Csabai házak

Békéscsaba műemlékei, nevezetes épületei

Címkék

Áchim Mihály (5) Ádám Gusztáv (24) Alpár Ignác (3) Andrássy út (26) Árpád sor (3) art deco (4) átalakított épületek (44) Bajza utca (1) bankok (4) Bankó András (1) Bányai András (6) Baross utca (5) Bartók Béla út (3) Bedő Pál (2) Békéscsaba legszebb épületei (2) Békési út (2) Belanka Mihály (3) Berényi út (3) bérházak (6) Czigler Antal (3) Czigler Győző (2) Deák utca (5) Dózsa György út (2) elpusztult épületek (37) emlékművek (3) fel nem épült épületek (24) Filipinyi Sámuel (1) fürdők (3) Fürjes (1) Gerla (2) gyógyszertárak (2) Gyulai út (5) Halmay Andor (1) Hegedős Károly (2) helyi védelem (50) hidak (4) Hubert József (1) Hunyadi tér (3) ipari épületek (11) iparostanonc-iskola (1) Irányi utca (6) iskolák (19) Jamina (8) járásbíróság (1) játék (5) Jiraszek Lajos (1) Jókai utca (1) József Attila utca (2) Kalin Ferenc (2) kápolnák (1) Kármán Aladár (1) kastélyok és kúriák (9) Kazinczy utca (1) Kiss Ernő utca (2) Kis Tabán utca (1) kórház (8) Kórház utca (4) Körös part (14) Kossuth tér (8) középkor (3) kutak (2) laktanya (4) Lázár utca (3) liget (4) Lipták János (5) Luther utca (8) Madách utca (1) malmok (5) Mende Valér (1) Michnay Sándor (4) mozik (2) műemlékek (33) Munkácsy Mihály (2) Munkácsy utca (3) Münnich Aladár (2) múzeumok (5) népi építészet (21) Orbán Ferenc (1) Orosházi út (1) óvodák (2) podsztyenás házak (18) polgárházak (22) posta (2) Quittner Ervin (3) Rerrich Béla (1) Siedek Viktor (1) Szabadság tér (13) szállodák és vendéglők (8) Szarvasi út (2) szavazás (1) Szeberényi tér (10) szecesszió (11) Széchenyi utca (1) Szent István tér (15) Szlavitsek és Kondorosy (1) szobrok (5) Sztraka Ernő (13) templomok (16) Tevan Rezső (3) Tompa utca (1) vasúti épületek (11) villák (9) Wagner József (4) Ybl Miklós (3) Zamecsnik Sándor (3) Címkefelhő

Fiume szálloda

2012.11.27. 20:36 - csabaihazak

Címkék: műemlékek átalakított épületek Ybl Miklós Sztraka Ernő Ádám Gusztáv Szent István tér szállodák és vendéglők

Szent István tér 2.

A XIX. század közepéig Békéscsaba egyetlen vendégfogadója a mai Andrássy út és Szent István tér sarkán állt. A nagyvendéglő mindkét utcára nagy kapukkal volt ellátva, földszintes volt.
fiume2015.jpgA Fiume szálló napjainkban

A régi vendéglő helyén építtette meg 1868-ban a közbirtokossági testület az új szállodát 123000 pengő költséggel, Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján. Sztraka a tervezés közben Ybl Miklóssal konzultált. Az abban az időben épülő Alföld–Fiumei vasút nagy gazdasági jelentőségének tudatában a Fiume Szálloda nevet kapta, Fiume városát táviratban értesítették a névadásról.

A Fiume eredeti homlokzata Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A lapos vonalú nyeregtetővel fedett kétszintes szállóépület Szent István térre néző főhomlokzata tizenhét tengelyes, az Andrássy utcai homlokzat öttengelyes, a rézsűsen lecsapott, keskeny sarokrészt pedig egy tengely tölti ki. A főhomlokzat közepén alig észrevehető kiülésű héttengelyes rizalit látható, amelyet – az eredeti, valamint a ma látható átépített épületen is – az oldalhomlokzattól és a főhomlokzattól eltérő felülettagolása, valamint a rizalitot teljes hosszában koronázó attikafal tesz hangsúlyossá.

