Petőfi utca 1.

A békéscsabai állami polgári fiúiskolát a község kérelmére a város szülöttjének és akkori országgyűlési képviselőjének, Zsilinszky Mihálynak közbenjárására Wlassics Gyula kultuszminiszter szervezte meg. Az iskola I. osztálya 33 tanulóval Donner Lajos községi polgári leányiskolai igazgató vezetése alatt az 1901–1902. tanévben meg is kezdte működését, először az evangélikus kistemplom melletti iskolaépületben, majd a Munkácsy utcai Novák-féle házban, 1904-től pedig a volt algimnáziumi épületben. Az iskola fejlődését mutatja, hogy 1905-ben már két, párhuzamos első osztályt kellett indítani. Az iskola 1910 körül

A fejlődés azt is eredményezte, hogy az egykori gimnáziumépület már nem volt megfelelő az iskola számára. Először ezt az épületet szerették volna bővíteni, majd felmerült, hogy az Okos utca és a Szappanos utca sarkán (Irányi utca és Csaba utca sarka) vagy az Egyház (ma Luther) utcában épül új iskola. A közoktatásügyi miniszteri mérnök azonban egyik helyszínt se találta megfelelőnek. Végül a Petőfi ligeti gazdasági épület helyét szemelték ki az iskola céljára.

A főhomlokzat tervrajza. A megvalósult épület több ponton eltér ettől a tervtől: különbözik a bal oldali szárny attikafala és a jobb oldal az ikerablakos, attikafalas szélső tengely helyett négy egyforma tengellyel épült. Forrás: Bcs. Petőfi úti I. sz. iskola (Polgári Fiúiskola) tervrajza MNL BéML V. 76 a. 12/1913. II. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Petőfi liget felőli homlokzat tervrajza. Ez a homlokzat is némileg egyszerűbb formában épült. Forrás: Bcs. Petőfi úti I. sz. iskola (Polgári Fiúiskola) tervrajza MNL BéML V. 76 a. 12/1913. II. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A miniszter úgy határozott, hogy az új épületet felemelteti a kincstár költségére, a várostól csak ingyen telket és 80 ezer korona támogatást kért. A város megszavazta az összeget, és 1908-ban megkezdődött az épület tervezése. A terveket Sárkány Ervin Ottó minisztériumi mérnök készítette. Az építési munkálatokat a budapesti Rotthauser vállalkozó végezte.

Homlokzati terv. Forrás: Bcs. Petőfi úti I. sz. iskola (Polgári Fiúiskola) tervrajza MNL BéML V. 76 a. 12/1913. II. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A tornaterem Petőfi liget felőli tervrajza. A tornaterem nem egészen ilyen formában épült fel, és az iskola homlokzatához illeszkedő szecessziós kerítés sem valósult meg. Forrás: Bcs. Petőfi úti I. sz. iskola (Polgári Fiúiskola) tervrajza MNL BéML V. 76 a. 12/1913. II. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az építkezés 1909. március 26-án az épület helyének pontos megállapításával vette kezdetét. A régi épületek lebontása és az épületromok eltakarí­tása után április 8-án a földmunkához, 24-én pedig az alapfalak lerakásához fogtak hozzá. Június 19-én a kőművesek már elérték a falegyent, mikor Rothauser vállalkozó szép bokrétaünne­pélyt rendezett. Eleinte a munka rohamosan haladt, úgy tűnt, hogy késő őszre befejezést nyer az építkezés. A homlokzatmunkát a vállalkozó budapestiek­ kel végeztette. Ez bántotta a helybeli kőművesek önér­zetét, így augusztus 16-án sztrájkolni kezdtek, majd szeptember végéig a sztrájk több alkalommal újra kitört, mikor a vállalkozó kizárta az összes szervezett kőműves munkásokat s ettől kezdve tisztán szervezetlen kőművesekkel dolgoztatott. A munka azon­ban már csak lassan haladt előre, mert nem volt elég szervezetlen kőműves.  November 20-án így is végeztek a kőművesek a külső munkával. Csak az alag­sor, a főbejárat, a lépcsőházak és a tornacsarnok belső vako­lása és a lépcsők elhelyezése maradt a téli és tavaszi időre. A kőművesmunkával párhuzamosan haladt előre az ács-, asztalos-, lakatos- stb. munka, majd 1910 nyarán a kút, a kerítések, udvar- és kertrendezés, a villámhárítók elhelyezése, a folyosók és tantermek falának másfél méter magasan olajjal való bevonása.

