A békéscsabai Izraelita Szentegylet (Chevra Kadisa) az elhunytak iránti kegyelet ápolása, a betegek gyógyíttatása, a szegények gyámolítása terén már hosszú idő óta kiemelkedő tevékenységet folytatott, amikor az egylet újabb nemes célt tűzött ki: a vagyontalan, keresőképtelen, támogató rokonok híján máshol otthont nem találó idősek számára egy otthon felépítését. Az első lépés 1919-ben történt, amikor Guttmann Dávid nagyobb hagyományt juttatott az egyletnek, azzal a kikötéssel, hogy azt az Aggok Háza építésére fordítsák. Egy évvel később Herzog Henrik, az egyesület ügyésze azt javasolta, hogy az egylet százéves jubileumáról (1918) külső ünnepségek helyett inkább valamilyen nagyszabású alkotással emlékezzenek meg. Miután Guttmann József vette át az egyesület vezetését, a terv egyre inkább közeledett a megvalósuláshoz: sorban érkeztek az adományok, az e célra hirdetett gyűjtés is eredményesen zárult, így 1926-ban szerény körülmények között már meleg otthont tudtak nyújtani a rászorulóknak. A körülmények javítása érdekében új épület emelését határozták el, amelyhez a város megfelelő telket biztosított a Lenkey (ma Csaba) utcában.
A Zsidó aggok otthona. Forrás: hir6.hu
1927 augusztusában azonban nagy veszteség érte a hitközséget: Guttmann József, a Szentegylet elnöke, a Békésmegyei Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója, aki rövid elnökségi ideje alatt teljesen új alapokra helyezte a segélyezést, a nyomorenyhitő akcióval számos családot mentett meg a pusztulástól, váratlanul elhunyt. Az Aggok Házának építése egy évvel később kezdődött meg Tevan Rezső békéscsabai építész - akinek az Iczkovits-ház sajnos már átalakított épületét is köszönhetjük - tervei alapján. Az alapkőletétel július 1-jén történt ünnepélyes istentiszteletet követően. Az elkészült épületet 1929. június 9-én avatták, az építkezés és a részleges berendezés 60 ezer pengőbe került. Az Aggok Otthona 20-22 idősnek biztosított otthont.
Az Aggok Otthona 1930 körül
Az avatóünnepség a zsidó dalárda énekével kezdődött, majd Silberfeld Jakab rabbi mondott beszédet, az intézmény vallási és szociológiai jelentőségét hangsúlyozva. Ezután a Chevra elnöke átnyújtotta Tardos Dezső hitközségi elnöknek mint az Aggok Otthona létrehozásában egyik legjelentékenyebb tényezőnek a szentegylet részéről a dísztagságról szóló oklevelet. Ezt Klein Miklós főkántor éneke követte, aki a XXX. zsoltárt adta elő, majd Herzog Henrik mondott beszédet. Az ünnepség a Himnusszal zárult. 
Az épület napjainkban
Tevan Rezső alkotása egyike a két háború közt épült kis számú, de színvonalas modern épületnek. A lapostetős, egyemeletes épület homlokzata szimmetrikus, a szimmetriát fokozza a középrizalit. A homlokzat szerkesztése az erős kontrasztokra épít: a rizalit öt lőrésszerűen keskeny magas emeleti ablaka és a szokatlan módon a rizalit szélén szimmetrikusan elhelyezett négyzetes földszinti ablak áll szemben [4]. 
Az épület 2015-ben
A középrizalitot Kapitány József szobrászművész alkotása, az "Agg" című szobor koronázza, alatta héber nyelvű felirattal. A szeretetotthon falán látható tábla szerint a szobor, melynek terveit Kolozsváry Sándor festőművész készítette, Mózest ábrázolja.
Kapitány József "Agg" című szobra az épület homlokzatán
Az épület, amelyben ma is idősek otthona működik, szerencsére eredeti állapotában maradt fenn, állapota jónak mondható. A különleges homlokzatú modern épület egyelőre nem áll védelem alatt.
Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny 1926-1929.
[2] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történemi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[3] Egy magyar-zsidó építész tragédiája, hir6.hu, 2012. április 7.
[4] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.
[5] Aggok Otthonának épületdíszítő szobra, Köztérkép.
