Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (5) Ádám Gusztáv (24) Alpár Ignác (3) Andrássy út (26) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (44) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (3) Bedő Pál (2) Békéscsaba legszebb épületei (2) Békési út (2) Belanka Mihály (3) Berényi út (3) bérházak (6) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (37) emlékművek (3) fel nem épült épületek (24) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Fürjes (1) Gerla (2) gyógyszertárak (2) Gyulai út (5) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (50) hidak (4) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (11) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (8) járásbíróság (1) játék (5) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (9) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (14) Kossuth tér (8) középkor (3) kutak (2) laktanya (4) Lázár utca (3) liget (4) Lipták János (5) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (5) Mende Valér (1) Michnay Sándor (4) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (3) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (21) Orbán Ferenc (1) Orosházi út (1) óvodák (2) podsztyenás házak (18) polgárházak (22) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (13) szállodák és vendéglők (8) Szarvasi út (2) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (15) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (11) villák (9) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Csaba, a középkori templomos falu

2015.11.16. 21:55 - csabaihazak

Címkék: középkor templomok elpusztult épületek

Békéscsaba nevének első okleveles említése a XIV. század első feléből származik: az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben Pál pap 6 garas, 1337-ben Miklós pap 4 garas pápai adót fizetett. Ebből azonban nem következik, hogy Csabát a XIV. században alapították volna: mivel az 1332-37-es iratban templomos faluként szerepel, a település valószínűleg legalább száz évvel korábban keletkezett. 1332.pngCsaba nevének első ismert okleveles említése az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben

Kristó Gyula [2] szerint Csaba falu keletkezését legkésőbb a XIII. század végére tehetjük. Ez persze nem jelenti azt, hogy korábban nem volt lakott a város mai területe: a régészeti leletek alapján a terület már a kora Árpád-korban lakott volt, az akkori település a mai városközponttól délre, a Kastélyi szőlők területére tehető. Az Árpád-kori települést a Pásztor utcai lakótelep építésekor pusztították el teljesen; bár a leletekről értesítették a múzeumot, leletmentésről nincsenek adatok, a Békéscsaba története monográfia szerint a leletekkel kapcsolatos információk Cs. Szabó Istvántól származnak, aki 1979 és 1982 között figyelemmel kísérte a régészeti leletek előkerülését és pusztulását. Megfigyelései szerint a Lencsési út déli oldalától kezdődően, a volt Kastélyi szőlők területén több ponton kerültek elő a kora Árpád-kori település nyomai: földbe vájt házak, sütőkemencék, hulladékgödrök maradványai. A leletek alapján megállapítható, hogy egy kb. 1 km hosszú, 2-300 m széles, X-XIII. századi falu maradványairól van szó. Mivel e lelőhely északnyugati végén késő középkori cserepek is előkerültek, és így közvetlenül érintkezik a későbbi, bizonyítottan Csabához köthető lelőhelyekkel, ezt az Árpád-kori falut is Csabával azonosíthatjuk, amely így már a X. században lakott hely lehetett.

Az Árpád-kor végén - talán a tatárjárás nyomán - a település északnyugat felé tolódott el, és a mai kastélyi városrészen, a jelenlegi városközponttól délnyugatra helyezkedett el. A középkori falu pontos helyét sajnos nem ismerjük, így több, a mai Békéscsaba területén elhelyezkedő középkori templommal ellentétben (a mai Csaba területén 18 Árpád-kori településről tudunk, amelyek közül 7-ben megtalálták a templom maradványait) Csaba középkori templomának helye ismeretlen, így sajnos erről az épületről semmilyen ismerettel nem rendelkezünk. Azt, hogy a középkori falu a mai városközponttól délkeletre, a mai kastélyi városrészre eshetett, az is alátámasztja, hogy 1985-ben a Dózsa György u. 30. számú ház helyén egy XV-XVI. századi szeneskemence maradványait találták meg.

Az 1332-37-ben fizetett adó mértékéből arra következtethetünk, hogy Csaba a templomos falvak közül a kisebbek közé tartozott, ám mivel a falvak zömében nem volt templom, Csaba mindenképpen a vármegye jelentősebb, népesebb falvai közé tartozhatott.

A későbbi évekből származó források alapján Csaba településszerkezetéről is fogalmat alkothatunk. 1383-ban a falu már a gerlai Ábránfy család birtoka, a jobbágytelkek negyede: a Ferenc házától dél felé, Péter fia Tamás házáig terjedő utcasor a gerlai Ábránfy Miklós birtokába került. Ebből kiderül, hogy Csaba már ekkor utcás település volt. 1394-ből ismerjük a falu határ- és dűlőneveit: a Csabától délre eső Fövenyes (a középkori név a mai Fényes nevében maradt fenn) északi határát írták le: a Lencheser nevű folyócskánál kezdődött, innen a Zortuser-hez haladt, ahonnan két másik Er-ig folytatódott, innen a Nager-hez ért, majd egy Zeek (szik) után két másik Er következett, ahonnan a Kutherethe nevű kaszálóig folytatódott, majd szántóföldeken haladt egészen Wadad (Kerekegyház) határáig. A régi nevek közül ma már csak a Lencsésér azonosítható egyértelműen.

