A mai Hunyadi tér helyén a XIX. század második felében még csak egy kis tér létezett az egyházi magtár mögött. A teret 1865-ben a szomszédos központi iskoláról Nagy iskola térnek neveztek el. A mai térnek az Irányi utca felőli oldalán keskeny utca húzódott, a Kalapos utca. A tér többi részén két nagy telkű ház állt, az evangélikus egyház tanítói laka és egy magánház. E két porta felszámolásával keletkezett a mai tér. 1890-ben ide helyezték át a baromfipiacot, ezért sokáig Csirkepiac térként ismerték, 1910-ben kapta a Hunyadi tér nevet.
A mázsaház Bedő Pál tervrajzán. Forrás: Bcs. vásártér tervrajza, MNL BéML V. 76 a. 19/1924–1926. X., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A város 1926-ban határozta el, hogy a Hunyadi téren mázsaházat, az új vásártéren pedig járlatátíró házat épít. Mindkét épület terveit Bedő Pál építész készítette, a felépítésükre kiírt pályázatot a Belanka és Quittner cég nyerte.
A mázsaház Bedő Pál tervrajzán. Forrás: Bcs. vásártér tervrajza, MNL BéML V. 76 a. 19/1924–1926. X., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Bedő (Brhlik) Pál építész, építőmester, építési vállalkozó 1896-ban született Békéscsabán, a magyar sportélet kiemelkedő alakja volt: 1920-ban megnyerte Magyarország súly- és diszkoszvető-bajnokságát, valamint a budapesti és a főiskolai bajnokságokon is első lett. 1921-ben, 1924-ben, 1925-ben ismét magyar súlydobóbajnok volt. Részt vett az 1924-es párizsi olimpián, ahol 18. helyezést ért el. Építészként, építési vállalkozóként több csabai épülethez köthető a neve.
A mázsaház oldalhomlokzatának tervrajza. Forrás: Bcs. vásártér tervrajza, MNL BéML V. 76 a. 19/1924–1926. X., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A Hunyadi téri mázsaház földszintes épület volt, a térre néző szimmetrikus főhomlokzat háromtengelyes volt. A két szélső tengelyben lévő, félköríves záródású üvegajtókat, és a középen hasonló mezőben elhelyezkedő kis ablakot kettős pilaszterek választották el. A frízben mindhárom tengelyben kis rozetta volt látható. A rövidebb mellékhomlokzaton kettős pilaszterek között három kisebb, téglalap alakú ablak volt egyszerű, félkörív záródású kerettel, könyöklőpárkánnyal, az ablakok tengelyében itt is egy-egy rozettával.
A mázsaház alaprajza. Forrás: Bcs. vásártér tervrajza, MNL BéML V. 76 a. 19/1924–1926. X., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A téglalap alaprajzú mázsaház a Hunyadi térnek a Luther utca felőli végéhez közel, a tér hossztengelyére merőlegesen, középen helyezkedett el, a Hunyadi tér 1. sz. ház közvetlen közelében, annak Luther utca felőli oromfalához képest egy kicsit a Luther utca felé eltolódva. A fent bemutatott tervrajzok a mázsaháznak a Luther utca felőli homlokzatát ábrázolják, a két nyitható kapuval. A két különálló mérleget kezelő személy irodája az épület közepén kapott helyet, az iroda bejárata az átellenes homlokzat közepén volt.
Egyelőre sajnos nem sikerült olyan fényképet találnunk, amelyen ez az épület is látható volna. Arról sem találtunk egyelőre adatot, hogy meddig állt az épület, annyi azonban bizonyos, hogy 1951-ben már nem állt. Lebontását igazán sajnálhatjuk, a mai Hunyadi tér egyik legszebb épülete lehetne.
Az egykori mázsaház pontos helyének meghatározásában nyújtott segítségéért köszönetet mondunk id. Bankó Miklós úrnak.
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat.
[2] A Magyar társadalom lexikonja, 1930.
