ban. Forrás: É. M. Szegedi Tervező Iroda, Békéscsabai gimnázium, Csongrád Megyei Levéltár, 70-793-1A Nagytemplom 1960 körül

A templom oldalhomlokzatai héttengelyesek. Mindkét oldalon a középső tengely alatt bejárati kapu. Az ablakok keretezése és a homlokzati díszítés hasonlóan lett kialakítva, mint a főhomlokzat. A hátsó homlokzat háromtengelyes, fölül szegmensíves lezárású oromfallal, sarkain egyszerűbb kialakítású kővázával.Az evangélikus templomok az 1970-es évekbenAz evangélikus templomok 1975-ben a Luther utca felől. Forrás: FORTEPAN: Tóth Lajos

A templom téglalap alaprajzú, belső tere háromhajós. A középső hajó hat boltszakaszos csehsüvegboltozattal készült, így vannak boltozva az oldalhajók is. A hajóban pillérköteges belső tér, az oldalhajóknál kétemeletes, a pillérek között kosárívvel átboltozott, vak kőbábos mellvédű emporiumot alakítottak ki. Az oltár mögötti karzat szintén kétemeletes. A torony oldalán az egyszintes karzatot két oszlop tartja, ezen áll az orgona. A tartóívek fölött futókutya díszítés fut körbe. Az oltár és a keresztelőkút klasszicista. A szószék az oltár fölött látható. Közvetlenül az úrasztala fölött találjuk az oltárpredellán Dunaiszky Lőrinc Úrvacsora, más néven Utolsó vacsora domborművét, egyértelmű utalásul a menza rendeltetésére. Az aranyozott figurák klasszikus görög előképeket idéznek. Az apostolok két körben ülnek; a belső kör az asztalnál ül Krisztussal, Júdás is ott ül, de elfordul, János álmos, Péter fogadkozik. A második kör tagoltabb, így lehetősége volt a művésznek a legkülönbözőbb testhelyzetekben való ábrázolásra. Az eredeti oltárképet (Landau festményét), amely az úrvacsorát követő megváltást, Krisztus kereszthalálát jelenítette meg, 2000 nyarán máig ismeretlen tettesek ellopták. Az oltárképet 2007-ben pótolták, az új oltárkép Szeverényi Mihály festőművész alkotása, és az eredetihez hasonlóan Krisztus keresztre feszítését ábrázolja.A Nagytemplom belső tere a két világháború közöttTemplombelső 1930-ban. Forrás: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfiaA karzat egy szakasza 1930 körül. Forrás: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfiaAz orgona 1930-ban. Forrás: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfiaFöldszinti padsor Tranosciusokkal 1930 körül. Forrás: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfiaAz oltár 1930-ban. Forrás: Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfiaA Nagytemplom belső tere az orgonávalA Nagytemplom belső tere az oltárralA Nagytemplom belső tere a 2018-as felújítást követően

A szószék kosarának előlapján Dunaiszky az „apostolok szétbocsátását” ábrázolja. A szószék-kosár oldalain úrvacsora-szimbólumok láthatók; jobbra: kalácsok, paténa, kereszt és fáklya: a kenyér által megvilágosodott hit, balra szőlőlombos fürtök, leveles és terméses babérág, két kereszt: a bor által elnyert üdvösség. A hangvetőn sugarakat kibocsátó galamb képében megjelenő Szentlélek az Ige kinyilatkoztatója, a lelkész szavának irányítója. A hangvető tetején az Ige közvetítőeszközei, a frigyláda, a tízparancsolat és a Szentírás „Isten igéje” felirattal. A pálmaág a vértanúság, a babér a megdicsőülés szimbóluma. A főoltár részleteHitReménySzeretet

Az oltárépítmény nyitott timpanonja fölött az égi szférákban, a felhők között térdel a Hit és a Remény a lángoló szívű Szeretet előtt. A Hit kezében táblát tart: „Wer w Krista Jezise”, azaz „Higgy Jézus Krisztusban”, a Remény horgonyt tart, amely az állhatatosságot jelképezi. Figyelemre méltó, hogy itt a Szeretet került a főhelyre. A csúcson nád, káka és sás között a felragyogó nap magát Istent szimbolizálja, aki nem ölt testet, a háromszög az ő jele, benne a héber Jehova felirat látható. Keresztelőmedence

Az oltár előtt balra áll Dunaiszky tordas-piszkei tömött mészkőből készült, stilizált kehely formájú keresztelőmedencéje. Az oltártól jobbra látjuk az eredeti öntött üvegekkel zárt papi széket.A Nagytemplom orgonájaTemplombelső a 2018-as felújítást követőenA tornyot tartó pilléreknek a 2018-as felújítás során láthatóvá vált köveiTemplombelső a 2018-as felújítás utánA Nagytemplom képe a Kistemplom erkélyérőlA keleti homlokzat oromzataA keleti homlokzatA Nagytemplom képe kelet felőlA Nagytemplom ősszelA templomkert hátsó kapujaA Nagytemplom télenA Nagytemplom éjszakaA Nagytemplom éjszakai kivilágításban A két evangélikus templom 2011-benA Nagytemplom a 2018-as felújítást követőenA templom oldalhomlokzata a felújítás utánA Nagytemplom 2018-banA templom a Kossuth tér felől 2018-banA templom előtti megújult tér 2018-banA nagykapu kilincseA két evangélikus templom a Nagytemplom 2018-as felújítását követően

A csaknem kétszáz éves Nagytemplom – mely Magyarország legnagyobb protestáns temploma – városunk egyik legértékesebb műemléke, Békéscsaba jelképe.

Felhasznált irodalom:
[1] Bugár-Mészáros Károly: Evangélikus Nagytemplom, Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 333., 1989.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[3] Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig, Békéscsaba, 1991.
[4] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, Békéscsaba, Körösvidék Ny, 1930.
[5] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.