Az ezt követő száz évből nincs adatunk Csabáról. 1509-ben Ábránfy János más birtokaival együtt nyolcezer aranyforintért elzálogosította Harazthi Gergelynek és Gáspárnak. 1521-ben már valószínűleg állt a középkori Csaba legjelentősebb épülete, az Ábránfyak kastélya. 1525-ből származik a középkori településről ismert egyik legjelentősebb dokumentum, a csabai határ leírása, amely a határ 1525. november 14-16 közti bejárását dokumentálja. A bejárást valószínűleg a gyulafehérvári káplán végezte. A leírás Kerekeghaz uta-nál indul, mely Gerendas-ra vezet, innen észak felé halad az Erdewgaroka-hoz, majd kelet felé a Ketheshalom-hoz ér. Tovább kelet felé a Fyweswth-ig, majd Kereghaz közelében Kwthfelewthwalo Ketheshalom nevű dombon át a Patthanthywhath-hoz ér. Ezután a Kereghaz ut közelében a Korhanhath nevű rétre érkezik, ahonnan Rothyma-hoz jutott. A határjárást november 14-én a Zylashath nevű helyen kezdték, itt a Kyos-rol Sopron-ba vezető út, a Zarwashath, Zylashhath, Rothmahath Tothyme egyháza közelében, majd Kenderhath, Kendehath lapissa, a Sopron-ba és Kerekeghaz-ra vezető utak kereszteződése, majd a Kerekeghaz-ra vezető Fywesuth, majd a Buzahshath, Rothima wegsew hatha voltak a határjelek.

Másnap az első határjelet Kazmahath-tól keletre helyezték el, majd a Kazmanhat Laponyagya, a Soskwthhath és a Gyulára vezető Kerezthwthhath következett. Végül a Marthondombya és a Kethe rét, valamint a Kethezege alath walo hathar voltak a határpontok.

A következő napon az első határjelet a Kazmanhath-tól keletre helyezték el, majd a Kazmanhat Laponyagya, Soskwththath, Kerezthwthhath, Marthondombya, Kethe, valamint a Kethezege alath walo hathar nevű helyek következtek. Ezután újra az Erdewgaroka-nál folytatódott a határjárás, ettől kelet felé a Komloshath, Borsohath, Borsohel, Rawazlyk, Kazmanwege, Custoskwthafelbe, majd Ketteshalom alath in wtzeg, Nadashatha, Kenderzet ferteye, Rekethyesfertheye, Naghrekettyes és Keyosrethe következtek. 16-án a Kezepkerwlethy, a Kethe rét, a Kenderhath, Ketheshd-hely, a Zartoser, a Dersizyzygethe és a Chykoser nevű helyeken helyeztek el határpontokat. Az utlsó határjelet a Zygendfoka nevű helyen helyezték el. Az utolsó napon Fabyanfoka felőli határt vették számba, ezúttal azonban bejárás már nem történt. A határt a Fehér-Körös és a Sykondzeg erdő mellett a Sebestyenfya foka, majd ennek a Fabyanfoká-ba való torkolata, majd a Fabyanfoka, és az Agfewenyuth és fewenyuth képezték, úgy, hogy az árvizek elleni töltések a Sebestyenfya foka felől legyenek. Ezután nyugat felé a Borosgyan oldal, Zeleser, Gywlaywth, majd a Chathar-ról jövő út és a gyulai út találkozása.

A bejárás leírásában több ma is ismerős név között találkozhatunk az akkori Csabát körülvevő középkori települések neveivel (Gerla, Vesze, Fövenyes, Kígyós, Gerendás, Szentmiklós, Kamut, Kerekegyház, Rotyma). Ekkoriban Csaba népessége már 500 fő körül lehetett, ami meghaladta az országos átlagot.

A falu templomát a későbbi források nem említik, és így annak további sorsáról is keveset tudunk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a XVI. szá­zadban még létezett, hiszen 1552-ben Csaba papjára is kivetettek 3 forint adót [3]. Egyes források szerint a török időkben Csabát is elérte a reformáció. A XVIII. század­ban igen sokszor emlegették a csabai templomépítkezéseket, de egyiknél sem utaltak korábbi épületre, amely esetleg a középkori templom lehetne [3].

Felhasznált irodalom:
[1] Jankovich B. Dénes, Erdmann Gyula (szerk.): Békéscsaba története. A kezdetektől 1848-ig, Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991.
[2] Kristó Gyula (szerk.): Tanulmányok Békéscsaba történetéből,
[3] Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 2005.
[4] Jankovich B. Dénes (szerk.): Békés megye régészeti topográfiája IV/3-4. (Magyarország régészeti topográfiája 10.), Békés és Békéscsaba környéke, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1998.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr786013135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

P_M 2016.12.26. 21:27:48

"A bejárás leírásában több ma is ismerős név között találkozhatunk az akkori Csabát körülvevő középkori települések neveivel (Gerla, Vesze, Fövenyes, Kígyós, Gerendás, Szentmiklós, Kamut, Kerekegyház, Rotyma)". Sokszor kellett végigolvasnom, mégsem tudtam felfedezni a fenti írásban Gerla, Vesze, Fövenyes, Szentmiklós és Kamut neveket. Ma elolvastam az eredetit és rájöttem, hogy kivonatoltad, így vált az idézett mondat érthetetlenné. Szerintem nyugodtan betehetnéd Kristó Gyula teljes szövegét. üdv P.M

csabaihazak 2017.02.16. 22:26:54

@P_M: Köszönöm, amint lesz egy kis időm, utánanézek és javítom!
süti beállítások módosítása