A Csabaszabadi gerendási legelőnek nevezett területen élő Szalay birtokos család tagja, Szalay Sándor az akkori Vasút utca középső szakaszán épített házat 1896-ban. 
Az épület főhomlokzata 2015-ben
A népnyelv tekintélyes méretei miatt Szalay-kúriának nevezte az épületet, amely azonban inkább a XIX. század végére kialakult jellegzetes eklektikus csabai polgárház átlagot meghaladó igényességű és méretű példája. Azonban nemcsak méretei emelik a kor többi polgárháza fölé a Szalay-kúriát: két oldalkertes telekbeépítési módja, U alakú alaprajza valóban kúriaszerűvé teszi az épületet, amelynek vakolt tagozatos - téglaburkolatos, kilenctengelyes homlokzata – a két szélsó tengelyben ikerablakos rizalitokkal – is igényesebb az átlagos polgárházénál.
Az úttörőház 1955-ben Csapó László felvételén. Forrás: Viharsarok Népe 1955/103
Az épületben tíz helyiség található, az udvarra nagy terasz nyílik. Az épület részben alápincézett.
Udvar a terasszal
A romló állapotú épület 2007-ben - ekkor még megvoltak a főpárkány gyámkövei
A háború utáni években az egykori Szalay-házat úttörőházzá alakították. 1971-ben az úttörőház helyén óvodát alakítottak ki, ennek megszűnése után sokáig üresen állt az egyre romló állapotú épület. A Csabagyöngye építése idején Andrássy Úti Társaskör néven ez az épület vette át az Ifjúsági Ház egyes funkcióit.
A Petőfi liget felőli homlokzat
Előtető a Petőfi liget felőli homlokzaton
A Csabagyöngye elkészülte után az épület újra üresen maradt. Bár felmerült, hogy a Jankay-gyűjtemény ebbe az épületbe költözne, erre végül nem került sor. Nemrég az Új Nemzedék Központ ifjúsági közösségi tere nyílt meg az épületben, így újra funkciót kapott, azonban a rossz állapotú ház külső felújítása még várat magára. Reméljük, hogy az Andrássy út egyik utolsóként megmaradt polgárháza, az út középső szakaszának legszebb épülete, a helyi védelem alatt álló egykori Szalay-kúria hamarosan eredeti állapotában újulhat meg.
Az épület képe 2015-ben
Felhasznált irodalom:
[1] Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében, Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület, Békéscsaba, 2008.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.