A Polgári Fiúiskola alagsori alaprajza. Forrás: Dr. Osváth János (szerk.): A Békéscsabai M. Kir. Polgári Fiúiskola kilencedik értesítője az 1909–1910-ik tanévről, Békéscsaba, Corvina Nyomda, 1910.

A Polgári Fiúiskola földszinti alaprajza. Forrás: Dr. Osváth János (szerk.): A Békéscsabai M. Kir. Polgári Fiúiskola kilencedik értesítője az 1909–1910-ik tanévről, Békéscsaba, Corvina Nyomda, 1910.

A Polgári Fiúiskola I. emeletének alaprajza. Forrás: Dr. Osváth János (szerk.): A Békéscsabai M. Kir. Polgári Fiúiskola kilencedik értesítője az 1909–1910-ik tanévről, Békéscsaba, Corvina Nyomda, 1910.

A Polgári Fiúiskola II. emeletének alaprajza. Forrás: Dr. Osváth János (szerk.): A Békéscsabai M. Kir. Polgári Fiúiskola kilencedik értesítője az 1909–1910-ik tanévről, Békéscsaba, Corvina Nyomda, 1910.

A Polgári Fiúiskola tornacsarnokának alaprajza. Forrás: Dr. Osváth János (szerk.): A Békéscsabai M. Kir. Polgári Fiúiskola kilencedik értesítője az 1909–1910-ik tanévről, Békéscsaba, Corvina Nyomda, 1910.

Az iskola három fő közlekedési út, a Vasút utca (ma Andrássy út), a Jókai utca és az Orosházi út (ma Bartók Béla út) metszéspontjának közelében, a Petőfi liget hátterében, por- és zajmentes helyen épült fel. A tantermek ablakai északkeletre és északnyugatra, minden irányban szép kert felé nyílnak. A telek 3975 négyzetméter kiterjedésű, melyből a Petőfi tér felé 793 négyzetmétert díszes előkertté alakítottak át. A beépített terület 1279 négyzetméter s így játszótérül 1903 négyzetméter kiterjedésű udvar maradt.

A falak a földszinti pad­lózatig cementbe rakattak s az alagsori helyiségeket alul beton, oldalt pedig kátrányréteg védi a talajnedvesség ellen. A lábazat a homlokzaton sziklakő. E fölött az összes pillér, ablakpárkányzat, valamint a falak a földszinti ablakok közepe tájáig szárazra sajtolt színes téglával van­nak kirakva. A homlokzati főpárkányzat és az attika fe­dőlapja műkő. A főlépcső karsztmárvány. A pillérek pirogránit végződésűek. A külső ablakszárnyak vörös fenyőből készültek. Az irodahelyiségeket, az igazgatói Iakást és a tornacsarnokot parket­tával, a tantermeket hajópallóval, a folyosókat és a mellékhelyi­ségeket cementlapokkal burkolták.

Az épületet vízvezetékkel látták el, az árnyékszékeket vízöblítésre rendezték be. A vizet külön artézi kút  szolgáltatta, s azt külön villanymotor nyomta fel a padláson elhelyezett tartályokba. Minden he­lyiségbe bevezették a villanyt és házi telefon kap­csolta össze az igazgatói irodát, a tanári szobát és a por­tásszobát. Az udvart alagcsövezték, a csatorna és a kagylóvíz a Petőfi ligetben ásott kútba gyűlt össze.

Az iskola 1909–10. évi értesítőjében Dr. Osváth János igazgató az épület hiányosságaiként a következőket sorolta fel: a termek 4 méter magasra épültek, míg 4,2 méter magassággal több levegő jutott volna egy diákra, és szépészeti szempontból is jobb lett volna ez, mert négy méter magasság mellett a folyosók és nagyobb termek
– különösen a rajzterem – nyomottak. Az épület nem kapott a kor igényeinek és követelményeinek megfelelő központi fűtést, noha a fűtés úgy kevesebbe került volna, és az építéskori többletkiadás pár év alatt megtérült volna. A szertárak álta­lában véve kicsik voltak és nem volt mértani rajzterem; az utóbbi hiányosságot később úgy oldották meg, hogy a slöjd-termet mértani rajzteremnek rendezték be, slöjd-teremnek pedig a szomszédos földszinti osz­tályt használták fel.

