A Deák utca a Kanálisi szőlők felosztásával keletkezett. A felosztáskor az utca még csak a mai Szőlő utcáig tartott, 1918-ban azonban már mai hosszúságában szerepel a térképen. 1910-ben nevezték el Deák Ferencről. A rendkívül sűrűn fásított, árnyas utcát számos kiemelkedő épület szegélyezi: többek között a járásbíróság palotája, a református templom, az egykori leánygimnázium, azonban a földszintes polgárházak között is több igen szép épületet találunk.
Deák utcai részlet
Deák utca 3
Az eredetileg 1. számot viselő ház építésére 1923 októberében kapott engedélyt Gyucha György kőművesmester. 1926 februárjában új női divatterem nyílt meg az épületben. A divatterem tulajdonosnője, Telegdi Mihályné, a fővárosból jött Békéscsabára, ahol a legelső szalonokban működött hosszabb időn át. A hirdetések szerin finom és eredeti ízlése, nemkülönben meglepően új és ügyes kreációi az új szalont a hölgyközönség körében hamar közkedveltté tették.
1927-ben Gyucha György eladta a házat és a Thurzó utca és a Deák utca sarkán álló házba költözött. 
A Deák utca 3. sz. 1950 körül
1947 szeptemberében a Deák utca 1. sz. alatt megalakult a Lorántffy Zsuzsanna Leánykollégium. 1953-ban megszüntették a népi kollégiumi mozgalmat, így a kollégium is megszűnt.
Deák utca 3. 2015-ben
Deák utca 3. 2014-ben
Deák utca 3. 2007-ben
Deák utca 5.
Az 5. számú házban nyílt meg 1936-ban az Isteni gondviselés gyógyszertár.
Deák u. 5. 2017-ben
Az épület részlete
Deák u. 5. és 7. 2007-ben
Deák utca 7.
A Magyar Távirati Iroda békéscsabai kirendeltsége irodahelyiségét 1929-ben helyezte át az akkor 3. számot viselő házba. 1934-ben ezen a címen hirdetett német nyelvoktatást Erdős Anni, aki épp akkor fejezte be a bécsi egyetem némettanárképző tanfolyamát. A 7. számú ház mára elveszítette homlokzati díszeit.
Deák utca 9.
A XX. század elején épült sarokház a szecessziós polgárházak példája. Jellemző vonása ezeknek a házaknak az addig megszokottnál szélesebb háromszárnyú ablakok kitüntetett helyeken alkalmazása, itt ez a sarokrizaliton történt. A rizalitot határoló pilaszterek fejezeteit szecessziós elemekből komponálták, akárcsak az ablakok feletti íves szemöldökpárkányokat. A homlokzaton határozott vízszintes tagolást jelenítenek meg a könyöklőpárkány és ablakosztás magasságban körbevitt finom geometrikus mintázatú szalagprofilok. A homlokzatot háromrészes főpárkány koronázza sima frízzel.
A Deák utca felőli homlokzat 2017-ben
A Dr. Becsey Oszkár utca felőli homlokzat 2015-ben
A Dr. Becsey Oszkár u. felőli homlokzat 2014-ben
Az épület 2007-ben
Deák u. 11.
A mai 11. számú ház a háború előtt a 7. számot viselte. 1921-ben itt lakott Apfel Gusztáv. Dr. Weisz Bernát kir. közjegyző közjegyzői irodáját 1926-ban helyezte át a városi bérházból Deák utca 7. számú lakására, a Steinberger-házba. 1928-ban Stern Sándorné hirdetett angol- és zongoraórákat ezen a címen.
A valószínűleg a XX. század elején épült nagyméretű sarokház építészeti tagozatainak jelentős részét sajnos már elveszítette. Noha az épület helyi védelem alatt áll, képeink tanúsága szerint néhány évvel ezelőtt jelentősen átalakították a homlokzatát: a már akkor is erősen megcsonkított homlokzatról ekkor eltűntek az ablakok feletti hajlított szemöldökök és a homlokzat az eredetitől teljesen eltérő díszítést kapott.
