Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (4) Ádám Gusztáv (20) Alpár Ignác (2) Andrássy út (24) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (36) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (2) Bedő Pál (2) Békési út (1) Belanka Mihály (2) Berényi út (3) bérházak (4) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (31) emlékművek (1) fel nem épült épületek (22) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Gerla (2) gyógyszertárak (1) Gyulai út (4) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (44) hidak (2) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (7) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (6) járásbíróság (1) játék (3) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (8) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (9) Kossuth tér (6) középkor (3) kutak (2) laktanya (3) Lázár utca (2) liget (3) Lipták János (4) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (3) Mende Valér (1) Michnay Sándor (3) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (2) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (19) Orbán Ferenc (1) óvodák (1) podsztyenás házak (16) polgárházak (19) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (10) szállodák és vendéglők (6) Szarvasi út (1) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (14) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (7) villák (5) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

MÁV-lakótelep

2020.08.10. 11:06 - csabaihazak

Címkék: átalakított épületek vasúti épületek

Őr utca 14.

Bár az első világháború még nem okozott jelentős károkat a településeken, a trianoni békeszerződés során elcsatolt területekről Magyarországra érkezők hajlékkeresése miatt egyre nyomasztóbb lett az országban a lakásínség. Az otthonukból elűzött földönfutók legnagyobb része vasutas vagy vasúti munkás volt családjaikkal, sokan közülük vasúti vagonokban húzták meg magukat az állomásokon. A lakásínség leginkább a fővárost sújtotta, azonban Békéscsabát mint határközeli várost szintén jelentősen érintette. A Békésmegyei Közlöny 1924 novemberében így számolt be a vagonlakókról: "A hajléktalan, szűkebb pátriájukból és apró otthonukból elűzött földönfutók ott tanyáznak kopott és rozoga bárkáikban a rozsdás vágányokon és amellett, hogy ez a szomorú kényszerűség számos kocsit von el eredeti rendeltetésétől, felnőtt emberek és apró gyermekek kénytelenek ólszerű deszkatákolmányokban meghúzódni."05_az_epulet_a_szabolcs_utca_felol_napjainkban.JPGAz egykori MÁV-lakótelep megmaradt épülete a Szabolcs utca felől

1924-ben a MÁV Szegedi Üzletvezetősége elhatározta, hogy a békéscsabai vagonlakók vigasztalan helyzetének véget vet, és nemcsak annyi házat és lakást épít, amennyiben a vagonlakók elférnek, hanem sokkal többet, hogy a városban lakó vasutasok számára is legyenek lakóhelyiségek.A MÁV Szegedi Üzletvezetősége átirattal fordult a polgármesteri hivatalhoz, amelytől lakások építésére tízezer négyszögölnyi terület átengedését kérte. Az átiratban nem kötöttek ki konkrét, a vasúthoz közeli területet, csupán azt kérték, hogy egészséges helyen és a lakók által könnyen megközelíthető városrészben legyen.az_allomas_es_a_varos_latkepe_a_viztoronybol.jpgAz állomás környékének látképe 1926-ban Kató László fényképén. A kép közepétől kissé jobbra és fölfelé láthatóak a MÁV-lakótelep épületei. Forrás: Orlay Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye, Mezőberény.mav_lakotelep_fohomlokzat.jpgA főhomlokzat tervrajza. Forrás: MÁV Archívum