A föld-, kőműves- és elhelyező, kőfaragó-, pyrogránit-, ács-, tetőfedő-, burkoló-, asztalos-, lakatos- és mázoló-, szobafestő-, cserépkályhás munkát, továbbá a kerítések elkészítését, telekrendezést, parkírozást és a kútfúrását Rothauser Lajos és József budapesti építővállalkozók végezték; az egyes munkákat nagyrészt helybeli iparosokkal csináltatták meg. A vasmun­kákat a pályázaton a Vasgerendákat Árúsító R.-T. (Bu­dapest), a padozati munkát az Egyesült Parketgyárak R-T, (Budapest), az üveges munkát Szabó Albert (Bé­késcsaba), a redőnymunkát Schillinger Simon és Társa (Budapest), a vaskályhás munkát Koch Jenő (Budapest), a takeréktűzhely-munkát Molnár Lajos (Budapest), a vil­lamos világítás, óra és csengő berendezését és szállítását Szalai és Deutsch (Budapest), a vízvezeték-, csa­tornázás- és árnyékszék-berendezést Bogdány és Társa (Budapest), a felvonómunkát Haverland Antal (Buda­pest), a bútorzatot Palágyi Gyuia (Budapest), a világítótestek szállítását a Békéscsabai Villamos Művek, az órák szállítását Lechner József (Budapest), a padok szállítá­sát Pisinger Lajos (Budapest) és a tornaszerek szállítá­sát Plöki és Haasz (Budapest) nyerték el és teljesítették.

Az iskola közvetlenül felépülte után. Forrás: Dr. Osváth János (szerk.): A Békéscsabai M. Kir. Polgári Fiúiskola kilencedik értesítője az 1909–1910-ik tanévről, Békéscsaba, Corvina Nyomda, 1910.

Az épület az udvar felől. Forrás: Dr. Osváth János (szerk.): A Békéscsabai M. Kir. Polgári Fiúiskola kilencedik értesítője az 1909–1910-ik tanévről, Békéscsaba, Corvina Nyomda, 1910. 

1909 szeptemberére az iskola felépült, és szeptember 8-án megkezdődött az első tanév az új épületben. Az 1912–13. iskolai évben már három párhuzamos osztály indult. Ez évben a közoktatásügyi minisztérium a földművelésügyi miniszterrel karöltve a polgári iskola hétosztályúvá fejlesztését határozta el. Reformkísérletre a békéscsabai iskolát szemelték ki. Megnyílt tehát a hétosztályos gazdasági irányú polgári iskola V. osztálya. Az iskola a román templommal

A megnövekedett tanulói létszám következtében úgy látszott, hogy az iskola hamarosan kinövi az új épületet, ezért Pataki János igazgató lépéseket tett a kultuszminisztériumban az épület kibővítése érdekében. Ez a kibővítés a katonai kórház felé történt volna, vagyis a kapubejárattól balra is olyan szárny épült volna, mint a Petőfi liget felőli, így az épület homlokzata szimmetrikussá vált volna. A kultuszminisztériumban belátták a bővítés szükségességét, és úgy tűnt, hogy a munkálatok hamarosan meg is kezdődnek. Az új szárny a tervek és költségvetés szerint 150 ezer koronába került volna. A háborús évek következtében azonban oly kevesen jelentkeztek, hogy a minisztérium az igazgatóság javaslatára a felső tagozat mindhárom osztályát beszüntette, és természetesen a kibővítésre sem kerülhetett sor.Polgári fiúiskola

Az épületet az I. világháború alatt katonai kórházzá alakították át s az iskola az újonnan épült Révay utcai állami elemi iskola helyiségeiben folytatta működését, ahonnan 1920-ban tért vissza otthonába. Az 1921–22-es iskolai év újból változást hozott. A közoktatásügyi miniszter elrendelte a mezőgazdasági irányú polgári iskola V. osztályának újbóli megnyitását. A háború után az osztályok újra eléggé benépesedtek ugyan, de az iskola ebben a szervezetében mégsem tudott népszerűvé lenni. Ez indította a minisztériumot arra, hogy az iskolát átszervezze felső mezőgazdasági iskolává.  A felső mezőgazdasági iskola a közép, illetőleg polgári iskola négy osztálya fölé emelt négyosztályú intézmény volt, amely érettségi bizonyítványt adott. Az iskola az állami polgári fiúiskola II. emeletén volt elhelyezve, és tartozott hozzá egy 45 katasztrális hold földből álló terület megfelelő gazdasági épületekkel, mely a város tulajdonát képezte és a kenderáztató mellett terült el, s amelyen a tanulók az összes mezőgazdasági munkálatokat és az állattenyésztést a gyakorlatban is tanulták.

