Szent István tér 7.

Az 1853-ban épült városháza hamar szűkössé vált a fejlődő Csaba számára, a szaporodó hivatalok már nem fértek el a kis épületben, tanácsterme sem volt, így a közgyűléseket a Fiume nagytermében tartották. Ezért 1871-ben Sztraka Ernő városi főmérnököt megbízták az új városháza terveinek kidolgozásával. A városháza 1900 körül

A tervezésnél fontosnak tartották, hogy az új épület tágas legyen és megfelelő számú helyiséggel rendelkezzen, hogy a város előrelátható fejlődésével felmerülő igényeket is kielégíthesse. Sztraka Ernő 1871 novemberében mutatta be az elkészült terveket. Felmerült a javaslat, hogy a szomszédos Sailer-féle ház megvételével széles frontban épüljön fel az épület, a földszinten boltokkal, és így az udvarra néző sötét szárnyak elhagyhatóak lennének. Az indítványt azonban a közgyűlés leszavazta, mivel akkor egyrészt új terveket kellene készíteni, másrészt az eredeti terveknek megfelelően építkezve a mellékszárnyak kevésbé díszes kialakításával az épület sokkal kevesebbe kerül.

A földszint alaprajza Sztraka Ernő tervén. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az emelet alaprajza Sztraka Ernő tervén. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Metszet Sztraka Ernő tervrajzán (1871. október). Jelentős eltérés a végleges tervekhez képest az erkély alátámasztása. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A tervek bírálatára Ybl Miklóst, a magyar építészet történetének egyik legnagyobb alakját kérték fel, aki azokat kisebb módosításokkal kivitelezésre alkalmasnak találta, bár ő is a szomszédos telek megvételét javasolta. Az eredeti homlokzati tervek ismerete nélkül nem állapítható meg egyértelműen, hogy a főhomlokzat mennyiben Ybl munkája, valószínű azonban, hogy Ybl nem maga készítette a homlokzat terveit.

Az erkély tervváltozata. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az erkély metszete. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A díszterem karzata. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az építkezés munkálataival csabai iparosokat bíztak meg, az alapkövet 1872. április 14-én tették le. Az építkezést Sztraka Ernő vezette. Az épület már csaknem teljesen elkészült, amikor 1873 nyarán megtámadta a várost a kolera. A járvány tizenegy hétig, augusztus végéig tartott, és 2094 áldozatot követelt. A városháza avatására a járvány megszűnése után, 1873. szeptember 15-én kerülhetett sor. Az avatóünnepségen Haan Lajos evangélikus lelkész, Urszinyi Andor volt bíró, Békés vármegye országgyűlési követe, Áchim János bíró és Szemián Sámuel főjegyző mondott beszédet.Korai felvétel a városházárólA városháza a századforduló környékénA városháza 1900 körül. Forrás: Satrafa albuma, IndafotóA városháza a századfordulón. A kép érdekessége, hogy a nyitott kapun át bepillanthatunk az udvarba, ahol még nem épült fel a keresztszárnyTűzoltók a városháza udvarán az 1910-es években, a bővítés előtt

Mindössze 25 év elteltével már újra szűknek bizonyult a városháza. A századforduló környékén több lehetőség is felmerült: a városháza mögötti Csetneki-féle telek megvétele és az udvar bővítése, a szomszédos Seiler-féle telek megvételével a városháza főtéri homlokzatának meghosszabbítása (ez az elképzelés lehetetlenné vált a Weisz-féle ház felépültével), az emeletráépítés, valamint – legolcsóbb megoldásként – a hivatalok kitelepítése más, a város tulajdonában levő épületekbe. A költségek csökkentésére felvetődött, hogy a földszinten üzleteket alakítanak ki. Áchim Gusztáv városi mérnök 1898-ban az udvari bal szárny kiépítésére készített tervezetet, ahol a rendőrség, az árvaszék és a mérnöki hivatal nyert volna elhelyezést. 

