A csabai utcák világítására először 1868-ban állítottak fel ötven petróleumlámpát a forgalmasabb utcákban, ez a szám 1904-ig megháromszorozódott. Tevan Adolf 1893-ban nyújtott be javaslatot Békéscsaba villanyvilágításának kiépítésére, majd Ádám Gusztáv városi mérnök és a városi képviselő-testület tagjai 1894-ben javasolták a egy villanytelep felállítását, melynek segítségével nemcsak az utcák, hanem a lakások világítását is meg lehetne oldani, sőt, az iparosodást is elősegítené. Ebben az időben persze még nemigen akadt a villanyvilágításnak szakértője a környéken, így a javaslat tanulmányozására felállított bizottság tervezetét a képviselő-testület 1895 decemberében elvetette, mondván, hogy hogy miután a villamos világítás terén nap-nap után újabb és újabb találmányok létesülnek, melyek a kivitel gazdaságos megoldását vannak hivatva előmozdítani: a kérdés még nem érett meg a határozathozatalra. 1899-ben Gyulán már egyenáramú villanytelep épült, az azt létesítő Vasúti Forgalmi Rt. ajánlatát Csaba is elfogadta, azonban a határozatot a törvényhatóság nem hagyta jóvá – mint hamarosan kiderült, helyesen döntöttek, hiszen néhány évvel később a csabai váltóáramú villanytelep látta el árammal Békést, Mezőberényt és Gyulát is. A képviselő-testület 1900. április 12-én tartott közgyűlése a villamos bizottságot felkérte, hogy a törvényhatósági bizottság határozatában kívánt módosítások tárgyában a részvénytársasággal újabb tanácskozásokat kezdjen; e tárgyalások elől azonban a vállalat többszöri sürgetés ellenére is kitért. 1902 novemberében újabb bizottság alakult Zsíros András bíró elnökletével, tagjai Korosy László, Rosenthal Ignác, Szalay József, Wagner József, Rosenthal Adolf, Réthy Béla, Sailer Vilmos dr. voltak, továbbá a közgyűlés ajánlattételre hívta fel a Ganz és Társa Rt.-t, a Schuckert műveket és Magyar Villamossági Részvénytársaságot. 1903. augusztusában a képviselő-testület kimondta, hogy a villamos művet házi kezelésben kívánja tartani. A pályázó cégek közül a Ganz és Társa Rt.-ét fogadta el, a szerződést, valamint a községi villamos műre vonatkozó terveket a közgyűlés 1904. február 25-ki közgyűlésében elfogadta, április 5-én a mű létesítésére a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól 450.000 korona kölcsönt vett fel s mind e határozatokat a törvényhatósági bizottság jóváhagyta. 
A békéscsabai villamosmű látképe a szénrakodó felől 1934-ben
A villanytelep épületeinek alapkőletételére 1904. június 17-én került sor, az építkezés öt és fél hónapot vett igénybe. Az épületeket a község kivette a Ganz és Társa Rt.-vel kötött vállalati szerződés keretéből, s azok egy részét, a gépházat, a kazánházat és a lakóépületet Lipták János és társai vállalkozókkal, a kazánalapozást és -falazást, valamint a kéményépítést Eggenberger Szilveszter budapesti cégével építtette fel. A gőzgépek a Nicholson, a villamos gépek a Ganz gyártmányai voltak. A Ganz cég építésvezetősége július 8-án nyitotta meg csabai irodáját. Rosta Mihály és Szeberényi Tibor mérnökök vezették a műszaki teendőket, munkájukat Bangha Balambér, Coletti Péter és Divis István segítették. Az építésvezetőség feladatának kereskedelmi részét a Weisz Ferenc végezte. Az építésvezetőség a külső vezetékhálózat kitűzését július 18-án, a dróthúzást szeptember 12-én kezdte meg. Október 1-jén vette kezdetét a kazánok, október 22-én a gőzgépek, október 28-án a csővezeték, november 12-én a generátorok, s november 14-én a kapcsolótábla szerelésének munkája. A kazán szerelésének munkáját Róth Miklós és Kresz József, a gőzgépét Richa István és Herbszt Gyula, a csővezetékét Bugyi Kálmán, Jung József és Keresztesi József, a generátorokét Max Ferenc és Brucker István, a kapcsolótábláét Csaba János vezette. Az üzem december 1-jén indult meg 260 fogyasztóval. A közvilágítási lámpák kigyulladását az utcákra tóduló lakosság hangos örömmel fogadta.
