Urszinyi Dezsőné utca

A Körösön túli területek viszonylag későn kezdtek beépülni. Bár már az 1818. évi térkép feltünteti a mai Berzsenyi utca oldalán álló, minden rend nélkül épült, domború tetejű, úgynevezett bogárházakat, amelyekben a város legszegényebb néprétege lakott, még az 1880-as években készült kataszteri térképeken is csak ezt a környéket jelölik beépítettként, valamint a ligetet és a Gyulai utat, amelynek mentén számos előkelő család építette fel szép kúriáját; az újságok ezt a városrészt néha tréfásan Párizs előkelő negyede után "csabai Faubourg Saint-Germain"-nek is nevezték. A századforduló után azután felgyorsult a Körösön túli városrész beépítése. Még 1898-ban döntött a képviselő-testület a Kanálisi szőlők területének kisajátításáról, egy új városrész kialakításának céljából. 1900–1901 telén felépült az Apponyi utcai jármos fahíd. Egy 1909-es újságcikkben az egykor Kanálisi szőlőknek nevezett városrész rohamos fejlődéséről olvashatunk: a századforduló körüli években számos új utcát nyitottak és számos új ház épült itt. 1910-ben a terület a város VI. kerülete lett; későbbi fejlődését elősegítette, hogy számos jelentős épület – a református templom, a járásbíróság, a leánygimnázium – épült ezen a területen. A városrészt az 1910-es évektől egyre sűrűbben emlegették Tisztviselőtelep néven, ennek megfelelően az itt épült házak nem a korábbi bejegyzésekben (pl. Dózsa György úti, Kis Tabán utcai) ismertetett paraszt–polgár házakhoz hasonlóak, hanem polgári, eseteként nagypolgári, sokszor villa jellegű épületek.Urszinyi Dezsőné utcai utcakép a fák mögött megbújó villaépületekkel 2017-ben

A Gyulai utat a Kanálisi szőlőkkel összekötő utca a szőlőkről kapta a Szőlő utca nevet, amelyet a szőlőskertek felosztása után is megtartott. A hosszú utcát 1926 körül kettéosztották, a Szőlő utca nevet csak az Aulich utcánál kezdődő szakasz tartotta meg. A Gyulai úttól az Aulich utcáig tartó szakaszt 1926 körül Urszinyi Dezsőné Molnár Júliáról nevezték el. A névadó Urszinyi Dezső, nyugalmazott miniszteri titkár, földbirtokos,  köztörvényhatósági  bizottsági  és  képviselő-testületi tag felesége volt, aki végrendeletében minden vagyonát (kb. 200 hold földet és házát) a városra hagyta, hogy a Szemian (ma Derkovits) sori Urszinyi-házban árvaházat létesítsenek. A ház azonban később polgármesteri lakás lett, az árvaház ügye pedig évtizedekig húzódott.

Az alábbiakban végighaladunk az Urszinyi Dezsőné utcán és bemutatjuk a ma is álló polgárházakat, villákat. Az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért nem házszám szerinti növekvő sorrendben haladunk, hanem az utca egyes szakaszait külön-külön ismertetjük – elsőként a Gyulai úttól a Deák utcáig terjedő szakaszt, amelynek páros oldalán az utca legszebb épületei állnak.

Urszinyi Dezsőné u. 2.

A mai  Urszinyi Dezsőné u. 2. szám alatt álló házat 1926 júliusában hirdették új, négyszobás, fürdőszobás házként a Körösvidék hasábjain. Októberben már Rajz Gábor bankigazgatót említik tulajdonosként a bűnügyi hírek között: a ház nyitott folyosójáról egy tolvaj egy sötétkék átmeneti kabátot és egy sárgásbarna gumiköpenyt emelt el. 1927 augusztusában a hírek arról értesítenek, hogy Dr. Berényi Antal (a békéscsabai járásbíróság elnöke) és neje Sal Mária eladták Urszinyi Dezsőné utca 2. sz. házukat Batizi Ferencnek 22.400 pengőért.

Urszinyi Dezsőné u. 2. 2016 novemberébenUrszinyi Dezsőné u. 2. 2016 novemberébenUrszinyi Dezsőné u. 2. 2016 márciusában

Urszinyi Dezsőné u. 4.

