A mai Jókai Színház, vagyis a Vigadó, 1877 és 1879 között épült fel Halmay Andor aradi építész tervei szerint. A színház megépülte előtt, 1877 januárjában Sztraka Ernő városi mérnök is készített egy tervet a vigarda épületére. A Békésmegyei Közlöny 1877. február 8-i száma arról tudósít, hogy Sztraka Ernő már elfogadott tervébe az utólag kívánt két kocsibejáró miatt az egyik lépcső nem volt beilleszthető, míg Halmay tervében a két kapu már eredetileg szerepelt, így a lépcső is elfért, mert míg Sztraka tervében a táncterem az épület hosszában volt illesztve, addig Halmayéban az épületben keresztben helyezkedett el. Ezért – részben maga Sztraka mérnök javaslatára is – az aradi építész terveit fogadták el kivitelezésre. Szerencsénkre azonban fennmaradtak a csabai városi mérnök nagyszerű tervei is.
Sztraka Ernő tervrajza a Vigadó számára. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A reneszánsz stílusú, 4+7+4 tengelyes Vasút utcai főhomlokzat (melynek tervrajza, a januári dátumozású alaprajzokkal és a metszetekkel ellentétben érdekes módon áprilisra van datálva) leghangsúlyosabb eleme a héttengelyes, kis kiülésű középrizalit, melyet attikafal koronáz. Az erősen kváderezett földszinten félkörív záródású, kereteletlen ablakok és ajtók váltják egymást. Az emeleten szintén félköríves záródású ablakok, egyszerű kereteléssel, amelyet gyámkő zár le. Az ablakok mellvédjében balluszteres vakkorlát. Az ablakokat korinthoszi fejezetes pilaszterek választják el egymástól, a fejezetek vonalában kis, téglalap alakú ablakok. A fogsormotívumos párkányon ülő attikafal az ablakokénak megfelelő ritmusban van tagolva, a pilaszterek tengelyeiben kővázák, a középső, magasabb mezőben címer díszíti.
Az alacsonyabb, szintén attikafallal lezárt oldalszárnyak földszintje a középrizalitéval egyező kialakítású, a belső tengelyekben azonban széles kapukkal. Az oldalszárnyak négy-négy emeleti ablaka közül a legbelső a földszinti nagy kapuk méretéhez igazodó ikerablak. A félköríves ablakok aediculával keretezettek, amelyek háromszög alakú timpanonnal záródnak.
A Vigadó tervezett földszinti alaprajza. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A Vigadó tervezett emeleti alaprajza. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Bár ma már elsősorban színházként gondolunk a (más tervek alapján felépült) épületre, az itt bemutatott alaprajzok is mutatják, hogy eredetileg nem ez volt az épület elsődleges rendeltetése, a színházteremként is használt, a színpaddal összenyitott földszinti, kisebb táncterem szinte jelentéktelennek tűnik a hatalmas épületben. A kis táncterembe, amely az épület bal oldalán helyezkedett volna el, előcsarnok vezetett volna. A földszint többi részét bolthelyiségek, rakhelyek és a színészek szobája töltötte volna ki. A lépcsőn fölérve tágas előcsarnokba jutottunk volna, amely az emeleti, hatalmas táncterembe vezetett volna. Ezen kívül Sztraka Ernő az emeletre kamrát, konyhát, játszószobát, ebédlőt, társalgót, cukrászszobát, és toiletszobát tervezett.
Hossz- és keresztszelvények. Forrás: Békéscsaba Vigadó és Színház régi épületének tervrajzai MNL BéML V. 76 a. 1/1877. V. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Sztraka Ernő tervrajzai a végül Halmay Andor tervei szerint megvalósult vigadóhoz hasonló szépségű épületet ábrázolnak. A csabai mérnök terve is méltó lett volna a megvalósításra, ha felépült volna, kiemelkedő épülete lenne a városnak.
Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny IV. évf. 11. sz., 1877. február 8.
