Az 1860-as években épült szegényház állapota a XX. század elejére igencsak leromlott: düledező, rozzant épület volt, amely már semmiképp sem volt megfelelő a kor igényeinek. A szegényház ekkoriban húsz–harminc lakónak adott otthont. Az épület állapotára való tekintettel a város 1906-ban elhatározta, hogy új, a kor követelményeinek megfelelő szegényházat emel az egy évvel korábban elkészült díszes kórházépület mellett. A tanács megbízta a mérnöki hivatalt a tervek elkészítésével, ahol Áchim Gusztáv városi mérnök hamar eleget is tett a feladatnak. Az új szegényház számára a kórház mellett már korábban vásárolt 6000 korona értékben telket a város. Az új épületet úgy tervezték, hogy a régi vályogháznál sokkal jobb körülményeket biztosítson mintegy 50–60 szegény számára: fürdővel, olvasóval, társalgóval és munkateremmel tervezték ellátni. Az intézet felépítését 40 ezer koronára becsülték, amelyet a szegényalapból terveztek fedezni. A terveket kiadták véleményezésre a községi orvosnak és a közegészségügyi bizottságnak. Miután az alispánhoz is beterjesztették a terveket, ő visszaküldte őket különböző módosítási javaslatokkal. A mérnöki hivatal ezeknek megfelelően átdolgozta a terveket. Az új terveket már az alispán is jóváhagyta, így márciusban kiírták a pályázatot a szegényház építésére. A pályázatra hat ajánlat érkezett, és mindegyik meghaladta a 49700 koronában megállapított költségvetést. A legkisebb ráfizetést (10,5%-ot) Bohus Pál és Társa kérte, így a közgyűlés ezt az ajánlatot fogadta el.
A szegényház Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Hámán Kató utcai szegényház tervrajzai és szanálásának tervezete, MNL BéML V. 76 a. 8/1906. II. 5., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Ezek után megkezdődhetett az építkezés Áchim Gusztáv terveinek megfelelően, nyerstégla homlokzattal, és oly módon, hogy idővel lényeges bontás nélkül lehessen rá emeletet építeni [2]. Július végén az épület már megkapta a tetőzetet, és megkezdődhetett a belső berendezés. A város pályázatot hirdetett vas- és fabútorfélékre, lábbelikre, ágy- és fehérneműkre, tovább női és férfi felsőruhákra. A pályázatra mindössze két cég nyújtott be ajánlatot, így a belső felszereléssel a tanács a kolozsvári Törzs és Ormai céget, míg a köztisztasági felszerelés munkálataival Havran Lajos csabai asztalost bízta meg. A szegényházat novemberben vette át a város, ezután kezdődött meg a lakók átköltöztetése. Hamarosan egy kisebb gőzfertőtlenítő is épült a telken.
A szegényház egy képeslap hátterében 1940 körül
1952-ben 250 ezer forint költségű átalakítást követően a kórház laboratóriuma költözött az egykori szegényházba. A laboratórium, amely korábban a Gyulai úti Bogárházban (a mai véradó állomás helyén álló épületben) működött, 100 ezer forint értékben új felszerelést is kapott.
A keleti homlokzat 2014 októberében
A keleti homlokzat 2014-ben
A nyugati homlokzat 2014 októberében
1955–56-ban az egykori szegényház épületét bővítették, kb. egymillió forint költséggel emeletet építettek rá. Az épületben a kórház laboratóriuma mellett a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás működött. 1977-ben a KÖJÁL új székházba költözött, így a teljes épület a kórház laboratóriumának rendelkezésére állt, és megszűnt a korábbi zsúfoltság. A belső átrendezéssel járó felújítást követően lehetővé vált klinikai mikrobiológiai részleg és szociális helyiségek kialakítása is. A laboratórium 1993-ig, az új kórházi épületek elkészültéig működött az egykori szegényház épületében. Az épületben ma a kórház igazgatósága működik. 
Az épület 2016 októberében
A keleti homlokzat 2016-ban
A nyugati homlokzat 2016-ban
A nyugati homlokzat kis tornya 2016-ban
Felhasznált irodalom:
[1] Sonkoly Kálmán: Az ispotálytól az intenzív-therápiás osztályig... A békéscsabai kórház története, Békési Élet 9. évf. (1974), 2. sz., 187–200.
[2] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 193x.
[3] Csaba a humanizmusnak. Új szegényház épül, Békésmegyei Közlöny 33. évf. 68. sz., 1906. aug.12.
[4] A központi laboratórium története a Réthy Pál Kórház és Rendelőintézet honlapján.
