Urszinyi Dezső miniszteri titkár, földbirtokos, köztörvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag 1898-ben építtette fel szép házát a Körös-parton, Szemián Sámuel városi főjegyző házának helyén, Wagner József építőmester tervei alapján.
Az egykori Urszinyi-ház 2015-ben
Az utcai homlokzat Wagner József tervrajzán. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Udvar felőli nézet és metszet Wagner József tervrajzán. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A ház alaprajza Wagner József tervrajzán. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A házat építtető Urszinyi Dezső 1905-ben, felesége egy évtizeddel később hunyt el. A házaspár a Körös-parti házat a városra hagyta, hogy ott árvaházat rendezzenek be, valamint 400 ezer koronát hagyományoztak a fenntartási költségek fedezésére. A rokonok a végrendeletet megtámadták, de a ház a városé maradt, mégsem az örökhagyók végrendeletének megfelelően használták fel: polgármesteri lakóházként szolgált. Az árvaház kérdése évtizedekig napirenden maradt: hol új épületet akartak emelni, hol egy meglévő épületben (például a sörház épületének átalakításával) tervezték elhelyezni az árvaházat, azonban végül nem sikerült megoldást találni.
Körös-parti részlet az egykori Urszinyi-házzal
Körös-parti látkép. Az Urszinyi-ház a kép jobb alsó sarkában látható
A háború után a ház új funkciót kapott. 1949-ben Békéscsabán körzeti könyvtárat hoztak létre Lipták Pál vezetésével, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár létesített fiókkönyvtárat a városban. A gyűjtemények számára a város a volt polgármesteri házat jelölte ki. 1951 májusában a Féja Géza szervezte városi könyvtárat is ebbe az épületbe költöztették. Az egy helyen működő könyvtárakat 1952-ben egyesítették, így jött létre Csabán az ország első megyei könyvtára Lipták Pál irányításával.
Az épület 1966-ban a Békés Megyei Könyvtár épületeként. Forrás: Könyvtárvezetők kitüntetése, Filmhíradók Online, 1966. június.
A régi könyvtárépület. Forrás: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
A Megyei Könyvtár olvasóterme 1960 körül
A régi könyvtárudvar. Forrás: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
A régi épület bejárata. Forrás: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
Az új könyvtár építése. Forrás: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
A könyvtár természetesen hamar kinőtte az épületet. Az új könyvtár alapkövét 1979-ben rakták le, és 1985-ben adták át. Az egykori Urszinyi-házat belefoglalták az új könyvtárépületbe, így szerencsére megmaradhatott ez a szép épület, amely ma is a Békés Megyei Könyvtár részét képezi.
Az egykori Urszinyi-ház napjainkban
A téglaburkolatos, eklektikus homlokzatú épület főhomlokzata öttengelyes, a sima kváderezésű pilaszterekkel szegélyezett rizalitként kiképzett szélső mezőkben kettős ablakokkal. A tipikus parasztpolgár házaktól az ablakok íves záródása és a timpanonszerűen megtört szemöldökpárkányokkal koronázott ablakkeretezés és főpárkány átlagosnál lényegesen igényesebb kialakítása különbözteti meg [1].
Az Urszinyi-ház a Körös felől
Az egykori Urszinyi-ház, amely a Körös-part ezen szakaszának legszebb épülete, ma helyi védelem alatt áll.
Felhasznált irodalom:
[1] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Békéscsaba, 2005.
[2] A könyvtár története a Békés Megyei könyvtár honlapján