A MÁV még abban az évben megkapta az engedélyt az építkezésre, és a tervek is elkészültek Budapesten. Ezek közül bejegyzésünkben a ma is álló, három utcai homlokzatával az Álmos utcára, az Őr utcára és a Szabolcs utcára néző épület tervrajzait tudjuk bemutatni. Az egykorú térképek, valamint a lent látható látkép tanúsága szerint még egy épület épült, a Szabolcs utca felől. A tervek a ma látható épülettől némi eltérést mutatnak. Az Őr utca felőli főhomlokzat középső, négytengelyes szárnyának két oldalán egy-egy rizalit ugrik előre, amelyek háromtengelyes, íves sarokrésszel záródnak. mav_lakotelep_oldalnezet.jpgAz oldalhomlokzat tervrajza. Forrás: MÁV Archívummav_lakotelep_hatso_homlokzat.jpgA  hátsó homlokzat tervrajza. Forrás: MÁV Archívum

mav_lakotelep_udvari_homlokzat.jpgAz udvari homlokzat tervrajza. Forrás: MÁV Archívum

A terveken összetettebb tetőszerkezetet látunk: a rizalitok belső, egytengelyes szakasza fölött tört vonalú tetőidomot láthatunk, továbbá ezt a szakaszt hangsúlyozza az ablakok tengelyében látható félköríves attikafal, alatta kör alakú díszítőmotívummal. További különbség a középső szakasz jobb oldalán a bejárathoz vezető előtti árkádos, fedett folyosó. Az egyszerű, díszítésektől mentes homlokzatokat a tervrajzokon ablaktáblák teszik bájossá, a régi fényképek szerint azonban ezek végül lemaradtak az épületről. Az oldalhomlokzatok első tengelyében íves nyílású loggiák kaptak helyet, amelyek szintén barátságosabbá tették az egyszerű épületet. Nem látható ma már továbbá a második emeletet a többitől elválasztó osztópárkány sem, amely egykor tagoltabbá tette a homlokzatokat. A hatosztatú ablakok is kicserélődtek mára. mav_lakotelep_alagsor_alaprajza.jpgAz alagsor alaprajza. Forrás: MÁV Archívum

mav_lakotelep_emeleti_alaprajz.jpgAz emelet alaprajza. Forrás: MÁV Archívum

or_utcai_mav_lakoepulet_a_vasut_felol.jpgAz Őr utcai MÁV-lakóépület a vasút felől 1926-ban Kató László fényképén. Forrás: Orlay Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye, Mezőberény.or_utcai_mav_lakoepulet_az_udvar_felol.jpgAz Őr utcai MÁV-lakóépület udvara 1927-ben Kató László fényképén. Forrás: Orlay Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye, Mezőberény.

A rendelkezésünkre álló alaprajzok szerint az alagsorban – a lakásokon kívül – helyet kapott a forgalmi főnökség is, főnöki irodával, raktárral és pénztárral.

Bár a következő években nemcsak a lakótelep, hanem a MÁV-palota is felépült, sokan még mindig kénytelenek voltak a vagonokban élni.

A lakótelep épületei az 1944. szeptember 21-i bombázás során jelentős károkat szenvedtek,az egykorú jelentés szerint a Vasúti Szálloda mellett lévő Őr utcai lakótelep súlyosan sérült, használhatatlanná vált. A Szabolcs utca felőli épület akkora károkat szenvedhetett, hogy már nem lehetett megmenteni, az Őr utcai főhomlokzatú épületet azonban helyreállították. Az új szociális épület felépülte előtt a földszinten működött a MÁV üzemi konyhája.

mavlakotelep.jpgAz egykori MÁV-lakótelep megmaradt épülete 2015-ben007_az_epulet_a_szabolcs_utca_felol_napjainkban.JPGAz épület a Szabolcs utca felől06_az_almos_utcai_sarok_napjainkban.JPGAz Álmos utcai sarok napjainkban

A részben átépült egykori MÁV-lakóépület ma is lakóházként funkcionál.

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, 1939.
[2] Házakat épít a MÁV a vagonlakóknak, Békésmegyei Közlöny 51. évf., 245. sz., 1924. november 8.
[3] Papp János: Légitámadások Békéscsaba ellen .Adalékok az 1944-ben Békéscsaba ellen intézett légitámadások eseménytörténetéhez, Békési Élet 9. évf. (1974), 3. sz. 553–556.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr3316039308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.