Orosházi úti felüljáró – Erzsébet híd

A mai Bartók Béla út felől évtizedeken át csak a vasúti sínek keresztezésével lehetett Jaminába jutni, ami egyrészt veszélyes volt, másrészt a sorompók leeresztése hosszú várakozást eredményezett a nagy forgalmú úton. Ennek megszüntetésére épült 1906–07-ben a MÁV megbízásából Zielinski Szilárd mérnök, műegyetemi tanár tervei szerint, Freund Henrik és fiai építési vállalkozók kivitelezésében a város első felüljárója.  Eredetileg vas felszerkezetű hidat terveztek, a részletes tervek el is készültek, és az alapgödrök kiemelése során, Zielinski személyes közbelépésére váltottak vasbetonra. A híd 1910 körül

A híd tervrajza

A 110 méter hosszú, 11 nyílású felüljáró felsőpályás, többtámaszú, vasbeton pályalemezes szerkezet volt, pályaszélessége 8 méter volt. A hídfők és a közbenső támaszok a vágányok tengelyével párhuzamosan épültek. A híd végén a támfal mellett két pihenővel betonlépcső is épült. A híd andezit nagykockakő burkolattal készült. Hiába készült el azonban a felüljáró, még hosszú ideig nem adhatták át a forgalomnak. Az 1908 júniusi próbaterhelés során nemcsak a tartók, hanem az alátámasztó oszlopaik is megsüllyedtek. A vizsgálat során megállapították, hogy a hídfőkben nagyobb, a tartószerkezeteken kisebb hajszálrepedések fordulnak elő. 1909 októberében megállapították, hogy a híd teljes teherképességgel bír, így átadható lesz a forgalomnak, amire még abban a hónapban sor került, azonban csak gyalogosok és kocsik számára, nehezebb járművek, gőzekék, cséplőgépek nem közlekedhettek rajta. 1910. december 29-én a felüljáró műszaki felülvizsgálatakor gőzekével próbaterhelést is végeztek. Bár a repedéseket kijavították, a próbaterhelésnél újra kisebb repedések mutatkoztak. Az 1912-ben végzett műszaki vizsgálatkor ezek a hibák még mindig fennálltak.

Az Orosházi úti felüljáró 1926-ban. Forrás: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye

A II. világháború idején találat érte a hidat, melyet a háború után kijavítottak. A felüljáró az évtizedek során korszerűtlenné vált, teherbírása nem felelt meg a megnövekedett forgalomnak. A mozdonyfüst és a fagy jelentős károkat okozott a szerkezetben. Ezért 1962–63-ban új híd épült a helyén az Út- Vasúttervező Vállalat, Répay Géza, Rozsnyai András tervezésében, a Hídépítő Vállalat kivitelezésében. Az új híd felsőpályás, többtámaszú, vasbeton lemezzel együttdolgozó acél gerendahíd volt, acélcső pillérekkel. A tervezésnél nagy gondot okozott a magas talajvíz és a régi felüljáró alapozása. A villamosításra való tekintettel a korábbihoz képest jelentősen megemelték a szerkezet magasságát. Érdekesség, hogy a kisvasút pályája miatt a híd belváros felőli első pillére ferde volt.

Az 1963-ban épült híd 1977-ben Linzbauer Tamás felvételén  Az 1963-ban épült híd 2013-banAz 1963-ban épült híd 2013-ban a Bartók Béla út felől

A felüljáró elődjéhez hasonlóan néhány évtizeddel később már nem volt megfelelő a jelentősen megemelkedett forgalom számára. A vasútfejlesztési program egyik elemeként 2015 végére készült el az új, kétszer két sávos, ferdekábeles függőhíd. A Főmterv tervezésében épült, 360 méter hosszú, tizenhat támaszú híd tizenöt vasúti vágányt hidal át, acél hídszerkezete 1230 tonnát nyom, a pilon csúcsa negyven méter magas, a középső, ferdekábeles szerkezetrész kétnyílású és százhúsz méter hosszúságú, a kétoldali feljáróhidak monolit vasbeton szerkezetek. A felüljáró 2016-ban szavazás útján az Erzsébet híd nevet kapta.Az Erzsébet hídAz Erzsébet hídAz Erzsébet híd

Felhasznált irodalom:
[1] Tóth Ernő (szerk.): Hidak Békés megyében, Békéscsaba, 1995.
[2] Átadták a békéscsabai Orosházi úti felüljárót, Indóház Online, http://iho.hu/hir/atadtak-a-bekescsabai-oroshazi-uti-feluljarot-151218
[3] Mihailich Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.