A feljegyzések szerint Békéscsabán az első baptista istentiszteletet 1894. november 25-én tartotta a nagyszalontai Vass Sándor a Víg utca (ma Vörösmarty utca) 2351-es számú házban, id. Gyurkovics András házában. A baptisták a csabai gyülekezet megalakításának az első két csabai bemerítését, 1895. június 3-át tekintik. Ekkor Békéscsaba a nagyszalontai gyülekezet missziói kerületéhez tartozott. Az első időkben a hatóságok próbálták megakadályozni a baptisták összejöveteleit, ennek ellenére egyre többen jártak az istentiszteletekre, így a Víg utcai ház kicsinek bizonyult, ezért az összejöveteleket Uhrin Mátyás házába tették át, aki a gyülekezet első helyi vezetője lett. Az első csabai bemerítésre 1898 május 30-án került sor. A gyülekezet létszámának növekedése külön imaterem építését kívánta meg, amire 1899-ben került sor Uhrin Mátyás portáján, a Zrínyi utcában. 1900-ban a csabai baptisták az újonnan alakult Békési Gyülekezethez csatlakoztak, amely a nagyszalontai körzetből vált ki. 1903-tól vasárnapi iskolát szerveztek. 1904-re újra kinőtte imatermét a gyülekezet, ezért a Jókai utcában (az 51. szám alatt) építettek új imaházat. 1908-ban önálló gyülekezetté és körzetté vált Békéscsaba. Az önálló gyülekezet első lelkipásztora Kovács Mihály lett. 1921-re azonban újra kicsinek bizonyult az imaház, ezért szeptemberben 550 ezer koronáért Taigenbaum Vilmostól megvásárolták a mai Bartók Béla út 55. szám alatti épületet, amely korábban a Laczó-féle étterem és szálloda volt.
Az imaház átalakítási munkálatait, melyekhez kölcsönt vettek fel, még az év novemberében megkezdték. Az új imaházban az első istentiszteletet 1922. január 6-án tartották, noha ekkor még nem készült el teljesen az imaház átalakítása. Az imaház felavatására 1922. április 17-án, húsvét hétfőjén került sor. Az imaház megnyitási szolgálatát Kovács Mihály végezte, igével szolgált még Buzi Károly békési lelkipásztor is. Szolgált a megnyitón a csabai és a békési énekkar, valamint a csabai és csorvási összevont vonószenekar. Az avatásra 25 helyről érkeztek vendégek, az istentiszteletet későig tartó ünneplés követte.
Az imaház végleges formájának kialakítására 1927-ben került sor. Ekkor költöztek ki a régi lakók, akik korábban az épület utcai részében laktak, így lehetőség nyílt az időközben újra kicsivé vált imaház kibővítésére. A sarki bejáratot befalazták, helyére a szószék került. Új bejáratot nyitottak a Bartók Béla út és a Gábor Áron utca felől is, utóbbi 1968-ban befalazták, helyére a szószék került.
Az imaház az 1950-es években
1970-ben a gyülekezet új imaház építését határozta el, az addigi imaház helyét ugyanis a Városi Tanács kisajátította, így a gyülekezetnek onnan rövid időn belül el kellett költöznie. Végül 1974-ig maradhattak a baptisták régi imaházukban, az 1974. augusztus 25-i istentiszteleten búcsúztak a régi épülettől. Az új imaház építése 1974-ben kezdődött meg, de csak 1975-re lett készen, addig az adventita imaházban tartották az istentiszteleteket. A baptisták régi imaházát 1974-ben lebontották, helyén ma tízemeletes panelház áll.
Felhasznált irodalom:
[1] Árgyelán György: A Békéscsabai Baptista Gyülekezet 120 éves története, Békéscsaba, 2015.
