Fürjes 555.

A Polner család 1662-ben kapott nemességet I. Lipót királytól. A nemességet szerző Frigyes szépunokája, Polner Lajos (1814–1879) Békés vármegyébe telepedett. 1845-ben ügyvéd, a 40-es években alpénztárnok, tiszti ügyész, királyi tanácsos, a Ferencz József-rend lovagkeresztese, később békéscsabai főszolgabíró. A Békésmegyei Közlöny gyászjelentése szerint Polner Lajos ritka szorgalom és takarékosság által nagy vagyonra és szép társadalmi állásra tett szert. A család fürjespusztai birtokán épült klasszicista kúria építésének pontos idejét nem ismerjük. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában őrzött Polner-hagyatákhoz tartozó, a kúriát ábrázoló fényképet a gyűjteményben az 1860-as évekre datálják, továbbá a kúria már szerepel a második katonai felmérés térképein, így az építés idejét az 1850–60-as évekre tehetjük.

A fürjespusztai Polner-kúria. Forrás: Havass Miklós: Ifjan–éretten–éltesen, TVE Mérnökiroda Kft., Miskolc–Budapest, 2015.

A kúria építtetője, Polner Lajos. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, Polner Ödön hagyatékA kúriát építtető Polner Lajos felesége, Bókai Zsuzsanna. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, Polner Ödön hagyaték

A kúriát építtető Polner Lajosnak és feleségének, Bókai Zsuzsannának két fia született: Polner Aladár ügyvéd (1862–1937), az Agrárbank ügyésze, földbirtokos, valamint Polner Ödön (1865–1961) közjogász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Polner Ödön Budapesten végezte tanulmányait, 1895-ben a Budapesti Egyetemen a magyar közjog magántanárává habilitálták. 1912-ben a Ferenc József-rend nagykeresztjével tüntették ki. 1914 és 1921 között a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a közjog és politika rendes tanára volt, 1915–16-ban a jog- és államtudományi kar rektori hatáskörrel felruházott dékánja, 1918–19-ben az egyetem rektora volt.  A pozsonyi egyetem kialakításában, majd 1921 után annak Pécsett való elhelyezésében is nagy szerepet vállalt. A trianoni békeszerződést követően Pesten, majd Pécsett tanított az utódegyetemen. 1923-tól a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, a szegedi egyetemre való meghívást azért is fogadta el, hogy szülőhelyéhez közelebb lehessen. 1908-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1930-ban rendes tagjává választották. 1931-ben tanulmányutat tett Nyugat-Európában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban járt, feladata az egyetemi épületek tanulmányozása volt. 1945 után méltatlan helyzetbe került, akadémiai tagságától megfosztották, fürjesi birtokát államosították. 1952-ben az "újrendszerű" tudományos fokozatok közül a jogtudományok doktora címet kapta, a tudományos közéletből 1949-től kiszorították, tiltólistára került. Akadémiai rendes tagságát 1989-ben állították helyre. Feleségével, Stojanovits Erzsébettel öt gyermekük született, Ödön, Zsuzsanna, János, István és Judit. 1934 és 1936 között a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának tagja volt. Az Országos Protestáns Patronázs egyesület alelnöki tisztségét is viselte. Polner Ödön és felesége, Stojanovits Erzsébet. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, Polner Ödön hagyaték Polner Ödön, a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1928-1929), a Közjogi Tanszék professzora. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, Polner Ödön hagyatékA fürjespusztai Polner-kúria. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, Polner Ödön hagyatékSzegedi professzorok a fürjespusztai birtokon. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, Polner Ödön hagyaték

A Viharsarok 1953-ból származó híre szerint a Békéscsabai Gyapottermesztési Szakiskola Tangazdasága működött a volt Polner-tanyán.

A fürjespusztai egykori Polner-birtok 1960-ban (bal oldalt fent látható a kúria). Forrás: fentrol.hu

A kúria szabadon álló, földszintes, szimmetrikus homlokzatú, klasszicista stílusban épült épület volt. Az épület közepén két lépcső vezetett a négy toszkán oszlopos, timpanonnal koronázott portikuszhoz, a timpanont a Polner család címere díszítette. A középső részt egy-egy egytengelyes szakasz kötötte össze az épület két oldalán elhelyezkedő, kéttengelyes oldalrizalitokkal. A kúriához több melléképület is tartozott.A Google Maps 2010-es műholdfelvételén még állt a kúria, egy évvel később már nem

Az akkor már igen rossz állapotú kúriát a 2010-es évek elején bontották le. Az épület a XIX. századi vidéki kisnemesi kúriaépítészet szép példája, a környéken kiemelkedően értékesnek számító műemlék volt. A kúria pusztulása építészeti, város- és kultúrtörténeti szempontból is hatalmas veszteség.

Felhasznált irodalom:
[1] Polner nemesi család, Wikipédia.
[2] Havass Miklós: Ifjan–éretten–éltesen, TVE Mérnökiroda Kft., Miskolc–Budapest, 2015.
[3] Kempelen Béla: Magyar nemes családok, Budapest, 1911.
[4] Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez, Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 19, Szeged, 1992.
[5] Polner Ödön, Digitalizált Törvényhozási Tudástár.
[6] Polner Ödön, Wikipédia.