Az épület 2005-ben [4]
Az épület átalakítását követően, 2017-ben
Az épület Urszinyi Dezsőné utcai homlokzata 2017-ben
Deák u. 8.
A 8. számot viselő sarokház Árvay Rezső tulajdona volt. Az 1943-ban Gyucha György kőművesmester tervei szerint, Darida János vállalatában épült ház mára elvesztette egykori képét.
Az épület 2017-ben
Az Urszinyi Dezsőné utca felőli homlokzat
Deák u. 10.
A bájos földszintes lakóház a homlokzaton látható évszám szerint 1948-ban épült. A szimmetrikus, három részre tagolt homlokzat középső részét ívesen záródó attikafal hangsúlyozza (itt olvasható az építés évszáma is). A középső szakasz kétszárnyú ikerablakai és a két szélső tengely háromszárnyú ablakai is egyszerűen kereteltek. A homlokzat három részét kannelúrázott, toszkán fejezetes pilaszterek választják el.
Deák u. 18.
A ma 18. számú ház egykor a 12. számot viselte. A régi újságokból megtudhatjuk, hogy 1926 októberében Végh Endre eladta Deák u. 12. számú házának felét Habich Miklósnak és nejének, Végh Ilonának 6400 pengőért. A hirdetések szerint a házban "jómenetelű pékség" is található volt.
A Deék u. 18. sz. ház napjainkban
Deák u. 19.
A ma 19., egykor 13. számot viselő sarokház az utca régebbi épületei közé tartozik, már 1913-ban hirdettek ezen a címen háromszobás, verandás úri lakást, ugyanebben az évben özvegy úrinő kínál egy vagy két diák részére lakást és teljes ellátást. A Deák utca felől 2+2 tengelyes homlokzatúépület tagozatain a szecesszió hatása érezhető.
Deák u. 19. 2017-ben
Deák u. 19. 2017-ben
Deák u. 20.
A házat 1922 októberében Lojkó Vilmos eladta az izraelita hitközségnek, amely 1928-ban adta el az épületet. 
Deák u. 20. napjainkban
Deák u. 23.
A 23. számú házat az utcai homlokzat bal oldalán álló saroktorony, illetve a jobb oldali erkélyes oromzat teszi különlegessé. A ház építésével kapcsolatban eddig sajnos nem találtunk adatot. 
Deák u. 23. napjainkban
Deák u. 23. napjainkban
Deák u. 24.
A 24. számú ház homlokzata 2+2 tengelyes, a homlokzat két oldalán, valamint középen széleiken vonalazott falsávok. Különösen szép a ház kerítése.
Deák u. 24. napjainkban
A Deák u. 24. számú ház kerítése
Deák u. 26.
A 26. számú ház 1929-ben épült. 2+1 tengelyes homlokzata mára sajnos jelentősen leegyszerűsödött, az ívesen osztott ablakok, valamint a főpárkány árulkodnak arról, hogy eredetileg jóval díszesebb lehetett a homlokzat. 
Deák u. 26. napjainkban
Deák u. 26. napjainkban
A Deák utcát számos szép épülete, árnyas fái a csabaiak egyik legkedveltebb utcájává teszik. Mint az a fenti felsorolásból kiderül, az itt álló polgárházak közül néhány helyi védelem alatt áll, mások azonban jelentősen átépültek már az idők során, ami azt jelzi, hogy az értékes épületek védelmét itt is erősíteni kellene, hogy az utca megőrizze mai hangulatát, vagy még szebbé válhasson az egykori értékek helyreállításával.
Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] A kollégium története az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium honlapján
[3] Kissné Ábrahám Katalin: A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770–1950, Közlemények Békés megye és környéke történetéből 2., Gyula, 1988.
[4] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
