Szent István tér 3.

Biener Bernát és Laszky Jakab már régóta üzemeltették fűszerkereskedésüket a főtéren, a volt Trautmannsdorf-féle házban, amikor 1895-ben emeletes bérház építése mellett döntöttek. Érdekesség, hogy a városháza után (több mint húsz év elteltével) ez volt az első emeletes ház a Szent István tér páratlan oldalán, míg a páros oldal ekkorra már a 10. számú házig kiépült gyakorlatilag a maival megegyező formában. A Biener és Laszky által emeltetett épület napjainkban

Az épület terveit Ádám Gusztáv szerint [1] Wagner József készítette, azonban az Országos Levéltárban megtalálható tervrajzokon Czigler Győző építész, műegyetemi tanár neve szerepel. (Az is elképzelhető, hogy Czigler tervrajza csak felmérési terv volt a szomszédos telekre szánt múzeumépület tervezésének idején.)

Az Aradi Ipar- és Népbank Czigler Győző tervrajzán. Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary, T 13 No. 60 1–3

Czigler Győző – a Nagytemplomot építő Czigler Antal unokája – 1850-ben született Aradon, és a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. 1874-től Budapesten telepedett le és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki.1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Fő művei közé tartozik a a Központi Statisztikai Hivatal főépülete, a Gozsdu-udvar, a Műegyetem több épülete, a Széchenyi fürdő és a gyulai József szanatórium. A Laszky-féle ház és a városháza 1899-ben. A kép érdekessége z erkélyeknek a későbbiektől eltérő formája

Az 1895-ben épült csabai ház különösen jól sikerült alkotása az országos hírű építésznek. Az egyemeletes épület hosszan elnyúló, tizenhárom tengelyes főhomlokzatát az emelet téglaborítása, a kovácsoltvas erkélyek, a középső tengelyben elhelyezkedő háromosztású ablak, illetve a két szélső tengelyben elhelyezkedő ikerablakok ívelt szemöldökpárkánya igazán bájossá tették, és a városháza romantikus stílusú homlokzatához is kiválóan illeszkedett.A Szent István tér páratlan oldala a XX. század elejénAz épület a kissé furcsán haladó mótorral

A ház földszintjén 1895-től az Aradi Ipar- és Népbank működött. Biener és Laszky 1897-ben csődbe mentek, az épületet ekkor meg is vásárolta az Aradi Ipar- és Népbank. Az épületben 1908-ban indította el Böszörményi Róza nyilvános jellegű magán polgári leányiskoláját kétszáz növendékkel, három párhuzamos osztállyal, amelyet 1917-ben vett kezelésébe a város.A Laszky-ház a polgári leányiskola otthonakéntA Laszky-ház a polgári leányiskola otthonakéntA Szent István téri házsor 1920 körülA Laszky-ház az – ezen a szakaszán ekkor még jóval keskenyebb – Andrássy út lezárásaként. Az épületben ekkor a Békéscsabai Leszámítoló és Pénzváltó Bank működöttAz épület kevéssel átépítése előtt

Az emeletráépítés utáni homlokzat tervrajza a Békésmegyei Közlönyben

Az 1922-ben alakult Békésmegyei Kereskedelmi Bank, amely a Ferenc József tér 6. szám alatti épületben működött, 1928-ban vette tervbe, hogy a Szent István tér 3. sz. alatti épületbe költözik, azt emeletráépítéssel bővíti, az emeleteken fürdőszobával, vízvezetékkel és melegvízfűtéssel ellátott modern lakásokat és irodákat kialakítva. Az átépítés Kovács Rezső tervei alapján, Lipták János vállalatában történt. A hatalmas, az építkezés során sivárnak ható homlokzat aggodalmat keltett a városuk szépségéért aggódó polgárokban, ezért a Békésmegyei Közlöny 1928. december 25-i számában közölte az átépítés tervrajzát és az épület leírását: "A homlokzat stílusa modernizált empire, anyaga műkő és nemes vakolat (szempernova). A földszint közepén foglal helyet a hatalmas, díszes, nehéz tölgyfából és kovácsolt vasból készült művészi kapu. Ettől jobbra és balra tágas ablakok, melyek a műkő környezetben, hatalmas üvegtábláikkal ragyogóan előkelő benyomást fognak kelteni. Az ablaksor felett foglal helyet a felirat s az egész földszint tömören egységes tömbje kitűnő bázisául szolgál az első és második emelet pillérsorainak. A kecsesen könnyed megoldás nagyon sikerült s a Kereskedelmi Bank műszaki osztályának valóban dicséretére szolgál. Arányaiban is jól zárja le a két emeleti frontot a szobrászmunkákkal gazdagon ellátott oromdísz. Az egész sárgásszürke homlokzatot pompásan emeli ki az alapfal barnássárga vakolata, melyhez harmonikusan illeszkedik az elevenvörös cserepekkel fedett tetőzet. A második emelet nagy és két kis balkonja a díszítő lakatosmunkának valóságos remeke lesz, nemkülönben az első emelet két szélső kis balkonja." A Szent István téri házsor a kettővel feljebb látható képpel megegyező szemszögből fényképezve - már az átalakított épülettelA Békésmegyei Kereskedelmi Bank épülete 1930 körül

A Békésmegyei kereskedelmi Bank 1929. július 1-jén költözött át az új épületbe. Bár a fenti tervrajzot karácsonykor, az építkezés közben közölte az újság, a homlokzat végül mégis jóval kevésbé díszes formában épült meg: az emeleteken átívelő pilaszterek fejezetei, az erkélyek, az első emeleti ablakok szemöldökpárkánya, a második emeleti ablakok alatt mezők mind egyszerűbb formában készültek el; a középső tengelyben ikerablakok helyett hármas tagolású ablakok vannak, a földszinti ablakok mind félköríves lezárásúak, a terven szereplő, szobrászmunkákkal ellátott oromdísz nem valósult meg.A bankszékház az 1930-as évekbenAz egykori Laszky-ház az 1950-es években a Megyei Tanács épületeként

Bár a tekintélyes, elegáns épület kétségkívül hatásos lezárása az Andrássy útnak, a régi képekről ismert Czigler-féle épület bája hiányzik a Szent István tér képéből, ezért úgy véljük, szerencsésebb lett volna, ha a híres építész által tervezett épület eredeti formájában maradt volna fenn, és a Békésmegyei Kereskedelmi Bank valahol máshol, teljesen új épületben emelt volna új székházat.Az épület napjainkbanA fák által takart homlokzat részleteAz udvari homlokzat részleteAz udvar részleteA lépcsőház részlete

A helyi védelem alatt álló épületben ma is bank működik. Sajnos a legutóbbi felújítás elég rosszul sikerült: a műkő részletek lefestése és a színek megválasztása is kevéssé szerencsés. Remélhetőleg a közeljövőben az épületet megfelelő színvonalon újítják fel.Az épület 2017-ben

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, Békéscsaba, kézirat, 193x.
[2] A főtér ékessége lesz a Kereskedelmi Bank palotája, Békésmegyei Közlöny, 55. évf. (1928) 292. sz.