A rizalit emeleti ill. földszinti ablakai Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az attika három részre oszlik, középső, magasabb részén ma a szálloda neve olvasható. Az eredeti homlokzat földszintjén az oldalszárnyak falmezői vonalazottak, a rizalit, valamint a sarkok kváderezettek. A földszinten felváltva követik egymás szegmensíves záródású ablakok és ajtók, az ablakok könyöklőpárkánya alatt tükörrel. Az emeletet minden ablak között tükrös pilaszterek tagolják, a két legszélső, valamint a rizalit szélső pilaszterei középen kör alakú tükörrel osztottak. Az oldalszárnyak emeleti ablakai egyenes záródásúak, tükrös köténydísszel, tört vonalú szemöldökpárkánnyal, a szemöldökpárkány alatti mező három részre oszlik. A rizalit emeleti ablakai egyenes szemöldökpárkánnyal záródnak, a köténymezőben indamotívumokkal. Az egész homlokzaton végigfutó frízt az oldalszárnyakon az ablakok és a pilaszterek fölött kör alakú díszek, a  rizaliton pedig felváltva növényi motívumos tárcsadíszek és téglalap alakú mezők (ablakok?) osztják. Az ablakokról készült külön terv némileg eltér a teljes tervtől.
vigado.jpgAz Andrássy út felőli homlokzat eredeti állapotban

Az Andrássy út felőli homlokzat a főhomlokzat oldalszárnyaival megegyező kialakítású, a sarki homlokzat emeletén kovácsoltvas erkély látható. A vendéglő Andrássy úti vonalán volt a mai színház helyén a földszintes „szála”, amely táncmulatságok és színielőadások tartására szolgált a színház felépítéséig.

A Fiume átépítése Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A fent leírt formájában az épület ma már nem látható: 1894-ben Ádám Gusztáv tervei alapján, Wagner József vállalatában az épületet átépítették 43000 pengő költséggel. 1906-ban új jégverem és egyéb gazdasági épületek készültek. 1909-ben az udvar felé földszintes étterem készült Wagner József tervei alapján, majd a kávéház végét alakították át Tevan Rezső építész tervei szerint.

A Fiume éttermének terve 1909-ből. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Fiume kávéházának terve. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

fiume7.jpgAz átépített Fiume

4_Fiume.jpgA Fiume Szent István tér felőli homlokzata

fiume6.jpgA Fiume az átépítés után

1910-ben a Fiume éttermének egyik falára Orvos Endre és Veress Gusztáv művészi freskót festett, amely azonban ma már sajnos nem látható. A két művész a várostól csekély hozzájárulást kért munkájához, azonban Áchim L. András tanácsára a képviselő-testület úgy döntött, nem támogatja a festőket.

fiume_kávéház_1910.jpgA Fiume kávéháza 1910 körül. Forrás: Arcanum.huvestibule_1910.jpgA Fiume előcsarnoka 1910 körül. Forrás: Arcanum.hufiume_télikert_1910.jpgA Fiume télikertje 1910 körül. Forrás: Arcanum.huhálószalon_1910.jpgSzoba a Fiume szállodában 1910 körül. Forrás: Arcanum.hu