A 4. számú ház az 1930 körüli években épülhetett: 1927-ben Liska Mihály még feles művelésre hirdetett itt kiadó telket. A tulajdonos, aki a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület derék és munkás főkönyvelője volt, 1932-ben hunyt el, ekkor már ezen a címen lakott. A villa két szélső szárnyán egyenes záródású, erős szemöldökpárkánnyal koronázott ikerablakok, középen hasonló, hármas ablak látható. A középső részt oromzat hangsúlyozza.A Liska-villa 2016 novemberébenA Liska-villa 2016 novemberébenA Liska-villa 2016 novemberébenA Liska-villa 2016 márciusábanA villa szép kapujaAz Urszinyi Dezsőné u. 4. sz. ablaka

Urszinyi Dezsőné u. 6.

Korniss Géza kultúrtanácsnok 1927-ben építtette fel a 6. sz. alatt álló villát. Tótváradgyai Korniss Géza 1888-ban Füzesgyarmaton született, középiskoláit Nagyváradon és Debrecenben, jogi tanulmányait a kolozsvári és müncheni egyetemeken végezte. 1910-ben mint közigazgatási gyakornok lépett Békés vármegye törvényhatóságának szolgálatába. Később mint helyettes szolgabíró, majd vármegyei aljegyző működött a békéscsabai járásba beosztva egészen a háború befejezéséig. Békéscsaba várossá alakulásakor városi közigazgatási és kultúrtanácsnoknak választották. Elnöke volt többek között  Magyar Vöröskereszt Egylet békéscsabai városi választmányának, az Auróra Körnek, a Magyar Cserkész Szövetség helyi bizottságának, a városi iskolán kívüli népművelési és a városi múzeumi bizottságoknak. 1932-től a múzeum igazgatója volt, legnagyobb érdeme a Munkácsy Mihály özvegye által az első világháború előtt az intézményre hagyományozott relikviák felkutatása és múzeumunkba juttatása volt. Az 1930-ban megjelent városi monográfia is az ő kezdeményezésére és főszerkesztésében látott napvilágot. A II. világháborút követően Dél-Amerikába távozott, 1960-ban hunyt el.A 6. sz. villa építtetője, Korniss Géza kultúrtanácsnok

A ház az utca beépítési vonalától beljebb eső, különálló, villaszerű épület, előtte kis előkerttel. A villa bal oldalán kéttengelyes, attikafallal lezárt rizalittal épült. Az ablakok félköríves záródásúak, a jobb oldali szárnyon két ikerablak, köztük virágkoszorú díszítéssel.A villa 2016 novemberébenA villa 2016 novemberébenA villa 2016 novemberébenA villa 2016 márciusábanAz udvar felőli homlokzat részleteVirágkoszorú díszítés a villa homlokzatánA villa 2015 novemberébenA villa 2015 novemberébenA villa ikerablakai

Urszinyi Dezsőné u. 8.

A 8. számú épület 1927-ben épült: egy augusztusi hirdetés arról számol be, hogy elköltözés miatt eladó az épülő leánygimnáziummal szemben, az Urszinyi Dezsőné utca 8. sz. alatt téglából épült új modern úriház, melynek hátralevő munkálatait az eladó bevégezteti. A ház négy szobából, fürdőszobából és mellékhelyiségekből áll. Egy októberi hirdetés szerint Harmati borbély a csirkepiacon kétszobás lakást ad ki ezen a címen. 1928-ban pedig arról értesülünk, hogy Dr. Weisz Bernát kir. közjegyző irodáját az Urszinyi Dezsőné utca 8. szám alá helyezte át.

A terméskő lábazattal épült ház négytengelyes: a két szélső tengelyben egy-egy szélesebb, háromosztású ablak, a középrizaliton két keskenyebb ablak, hasonló kialakítással. Az épület és a rizalit sarkait pilaszterek díszítik. Urszinyi Dezsőné u. 8. 2016 novemberébenUrszinyi Dezsőné u. 8. 2016 novemberébenUrszinyi Dezsőné u. 8. 2016 novemberében

Urszinyi Dezsőné u. 10.

A 10. szám alatti házban az 1920-as években  Laurovics Ferenc, a Rudolf Gimnázium tanára lakott családjával, későbbi adatok szerint Bakay Ferenc gimnáziumi tanár élt a házban. Az utca egyik legszebb épülete négytengelyes homlokzatú, a két szélső tengelyben itt is szélesebb ablakokkal, a középrizalitot csonkakontyos oromzat koronázza. A homlokzati tagozatok a szecesszió formavilágát idézik. Urszinyi Dezsőné u. 10. 2016 novemberébenUrszinyi Dezsőné u. 10. 2016 novemberébenUrszinyi Dezsőné u. 10. 2016 márciusábanUrszinyi Dezsőné u. 10. 2015 márciusában

A Deák utca kereszteződését követően, a városközponttól távolodva a kimagasló színvonalat képviselő épületek száma csökken, azonban itt is áll még számos szép polgári ház.

