A mai Kossuth tér az 1860-as években alakult ki: a város 1860-ban döntött arról, hogy a katolikus templom és a Nagytemplom közti épületeket megvásárolja és lebontja, hogy a helyükön központi piacteret alakítsanak ki. A tér katolikus templom felőli végében álló szolgabírói lakot azonban csak 1867-ben bontották le. A Kossuth tér először a Templom tér nevet viselte, mai elnevezését 1892-ben kapta. A Templom tér első jelentős épülete 1885-ben épült: ekkor építette fel emeletes házát Klein József bőrkereskedő. A koraeklektikus stílusban épült ház tervezője sajnos nem ismert, de a fennmaradt képek kiváló mesterről tanúskodnak.
Klein József bőrkereskedő egykori háza a századelőn
Az épület a XX. század elején
A Klein-féle ház a Kossuth szoborral
A Kossuth téri házsor 1930 körül
A Kossuth téri házsor az ötvenes években
A rizalit emeleti ablakainak részlete, amely különösen jól mutatja, milyen építészeti érték veszett el az épület lebontásával. Korniss Péter felvétele A kétszázötven éves Békéscsaba című könyvből
Az épület 1972-ben. A kép arról is tanúskodik, mennyire nem illik a Körös Szálló épülete a városképbe: a stílusidegenség mellett látható, hogy a tér beépítési vonalát és a meglévő épületek magasságát is teljesen figyelmen kívül hagyták. Forrás: FORTEPAN/Varga János
A XX. század első felében a tér Nagytemplom felé eső oldala emeletes házakkal épült ki: a Klein-féle ház a római katolikus iskolával és az ipartestületi székházzal együtt harmonikus egységet alkotott. Sajnos a másik irányban nem folytatódott a városias házak építése. Az 1951-ben született városképi és műemléki vizsgálat a tér teljes hosszában egyemeletes beépítést javasolt, amelynek párkánymagassága a 4. számú ház magasságához igazodik. Sajnos a terület átépítése egészen más módon történt meg: az 1970-es évektől kezdve a Kossuth tér és a Körös közti tömb nagy részét a történeti városszövet roncsolásával építették át. A Klein-ház melletti földszintes házak helyén a hetvenes évek elején a városképbe semmilyen szempontból nem illeszkedő, a történelmi környezetet figyelmen kívül hagyó, négyemeletes Körös Szálló épült fel. A városképromboló hatású szálloda építése nem tette szükségessé az egykori Klein-ház lebontását, így különösen értelmetlen a szép épület elpusztítása, amire a hetvenes évek végén került sor. Az épület helyén ma kis utca vezet a könyvtár felé. Ha nem esik áldozatául az értelmetlen városképrombolásnak, Klein József egykori háza ma is a Kossuth tér legszebb épülete lenne.
Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Horler Miklós: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, 1951.
[3] Tábori György: A városrendező, Békéscsaba, 1993.