Fiume szálloda

14_Szent Istvá n tér.jpgFiume szálloda

fiume_1932.jpgA Fiume 1932-ben. Forrás: Hungaricana Képcsarnok

1933-ban az épület újabb átalakításon esett át Baukó András városi mérnök irányításával. Az épületet felosztották a jelentkező bérlők között. A sarki részben a Krayer E. és Társa festéküzlete nyílt meg, az Andrássy út felőli részen pedig Rosenbaum Soma műszaki üzlete és a Stühmer Rt. édességboltja. A Krayer-féle üzlet átalakítása Csányi Béla iparművész tervei szerint, Lipták János vállalatában készült, a kirakatokat K. Tevan Ilona rendezte el. A Rosenbaum-féle üzlet Tevan Rezső tervei szerint épült át, a váasportált Dénes Bálint lakatosmester készítette, a kirakatok elrendezése Amsel Feremc munkája volt. A Sühmer-bolt átalakítása Kende Ferenc budapesti mérnök tervei alapján történt, a kirakatokat Jancsók Erzsébet rendezte be. Noha az egykorú újsághírek nagy elismeréssel szólnak a látványosan berendezett kirakatokról, a város fejlődésének tagadhatatlan bizonyítékát látva bennük, az üzletek kialakításával valójában meglehetősen barbár módon alakították át a szálloda épületét. Ugyanebben az időben felújították a kávéházat is, üvegfalat emeltek a kávéház és a vendéglő közé. Az átalakítási munkálatok 1934-ben fejeződtek be, ekkor keresztelték át a szállót Csaba Szállodára.csaba_terasz_1930.jpgA Csaba szálló terasza a harmincas években. Forrás: Hungaricana Képcsarnokétterem.jpgA Csaba szálló étterme a harmincas években. Forrás: Hungaricana KépcsarnokELŐCSARNOK.jpgA Csaba szálló előcsarnoka a harmincas években. Forrás: Hungaricana Képcsarnokszoba.jpgSzállodai szoba a Csaba szállóban a harmincas években. Forrás: Hungaricana Képcsarnokz02.jpgAz épület Andrássy úti sarka az átalakított kirakatokkal 1940 körülcsaba_sarka.jpgA szálloda sarki része 1950 körülcsabaszálloda 1955.jpgA Csaba szálloda kirakatokkal 1955-ben

A szálloda a háború után is Csaba szálló néven működött tovább. A sarki háztartási bolt helyén 1957. április 7-én nyílt meg a táncos-zenés Csaba Espresso, amelyet később a népszerű "Olvasó" néven emlegettek. Ugyanebben az évben rendbehozták a szálló télikertjét is, kifestették a termet, két új csillárt raktak fel. A korábbi népi zenekar helyett ettől kezdve négytagú jazz-zenakar muzsikált, vasárnaponként pedig ötórai teát rendeztek. 1958-ban kicserélték a szobák bútorait.csaba000.jpgA Csaba Espresso a helyreállított homlokzatú sarki helyiségbencsabaszallo_1958.jpgÚj bútorok a Csaba szállóban. Forrás: Békés Megyei Népújság 3. évf. 20. sz., 1958. jan. 24.

csaba_szálló_1960.jpgA Csaba szálloda 1960 körül

Csaba szálló 60-as évek.jpg A Csaba Szálloda a hatvanas években

1971-benfelújították az épületet, amely világosszürke festést kapott, helyreállították a homlokzati díszeket és gáztüzelést alakítottak ki. A teljes felújítás 1974-ben fejeződött be a szociális létesítmények és a raktárak rendezésével.csaba1971.jpgA Csaba szálló 1971-es felújítása Demény Gyula felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 26. évf. 233. sz., 1971. okt. 3.csaba_1971_k.jpgA Csaba szálló az 1971-es felújítást követően Demény Gyula felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 26. évf. 291. sz., 1971. dec. 10.

Az 1980-as évek második felére az épület állapota kívül és belül is igencsak leromlott, az étterem keveset őrzött már egykori hangulatából. 1988 elején a Békéscsabai Állami Gazdaság vette át a szállót a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalattól. 30 év után elköltözött az épületből a kötöttáru- és fehérneműüzlet és a cipőbolt, így végre lehetőség nyílt a homlokzat teljes rekonstrukciójára, az oda nem illő portálok eltávolítására. Sajnos nem állították helyre a díszterem freskóját. A felújítást követően 1990. december 29-én nyitott meg újra a szálloda és az étterem, újra az eredeti Fiume néven. Az épület régi városháza felőli végén HBH söröző nyílt sörfőzdével, a sarkon olasz cukrászda nyílt, az Andrássy út felől Dixi gyorsétterem. Az utóbbiak nem sokáig működtek, helyükön 1997-ben McDonald's étterem nyílt, amely 2015-ben zárt be.fiume2008.jpgA Fiume 2008-ban