Zámecsnik Sándor tervrajza a keresztszárny Körös felőli homlokzatára. A különleges stílusú, látványos, szép terv végül nem valósult meg: a keresztszárny nem ilyen formában, de ugyanilyen ablakkiosztással épült. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az új lépcsőház Zámecsnik Sándor tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az új lépcsőház metszete Zámecsnik Sándor tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Arra azonban, hogy a bővítés valóban megtörténjen, még sokáig kellett várni. A város 1922-ben Zámecsnik Sándor csabai építésszel készíttette el a bővítés terveit. A korábban felmerült lehetőségek közül végül az udvari szárnyak meghosszabbítása és keresztszárny építése mellett döntöttek. Szerencse, hiszen így megmaradhatott a Sztraka és Ybl által tervezett homlokzat. Az elkészült terveket jóváhagyás végett felterjesztették a vármegyei törvényhatósághoz. Ekkor nagy meglepetés érte a várost, a vármegye ugyanis nem hagyta jóvá a terveket, hanem nyilvános pályázat útján új, monumentális városháza felépítését kívánta. Erre azonban sajnos a városnak akkor nem volt elegendő pénze (pedig alighanem szép középülettel gazdagodhatott volna Békéscsaba úgy, hogy közben a régi városháza is megmaradt volna), így a bővítés maradt az egyetlen lehetőség. Az építkezéshez a város nagy összegű külföldi kölcsönt vett fel. A városháza oldalszárnyainak kibővítési munkálataira kiírt pályázatot a szegedi Breuer Imre nyerte.

A főlépcsőház metszete Breuer Imre tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A díszterem Hegedős Károly tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A díszterem Szent István tér felőli oldala Hegedős Károly tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1926-ban került sor a következő átalakításra, az elavult, rossz állapotú tanácsterem felújítására, amelyhez a közgyűlés elfogadta Hegedős Károly (Békés megyei kötődésű) ceglédi építész terveit. A csabai gimnáziumban érettségizett építész tervei szerint a termet művészi stukkómennyezet díszíti, középen Csányi Béla fiatal csabai festőművész Hungáriát ábrázoló festményével – a festmény későbbi sorsa ismeretlen. A terv a falsíkokat fülkékre osztja, az egyes fülkékben a város jelesei arcképeinek elhelyezésével. A falat a tervek szerint a padlótól mintegy két méter magasan tölgyfa burkolat borítja. A díszterem átépítés előtti, eredeti formájáról egyelőre sajnos nem találtunk fényképet.

Az udvari szárnyak tervvázlata. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A keresztszárny tervrajza 1927-ből. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1927-ben jóváhagyták Bankó András városi főmérnök terveit a keresztszárny felépítésére, amelyek Zamecsnik Sándor korábbi tervein alapultak. A keresztszárny építési munkálatait Lipták János csabai építőmester végezte.A keresztszárny építése (1927)
A városháza 1950 körülA városháza 1959 körülA városháza 1960 körülAz udvar Szent István tér felőli oldala 1968-ban. Korniss Péter felvétele A kétszázötven éves Békéscsaba című könyvbőlAz udvar a keresztszárnyból fényképezve. Korniss Péter felvétele A kétszázötven éves Békéscsaba című könyvbőlA városháza 1980 körülA városháza 2008-banA keresztszárny külső homlokzata 2011-benA városháza 2011-benA városháza 2013-ban, a legutóbbi felújítás után

A városháza Szent István téri főhomlokzata 16 tengelyes, a kis kiülésű középrizalit hat-, az oldalrizalitok kéttengelyesek. A földszinten az oldalszárnyakon vonalazott mezőben félkörív záródású ablakok láthatók, a középrizalit tengelyében tükrös pilaszterek között kosárív záródású kapu. A falsarkok armírozással készültek. A földszintet az emelettől övpárkány választja el, amely alatt meander fut végig.

Az emeleti ablakok félkörív záródásúak, kapcsolódó ívsoros díszítéssel. Az oldal- és középrizalitok ablakpilléreinek tengelyében egy-egy ökörszemablak látható. A középrizalit emeleti ablakainak mellvédjében oroszlánfejes, az oldalszárnyakon virágmotívumos díszítés. Az oldalrizalitok sarkait páros lizénák, a középrizalitot korinthoszi fejezetes pilaszterek zárják. Az oldalszárnyak fekvőgyámos párkánnyal készültek, a sarokrizalitok fölött kőbábos attikafal. A középrizalit emeleti része, mely mögött a díszterem van, főemeletként működik. Az emelet közepén lévő ajtón át lehet kijutni a vasrácsos erkélyre. A középrizalit főpárkánya állógyámos, fent attikafallal záródik, ennek középrésze kissé kiemelkedik, rajta íves díszítés és két kőváza áll. Eredetileg itt volt látható a város címere két oldalán allegorikus szobrokkal. Egyfelől Themis, az igazság, másfelől Ceres, a gazdagság jelképe támaszkodott a pajzsnak. A szoborcsoport helyére később a vörös csillag került.

