Széchenyi liget

A mai Széchenyi liget az 1850-es években, egy korábbi temető helyén jött létre. A ligetet 1860-ban nevezték el Széchenyi Istvánról. A  „városi  mulató erdőcskét” 1865-ben Sztraka Ernő városi főmérnök tervei alapján parkosították, a benne álló első fapavilont az 1888-as  nagy  árvíz teljesen elmosta, és a csabaiak teljesen el is szoktak a liget látogatásától. 

A Széchenyi ligeti nyári pavilon 2016 novemberében

Népmulatság Békés-Csabán (Jankó János alkotása). A képen ábrázolt mulatság helyszíne valószínűleg az első ligeti pavilon. Forrás: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország 2. kötete, Magyar Királyi Államnyomda, Budapest, 1891.

A pavilon oldalhomlokzata Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Széchenyi liget épületeinek tervrajza MNL BéML V. 76 a. 12/1898. V. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A pavilon főhomlokzata Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Széchenyi liget épületeinek tervrajza MNL BéML V. 76 a. 12/1898. V. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A pavilon metszete Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Széchenyi liget épületeinek tervrajza MNL BéML V. 76 a. 12/1898. V. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A zenepavilon Áchim Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Széchenyi liget épületeinek tervrajza MNL BéML V. 76 a. 12/1898. V. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

1896-ban Áchim Gusztáv városi főmérnök tervei szerint, Vitális Mihály vállalatában épült fel a favázas nyári pavilon 16×10 méteres teremmel és mellékhelyiségekkel. A földszintes épülethez fedett terasz csatlakozik, melynek két oldalán ruhatár, illetve cukrászda kapott helyet. A nyári pavilontól keletre, a pavilonnal egyidőben készült a zenepavilon szabályos nyolcszög alaprajzú, oldalán nyitott építménye. A nyári pavilon és a zenepavilon együttes építési költsége18 ezer pengőt tett ki. A nyári pavilont 1896. május 30-án avatták fel, a műkedvelő  színkör  társulata Werner László: Próba című egyfelvonásosát adta elő. A látványos, romantikus hangulatú ligeti épületegyüttes hamar a csabai képeslapok egyik legkedveltebb témájává vált. A pavilon 1899-ben, mindössze három évvel felépülte után. Forrás: antikfoto.huA liget festői látképe a pavilonnal. Forrás: antikfoto.hu

1902-ben Áchim Gusztáv elkészítette a pavilon bővítésének és a színpad elbontásának terveit. A bővítés végül nem valósult meg.

A pavilon bővítésének tervrajza 1902-ből. Nem valósult meg. Forrás: Bcs. Széchenyi liget épületeinek tervrajza MNL BéML V. 76 a. 12/1898. V. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A ligeti pavilon 1915-ben. FOTO:FORTEPAN / Jankovszky György adományozó

A pavilon 1920 körülA ligeti épületegyüttes a XX. század elejénA nyári pavilon a XX. század elejénA ligeti épületegyüttes a XX. század elejénA ligeti épületegyüttes a XX. század elején

A ligeti épületegyüttes a XX. század elején

A nyári pavilon a XX. század első felébenA ligeti pavilon a XX. század első felében

A liget a háború után is népszerű szórakozóhely maradt, azonban a pavilon jó ideig a színház kelléktáraként és asztalosműhelyeként szolgált, később a vendéglátóipar kimustrált székeit, asztalait őrizték itt. 1968-ban megkezdődött a felújítás, amire csak néhány avatott kezű mester vállalkozott, és felmerült az épület műemlékké nyilvánítása is.

A sörkerti pavilon 1968-ban. Forrás: Békés Megyei Népújság 23. évf. 285. sz., 1968. dec. 5.