A városi villamos művek 1930 körül
A Ganz Rt. az 1906. január 1-ig tartó próbaidőben kezelte, majd városi kezelésbe adta a telepet. A próbaidő alatt Rosta Mihály mérnök vezette a villamos műveket, a kereskedelmi üzemvezető Eleőd János, a főgépész Herbszt Gyula, az algépész Brucker István, a gépápolók Vasas János és Hytri Sándor, a fűtők Brndjár János és Závorszky András voltak. 1906-ban Szeberényi Tibor vette át az üzemet, irányítása alatt hálózatbővítéssel három új transzformátorállomást építettek. Szeberényi Tibor helyére másfél év után Ádám Gusztáv városi mérnököt nevezték ki. A következő években fokozatosan nőtt a telep termelése és a fogyasztók száma is. Üzembe helyezték a harmadik generátort. 1909-ben a vasútállomást és a gyalogsági laktanyát kapcsolták be, 1910-ben Békést, 1911-ben Jaminát. A világháború alatt a szénbeszerzési nehézségek miatt csökkent a termelés. 1920-ban Nigrinyi János mezőberényi gépészmérnök vette át az üzem kezelését. 1924-ben lehetett a teljes nappali üzemet ismét felvenni. Ettől kezdve rohamosan emelkedett a terhelés, így 1925-ben, 1928-ban és 1933-ban új, modern turbógenerátorokat kellett üzembe helyezni.
A békéscsabai villamosmű harmadik turbógenerátorának szerelői 1933-ban
A békéscsabai villamosmű géptermének részlete két turbógenerátorral 1934-ben
1933-ban Gyulát, 1939-ben Mezőberényt is a csabai telepre kapcsolták. A villamosmű évről évre nagyobb nyereséggel működött. 1933-tól Gerey László vette át a telep irányítását, távozása után az államosításig Hild György üzemmérnök látta el a vezetői teendőket. A villamosművet 1948-ban államosították, Csaba a szegedi áramszolgáltató központ kötelékébe került. A csabai áramszolgáltató központot bekapcsolták az országos hálózatba. A város határában előbb 60, majd 120 kilowattos távvezetéki központot építettek és Csabán az áramtermelést megszüntették. A villamosüzem a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kezelésében maradt, majd egy villamosipari cég telephelye lett.
A villanytelep – részben átépített – épületei napjainkban
A villanytelep a Körös felől napjainkban
A villanytelep épületei a XX. század első fele ipari építészetének szép példái. Az eredetileg kettős oromzattal épült, téglaburkolatos gépházra merőlegesen áll az Obrist Vilmos tervei alapján épült, mára átépített, art deco stílusú transzformátorház. A Bocskai utca felől az Ádám Gusztáv tervei szerint épült emeletes lakó- és irodaház zárja le a telepet.
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba.
[2] Gécs Béla: Százéves a villanyvilágítás Csabán, Csabai Mérleg 14 évf. 22. sz., 2004. dec. 9.
[3] Pataky László: Emlékek Békéscsaba villamosításáról, Békési Élet 3. évf. (1968) 1. sz., 105–117.
[4] A csabai villamos világításról. A mozgalom tíz éves története, Békésmegyei Közlöny 31. évf. 104. sz., 1904. dec. 25.