Az Ádám Gusztáv által tervezett homlokzat földszintje vonalazott, a legutóbbi felújítás előtt kváder utánzatú volt. A földszintet függőlegesen csak a rizalit tagolja, az emeleti rész két szélét egy-egy sávozott törzsű, sekély kiülésű falpillér határolja. A falpillérek törzsének felső szakaszában növényi díszítés látható. A rizalit két szélét mindkét szinten egy-egy kis kiülésű falpillér tagolja. A falpillérek törzse, illetve a földszintiek esetében az osztópárkánysávba nyúló fejezetrész is tükrös kialakítású, az emeletiek esetében ezt női fejes-kartusos ornamens tölt ki.rizalit1.jpgA középrizalit részletezzz14.jpgA középrizalitzzz02.jpgA középrizalit emeleti részlete

Az emeleti ablakok között öt, a szint teljes magasságát átfogó karcsú, felfelé enyhén szélesedő törzsű falpillér tagolja, melyeket korinthoszias fejezetek koronáznak, tükrös középrészüket pedig virágfüzér díszíti. A rizalitot koronázó attikát törpepillérek osztják három részre, a terveken és a régi fényképeken látható díszek  a legutóbbi felújításkor nem kerültek vissza a pillérekre. Az emeleti ablakok téglalap formájúak, az emeletieknél valamivel szélesebb, a lábazatzónáig lenyúló aljú földszinti ablakok lapos szegmensíves lezárásúak, közülük négy bejárati ajtóként funkcionál. Három ajtó szimmetrikus elrendezésben a középrizalit két szélső, illetve középső axisában található. Mindhárom ajtó a szállóhoz kapcsolódó helyiségekbe vezet: a dél felé eső a fogadótérbe, a középső az étterembe, az északi pedig a sörözőbe. A járda mentén csupán alacsony, jelzésszerű cementes lábazat fut, ezért a bejáratokhoz három-három lépcsőfok vezet fel. A szálló mindhárom bejárata felett szecessziós jellegű előtető van: a lapos nyeregtetőket kecsesen hajlított öntöttvas rudakból álló konzolok tartják, amelyek formáit az 1908–1909-es tervek egyikén látható azonos szerkezet rajza hitelesíti. zzz07.jpgA rizalit egyik emeleti ablaka

A rizalit emeleti ablakainak lekerekített sarkú vakolatkeretét az ablakkönyöklőről indított, vékony, tükrös és virágfüzérrel díszített törzsű pilaszterpár fogja közre. A pilaszterek korinthoszi fejezetei magasan zárt, középütt ívelt vonalú profilált szemöldökpárkányt hordoznak. A szemöldökpárkány alatti mezőt gyermekbüszttel kombinált ornamens tölti ki. A könyöklők alatt formavilágában a rokokót idéző vakolatdíszítményt láthatunk, amelyeken, a lendületesen ívelt, puhán mintázott szeszélyes vonalú levélornamensek virágos kartust fognak közre.
zzz08.jpgFöldszinti ablak díszítése