1971 júniusában nyílt meg a sörkert helyén az Ifjúsági Park, ahová elsősorban a fiatalokat várták szórakozni. A Békés Megyei Népújság 1971-es tudósítása szerint az Ifjúsági Park hétfő kivételével minden nyári estén nyitva volt, este 6-tól 11-ig, szombaton éjfélig, vasárnap már 5-től szólt a zene, elsősorban békéscsabai együttesek játszottak, leginkább beatzenét. Koncert az Ifjúsági Parkban 1971-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság 26. évf. 132. sz., 1971. június 6. Fotó: DeményA liget az átépített zenepavilonnal 1981-ben. Forrás: Békés Megyei Népújság 36. évf. 126. sz., 1981. május 31. Bukovinszky István fotója

Az 1990-es évek elejére az épület állapota igencsak leromlott, életveszélyessé is nyilvánították. 1993-ban az épületet felújították, kuglibárrá alakították. 1997-ben újabb bérlő érkezett, aki Ligeti Sörkert Disco & Pub néven üzemeltetett itt szórakozóhelyet.A pavilon 1993-ban Fazekas Ferenc felvételén. Forrás: Békés Megyei Hírlap 48. évf. 144. sz., 1993. június 23.A pavilon belső tere 1993-ban. Forrás: Békés Megyei Hírlap 48. évf. 144. sz., 1993. június 23A pavilon felújítás előtt, 2006 februárjában

A hosszú ideig üresen, elhagyatottan álló épület sorsának jobbra fordulására 2007-ig kellett várni. Ekkor a nyári pavilont és a zenepavilont is felújították, utóbbit visszaalakították eredeti formájára. A nyári pavilonban és a mellette felépült új, emeletes épületben a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület látogatóközpontját alakították ki.

A frissen felújított pavilon 2007-ben

A frissen felújított zenepavilon 2007 októberében

A favázas, tégla kitöltőfalas nyári pavilon egyes ablakai fölött, valamint a nyeregtető oromzatain részletgazdag lombfűrészelt díszítés látható. Ez volt Békéscsabán az első épület, amely terméskő alapon, apatelki kővel készült. Az épület téglatest formájából játékosan kiugró kisebb épülettömegeknek, kis előtetőknek, huszártoronynak köszönhetően a pavilon festői képet nyújt és jól illeszkedik a liget hangulatába. A termet díszesen faragott konzolok által tartott födém fedi, eredetileg a teremben színpad is volt. A pavilon 2008-banA pavilon 2010-benA zenepavilon 2011 novemberébenA pavilon hátsó és oldalhomlokzata 2015 januárjábanA pavilon oldalhomlokzata 2015 januárjábanA zenepavilon 2015 augusztusábanA pavilon 2015 novemberébenA pavilon oldalhomlokzata 2015 novemberébenA pavilon 2015 novemberébenA pavilon 2015 novemberébenAz új épület 2015 novemberébenA pavilon tornyaA pavilon oldalhomlokzata 2016 novemberébenA pavilon 2016 novemberébenA zenepavilon 2016 novemberébenAz épületegyütes 2016 novemberébenA pavilon 2017 telénA pavilon 2017 márciusábanA pavilon hátsó homlokzata 2017-benRészlet a pavilon belső terébőlRészlet a pavilon belső terébőlRészlet a pavilon belső teréből

A ligeti épületegyüttes 2009 óta műemléki védelem alatt áll. A műemlékké nyilvánítás indoklása szerint a liget nagy népszerűségnek örvendő, sokat látogatott pihenő-  és szórakozóhely megmaradt építményei  híven tükrözik a természeti és épített elemeket egységben  kezelő, századfordulós  építészet  hangulatát. Fennmaradásuk és műemlékké nyilvánításuk nem csak helytörténeti szempontból jelentős, hanem jó adatot szolgáltat a századfordulós Magyarország társadalmi, szociológiai kutatásaihoz, és a számontartott építészeti értékek közé emeli  a békéscsabai épületegyüttest. Reméljük, hogy a hányattatott sorsú épület a műemléki védelemnek és új funkciójának köszönhetően megmenekül a múltban többször előfordult állapotromlástól.

A ligeti épületegyüttes 2017 tavaszán

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 1939.
[2] Kertész Éva: A békéscsabai Széchenyi-liget története és tájkerti értéke, Natura Bekesiensis 7, Békéscsaba, 2005, 87–100.
[3] Előterjesztés egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről szóló miniszteri rendelet tervezetéről, Budapest, 2008. november.
[4] Gécs Béla: Hajdan a ligeti színkör nyári pavilonja – Ősztől a Körösök Völgye Natúrpark látogatóközpontja, Békéscsaba anno... Városunk régi és mai arca, Csabai Mérleg XVII. évf. 10. sz., 2007. június 7.
[5] Gécs Béla: Békéscsaba Széchenyi ligete, Békéscsaba, 2016.
[6] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[7] Békés Megyei Népújság/Hírlap, 1956–2008.