Urszinyi Dezsőné u. 5.

A négytengelyes, széles homlokzatú épület lakója volt Kerekes György festőművész.Urszinyi Dezsőné u. 5. 2017-benUrszinyi Dezsőné u. 5.Az épület szép, eredeti ablakai

Urszinyi Dezsőné u. 11.

A 11. sz. alatt álló hatalmas polgárházat Králik Mátyás építette 1925-ben. Az 1930-as években ebben az épületben működött az államilag engedélyezett békéscsabai gyorsíró és gépiró szakiskola. Az egykor szimmetrikus homlokzatú épületnek mára csak a jobb oldali szárnya őrizte meg eredeti formáját.A tekintélyes méretű ház napjainkban

Az eredeti formában megmaradt jobb oldali szárny

Urszinyi Dezsőné u. 22.

A 22. sz. ház 2+1+2 tengelyes, a középső tengelyben szélesebb ablakkal. Az ablakokk fölött félköríves mezőben növényi ornamentika, fölötte párkánnyal.A 22. számú ház 2017 márciusábanHomlokzati részlet

Urszinyi Dezsőné u. 24.

A 24. számú ház négytengelyes, egyszerű homlokzatú épület. Urszinyi Dezsőné u. 24. 2017-ben

Urszinyi Dezsőné u. 24/1.

A 24/1. sz. ház főhomlokzatának két szélén egy-egy egyenes záródású, szemöldökpárkánnyal lezárt ikerablak, középen hasonló kialakítású, hármas ablak. Az homlokzatot keskeny, téglalap alakú mezők osztják három részre. Az épület 2017 telénA ház 2017-ben

Urszinyi Dezsőné u. 28. 

Az Urszinyi Dezsőné utca és a Bajza utca utca sarkán álló, hosszú, alacsony épület korábban a Szőlő u. 20. számot viselte. Az 1910-es években Geiszt Kálmán fűszerüzlete működött a házban. Az 1920-as években Szőcs Árpád tulajdonos hirdeti Arany bika nevű vendéglőjét ezen a címen, ahol jó erdélyi kosztot lehetett kapni. 1926-tól "elsőrendű poharas sört" is lehetett kapni a vendéglőben, illetve egy biliárdasztalt is felállítottak. 1925-ben Zöllner György angol úriszabó hirdetésével találkozhatunk az újságokban. 1937-ben Felczán György nyitott fűszer- és csemegekereskedést az épületben, miután megvette Sudák Andrásné fűszerüzletét. 1940-ben Zsibrita Pál kapott engedélyt az épületben lévő vendéglő kibővítésére. A ház mai képe egyszerűsítések eredménye. A 28. számú ház napjainkbanA 28. számú ház napjainkban

Az Urszinyi Dezsőné utca egy rövid szakasza átnyúlik a Bajza utcán túlra.

Urszinyi Dezsőné u. 27.

A 27. sz. négyablakos polgárház homlokzata ma már nem őrzi eredeti képét. Urszinyi Dezsőné utca 27.

Urszinyi Dezsőné u. 29.

A 29. sz. ház oromzatos, kétablakos homlokzatú épület. Mai képe alighanem egyszerűsítések után alakult ki, ám megmaradt a szép faajtó. Urszinyi Dezsőné u. 29.Az Urszinyi Dezsőné u. 29. alatti ház szép ajtaja

Urszinyi Dezsőné u. 31.

A 31. számú ház szintén oromzatos homlokzatú, kétablakos ház, gazdag homlokzati díszítéssel. A Munkácsy Mihály Múzeum Tengertánc virtuális tárlatából kiderül, hogy a ház lakója Bagyinka György volt.Urszinyi Dezsőné u. 31.Urszinyi Dezsőné u. 31.Az épület gazdagon díszített homlokzataAz ajtó szép részlete

A fentiekben bemutatott épületek egyike sem áll jelenleg védelem alatt.

Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Gécs Béla: "A jövő Csaba gyöngye" – új városrész, Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg, XVII. évf. 9.sz., 2017. május 4.
[3] Békésmegyei Közlöny, 1898–1937.
[4] Körösvidék, 1920–1927.