Az épület még egy további iskolának is otthont adott: a kereskedőtanoncok 1891-ig nem jártak tanonciskolába, egy 1891-es miniszteri rendelet azonban a kereskedőtanoncokat is kötelezte tanonciskola látogatására, így a békéscsabai iparhatóság 1891. január 7-én elrendelte, hogy a kereskedőtanoncok – addig is, míg részükre külön iskolát nem szerveznek – iratkozzanak be az iparostanonc-iskolába. A diákok itt a közismereti tárgyakat az iparostanoncokkal együtt tanulták, míg a rajz tanulása alól fel voltak mentve. 1892 őszén megnyílt az önálló kereskedőtanonc-iskola, melyben a tanulók a rajz helyett is a rájuk nézve fontosabb és szükségesebb tárgyakat, a könyvvezetést, áruismertetést és kereskedelmi számtant tanulták. Az iskola 3 osztállyal s összesen 40 tanulóval nyílt meg. Első igazgatója és tulajdonképpeni megszervezője volt Fábry Géza polgári iskolai tanár s az iskola az evangélikus egyház egyik központi iskolájában volt elhelyezve 1901-ig. 1901-ben az újonnan épült Irányi utcai állami elemi iskolába költözött át, majd 1920-ban az állami polgári fiúiskolában kapott az iskola egy tantermet.
A Petőfi liget felőli homlokzat

1945. szeptember 1-je óta az épületben általános iskola működik, korábban 1. Számú, később Áchim L. András, ma Petőfi Utcai Általános Iskola néven.

1975 és 1977 között a megnövekedett tanulói létszám miatt az iskola háromszintes régi épülete a Petőfi utca felől egy új négyszintes, nyolc tantermes szárnnyal bővült. Sajnos a hozzáépített szárny semmilyen szempontból nem illeszkedik a régi épülethez. Ekkor épültek az udvar felől a zsibongók is.

A Petőfi utcai homlokzat napjainkbanFőhomlokzatA főhomlokzat csak télen tárul fel igazánFőkapuA tornaterem

A XX. század elején polgári fiúiskolának épült intézmény monumentális hatású kétemeletes épület [4]. A század elején az ország sok városában épültek hasonló nyerstégla tagozatos szecessziós iskolaépületek, amelyek mindenütt környezetük jelentős városképi elemévé váltak. A csabai iskolaépületnek a világos téglaburkolatok és tagozatai adják egyediségét. Megjelennek a homlokzaton a tipikus elemek is: a nyolcszögletű nyerstégla pillérek, hagymakupolaszerű fémlemezfejezettel, a tégla ablakkeretezés és boltöv, tégla osztópárkányok a födémszint mellett a boltváll magasságában is. Egyedi vonás a második emeleti ablakok törtvonalú egyenes záródása. A rizalit tengelyében az oromzat a levert címerről árulkodik.Udvari homlokzat 2015-benAz iskola udvara és a tornaterem 2015-benA tornaterem az udvar felőlAz iskola északnyugati homlokzata

A nem túlságosan régen felújított iskola, amely – a szomszédos templommal együtt – a műemlékekben szegény városrész legjelentősebb építészeti alkotása, ma helyi védelem alatt áll. Jelentősége, kora, építészeti értékei alapján a műemléki védelmet is megérdemelné.

Felhasznált irodalom:
[1] Korniss Géza (szerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék Nyomda, Békéscsaba, 1930.
[2] Békésmegyei Közlöny 1907–1913
[3] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat.
[4] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, 2005.
[5] A Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola honlapja
[6] Dr. Osváth János (szerk.): A Békéscsabai M. Kir. Polgári Fiúiskola kilencedik értesítője az 1909–1910-ik tanévről, Békéscsaba, Corvina Nyomda, 1910.