Bartos udvar 1.

A római katolikus plébánia még az 1920-as években is a régi, földszintes, romló állapotú épületben volt, amely sem az új katolikus templomhoz, sem a Szent István tér egyre városiasabbá váló képébe nem illett. A katolikus egyház régen tervezte, hogy a régi épület helyén bérházat emel, erre végül 1929-ben kerülhetett sor. A katolikus templom két oldalán álló két, háromemeletes bérpalotával egyidőben épült fel a templom mögött a plébánia új, emeletes épülete, a bérpalotákhoz hasonlóan Quittner Ervin budapesti építész tervei szerint. A tervek szerint a plébánia épülete mellett épült volna a római katolikus iskolák elhelyezésére szolgáló, szintén emeletes iskolaépület kultúrházzal, erre az építkezésre azonban végül nem került sor.

A plébánia épülete 2013-ban a templom felől

Az 1929 júniusában készített tervek a végül elkészültnél díszesebb épületet mutatnak. A templom felőli homlokzat jobb oldalán lévő kiugró földszinti részen eredetileg két keskenyebb ablak kapott volna helyet, az emeleti erkély pedig díszesebb korlátot kapott volna. A terveken a főbejárat félkörívesen záródik, a megvalósult épületen egyenes záródású ajtó kapott helyet. A legnagyobb különbség a tervek és a megvalósult épület között a tervrajzokon az épület középtengelyében látható félköríves záródású szoborfülke, fölötte háromszög alakú timpanonnal, két oldalán barokkos motívumokkall. A szoborfülkében valószínűsíthetően Szent Antal szobra kapott volna helyet. 

Az oldalhomlokzat tervrajza. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A pince alaprajza. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az alaprajzok szerint a földszinten az iroda mellett a gazdasszony és a szobalány szobái kaptak helyet, a folyosó másik oldalán dolgozó, nappali, ebédlő és hálószoba, majd fürdő, konyha, kamra és további két szoba. Az emeleten a káplánok és a kántor szobái, két fürdőszoba, konyha található.

Földszinti alaprajz. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Emeleti alaprajz. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Metszet. Forrás: Békéscsabai Róm. Kath. Egyházközség építkezése tervrajzok, MNL BéML V. B. 82. b. 144. sz. n., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az építkezést 1929 júniusában kezdték meg a plébániaépület folytatásaként emelt ideiglenes épületrész, a MOVE székházának, valamint az udvar hátsó részében álló régebbi épületeknek a lebontásával. Ezek végeztével került sorra a plébániaépület, valamint a Széchenyi utcában levő öreg iskola bontása is, ezután kezdődhetett meg a plébánia építése, a tervezettnél jóval egyszerűbb formában.

A plébánia templom felőli homlokzata 2008-ban

A főhomlokzat 2008-ban

Az egyszerűbb formában megvalósult épület templom felőli oldalhomlokzatát a földszint jobb oldalán előreugró szakasz osztja ketté, amelyen kovácsoltvas korláttal határolt erkély kapott helyet. Az épület sarkait vonalazott falsávok emelik ki. Az aszimmetrikus főhomlokzat közepén kis kiülésű rizalit, amelyet az épület többi szakaszánál nagyobb magassága, valamint a sátortető is kiemel. Mindegyik homlokzat egyszerű, a kovácsoltvas korlátok, kerítések motívumait leszámítva díszítés nélküli. A kissé szabálytalan rendben sorakozó ablakokat egyszerű keret határolja.

A plébánia 2011-benAz oldalhomlokzat 2011-benA plébánia a kert felől 2011-ben

Hangulatos részlet a plébánia kertjébőlA főhomlokzat 2013-banA plébánia a kert felől 2015-ben

Az épület ma is eredeti funkcióját tölti be, jelenleg felújításra vár. A jövőre 90 éves plébánia – a vele egyszerre épült katolikus bérpalotákkal ellentétben – egyelőre nem szerepel a város védett épületeinek listáján.

Felhasznált irodalom:
[1] Békésmegyei Közlöny, 1929.