Az egykor a városháza homlokzatát díszítő szoborcsoport Stromfeld mérnök tervrajzán. Forrás: Bcs. városháza építése, tervek, MNL BéML V. 76 a. 18/1924. VIII. 6., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

KapualjA kapualj részleteKapualjA lépcsőház részleteLépcsőházi részletLépcsőkorlátA főlépcsőház részleteA főlépcsőház részlete

Az épületbe a hármas bejárati kapun át juthatunk az öt boltszakaszos, kötött rendszerű boltozással, borda nélküli keresztboltozatokkal kialakított kapualjba. A főlépcső a díszterem bejáratához vezet. Figyelemre méltó a díszterem művészi kazettás stukkómennyezete; valószínűleg a középső, jelenleg üres részben helyezkedhetett el Csányi Béla fiatal Hungáriát ábrázoló festménye. A falsíkok fülkékre vannak osztja, amelyekben Tóth Ernő békéscsabai festőművész 1984-ben készült, a város múltját, híres történelmi személyiségeit ábrázoló pannói láthatók. A falat a padlótól mintegy két méter magasságig tölgyfa burkolat borítja.A díszterem részleteA díszterem részleteA díszterem mennyezeteA díszterem karzata

A főkapun belépve és egyenesen továbbhaladva a városháza udvarába jutunk. A belső udvar egységes kialakítású, a földszinten kosárív, az emeleten egyenes záródású pillérek közötti árkádsor fut körbe, innen közelíthetőek meg az egyes helyiségek. A városháza udvaraAz udvari szárnyUdvari részletA keresztszárny 

A keresztszárny az oldalszárnyakkal megegyező kialakítású, kivéve a középső részt, ahol a második udvarba vezető átjáró is nyílik; itt az első emeleten kőbábos erkély látható, valamint háromszög alakú timpanonnal lezárt, kétoldalt íves attika, közepén órával.A keresztszárny Körös felőli homlokzataA keresztszárny Körös felőli homlokzatának részlete

A keresztszárny külső homlokzatán megfigyelhető, hogy az ablakok kiosztása csaknem teljesen megegyezik a Zámecsnik Sándor fent bemutatott, 1922-es tervén láthatóval, azonban annál egyszerűbb kialakítású. A földszinten vonalazott falsíkban kereteletlen ablakok, az emeleti ablakok egyszerű keretet kaptak, zárókővel. Az udvarból kosáríves átjáró vezet a második udvarba. A hátsó homlokzat napjainkbanA városháza telkének Körös felőli vége egyelőre a város legszebb épületéhez méltatlan képet mutat

A városháza, amely városunk legkiválóbb építészének és az ország legnagyobb építészének közös műve, Békéscsaba egyik legszebb és legértékesebb épülete, a város egyik jelképe. A műemléki védelem alatt álló épület homlokzata a legutóbbi felújítás után ragyogó szépségben csodálható meg, noha sajnos több helyen már romlik a homlokzat állapota. A homlokzat legfőbb hiányossága, hogy az attikafalat egykor díszítő szoborcsoportot még nem pótolták, bízunk benne, hogy a közeljövőben erre is lesz lehetőség. Érdemes lenne megpróbálkozni az egykor a díszterem mennyezetét díszítő festmény felkutatásával is. A több alkalommal bővített városházát mára újból kinőtte a város, több hivatal a Szabadság téri egykori pártházban kapott helyet. A jövőben talán újra sor kerül a városháza bővítésére: a Körös felé elnyúló, a csatornapart felé meglehetősen lehangoló képet nyújtó telek még nagy lehetőségeket rejt magában.A városháza 2016-ban

Felhasznált irodalom:
[1] Gécs Béla: A békéscsabai városháza krónikája, Békéscsaba, 2013.
[2] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[3] Halász Csilla, Őrfi József, Viczán Zsófia: Ybl összes, Látóhatár Kiadó, Budapest, 2014.