A főhomlokzat negyedik ajtaja pedig valószínűleg utólagos kialakításnak köszönhetően északról a harmadik tengelyben látható. A földszinti részen a rizalitot bevezető, sekély kiülésű falpilléreken kívül függőleges faltagoló elemet nem láthatunk. A nyílások keret nélküliek, azonban lezárásukat, a vállvonal magasságában indított, az ablakformát követő vakolatkeret, illetve szemöldök emeli ki. A profilozott vakolatkeret indítását kifelé hajló, filigrán növényi ornamensek, a záradékot pedig dús plasztikájú, gyümölcsökből és virágokból kötött, a keret ívét követő füzér emeli ki. Az utóbbi középrészét – a nyílások tengelyében, mintegy azok záróköveként is alkalmazott – tekercsdísz fonja át. A térre néző homlokzat teljes hosszában e nyílásokat vállvonaluk magasságában végigvezetett vékony, lécszerű párkány fűzi össze, amelyet csak a rizalit falpillérei szakítanak meg. zzz01.jpgAz oldalsó szakaszok emeleti részletezzz10.jpgAz oldalsó szárnyak egyik emeleti ablakazzz12.jpgAz oldalszárnyak egyik emeleti ablakazzz09.jpgHomlokzati díszítés az oldalszárnyakon

Az öt-öt axisos oldalszakaszok emeleti ablakainak vakolatkerete kissé komplikált, mint a rizalit ablakaié: ezeknél sekély kiülésű, de gazdag, pálcatagos profilú – az ablakok felső sarkait lekerekítő – vakolatkeret fut körbe, a könyöklőpárkányt kicsiny, reneszánsz jellegű konzolok tartják, a vakolatkeret indítását pedig S alakban kihajló levélornamens hangsúlyozza. A vakolatkeretet az ablakok vállvonalában sima felületű, rézsűs vezetésű fejezet szakítja meg. Az ablakok lezárását pedig ívelt, megtörő vonalú konkáv szemöldök alkotja, amely alatt gazdag mintázású vakolatornamenssel kitöltött mező látható. E mezőt kétfelől puttófejes növényi ornamensben végződő hermák indítják, magát a mezőt dús levelekkel övezett kartus s felette eleven mintázású női büszt tölti ki. Az ablakok közötti falszakaszokat a szemöldökök magasságában egy-egy azonos formakincsből építkező vakolatdíszítmény jelenik meg: női büszttel koronázott, függélyesen lecsüngő növényi ornamenssel keretezett s néhány apró virággal borított kartus (amely azonos a rizalitot bevezető két emeleti falpilléren láthatóval).zzz11.jpgAz oldalszárnyak főpárkányának részlete

zzz06.jpgA rizalit részlete

A homlokzatot egy kevéssé hangsúlyos övpárkány tagolja, alatta a többinél valamennyivel szélesebb vakolatsáv fut, amelyet szakaszonként egy-egy apró, mélyített közepű, medalionba foglalt lóheremotívum díszít. A keskeny zárópárkány erőteljesebb, a falsíkra merőleges kiülésű és alatta tojásléc sor, illetve asztragalosz közbeiktatásával magas, vakolatornamensek sorával kitöltött, profilált kerettel zárt sáv fut. Az ötaxisos homlokzatszakaszok felett, az ablakok tengelyében fekvő formájú, levélkeretes s fűzérrel kitöltött tábladíszek láthatók, melyeket hármas girland-párok fűznek össze. A rizalit ezekkel egy vonalban folytatódó főpárkányát viszont naturalisztikusan mintázott szőlőleveles inda futja be. zzz04.jpgAz Andrássy úti homlokzatzzz03.jpgA saroktengely erkélyezzz05.jpgA saroktengely erkélye

Az öttengelyes oldalhomlokzat mind a részletformákat, mind a kiosztást tekintve szerves folytatása a főhomlokzat oldalsó, szintén öttengelyes szakaszainak. Az egytengelyes sarokrész emeletén téglalap alaprajzú, vasszerkezetű erkély, amely feltekeredő indákat idéző ornamentális konzol-páron ül, s korlátját áttört alakítású, kovácsoltvas rudak sora alkotja. Az erkélyre vezető ajtó kerete sötétbarna fa, lezárását az oldalszakaszok emeleti ablakairól ismert vakolatdíszítmény koronázza, azzal a különbséggel, hogy itt a vakolatkeret elmarad. A kicsi téglalap alaprajzú erkély vasszerkezetű. Feltekeredő indákat idéző ornamentális konzol-páron ül, s korlátját áttört alakítású, kovácsoltvas rudak sora alkotja.zzz15.jpgA Szent István téri homlokzat részlete

A Szent István térre néző, hosszan elnyúló épületrész udvari homlokzatának emeleti részét egyenletes kiosztású ablaksor tagolja. Az udvari rész dél felé eső oldalát a téglalap alaprajzú, észak-déli hossztengelyű, kívülről három szakasz széles ún. télikert, vagy ma használatos nevén nagyterem foglalja el. A nagytermet megemelt vállú oromfalak közé fogott nyeregtető fedi, nyugati homlokzatát teljes magasságában négy lizéna tagolja. Ezek között tűnik fel a három nagyméretű szegmensíves lezárású ablaknyílás. Az ablakok lezárását egyszerű profilozású, záróköves vakolatkeret követi, ezek vállvonalában a lizénák által megszakított vízszintes sáv tagolja a homlokzatot. Közvetlenül az ablakok felett sekély mélységű négyzetes, a zárópárkány vonaláig felnyúló faltükrök láthatók. A faltükrök középmagasságában keretük és a lizénák között vékonyabb, vízszintes léc húzódik. Az üvegezett ablakok alsó kétharmada kétosztatú, felső harmadukat pedig ívelt vállú mező zárja.

A homlokzat észak felé eső oldalát, négyszakaszos földszintes tömb bővíti, amely a szálló éttermének kiszolgálóhelyiségeit, raktárait rejti magában. Nyugati oldalát az épületrész tényleges magassága fölé nyúló – a nagyterem külső architektúráját imitáló – kulisszahomlokzat fedi.

A nyers téglafalfelületeket négy, a falkoronán túlnyúló falpillér tagolja. A köztes szakaszokban egy-egy a járószintig lenyúló, szegmensíves lezárású, záróköves vaknyílás s azok két oldalán egy-egy ablak látható. Az attikaszerűen felnyúló pillérek között fémgerenda, illetve átlátást biztosító fémszerkezetre applikálva, a vaknyílások felett rácshálós négyzetes táblák láthatók.

0003.jpgA Fiume díszterme0004.jpgA Fiume díszterme0002.jpgA Fiume díszterme0005.jpgA Fiume díszterme

0001.jpgA díszterem részlete0006.jpgA díszterem mennyezete0007.jpgAz egykori kávéház ma sörözőként

Elegáns szoba a Fiumében

Az 1934-ben az Andrássy úti homlokzat földszintjének három ablaka helyén helyén kialakított egybefüggő fémkeretes kirakatok helyén az eredetieket hajszálpontosan követő mostani nyílásokat a legutóbbi, 1990 körüli felújításkor állították helyre.

A Fiume 2011-ben

fiume2013.jpgA fák mögé rejtőző Fiume a főtér felújítása után zzz16.jpgA Fiume 2015-ben

Bár a szállodaépület mai állapota alapvetően nem rossz, következő felújítása lassan időszerűvé válik. Egy jövőbeli rekonstrukció során talán lehetőség nyílik a nagyterem freskójának, illetve az attikafalon eredetileg elhelyezett díszek helyreállítására is. A sarki részen hangulatos, az épület stílusához illő cukrászdát lehetne kialakítani.

A városkép egyik meghatározó épülete, a csaknem 150 éves Fiume, amelynek kialakításán a város kiemelkedő építészei – Sztraka Ernő és Áchim Gusztáv városi mérnökök – mellett a magyar építészet egyik legkiválóbb alakja, Ybl Miklós is részt vett, ma műemléki védelem alatt áll.

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat.
[2] Gécs Béla: Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg
[3] műemlékem.hu, Fiume szálló
[4] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[5] A Fiume Szálloda honlapja
[6] Békésmegyei Közlöny, 1900–1938.
[7] Békés Megyei Népújság, 1957–1990.

A bejegyzés trackback címe:

https://csabaihazak.blog.hu/api/trackback/id/tr183301613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása