Szent István tér 2.

A XIX. század közepéig Békéscsaba egyetlen vendégfogadója a mai Andrássy út és Szent István tér sarkán állt. A nagyvendéglő mindkét utcára nagy kapukkal volt ellátva, földszintes volt.
A Fiume szálló napjainkban

A régi vendéglő helyén építtette meg 1868-ban a közbirtokossági testület az új szállodát 123000 pengő költséggel, Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján. Sztraka a tervezés közben Ybl Miklóssal konzultált. Az abban az időben épülő Alföld–Fiumei vasút nagy gazdasági jelentőségének tudatában a Fiume Szálloda nevet kapta, Fiume városát táviratban értesítették a névadásról.

A Fiume eredeti homlokzata Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A lapos vonalú nyeregtetővel fedett kétszintes szállóépület Szent István térre néző főhomlokzata tizenhét tengelyes, az Andrássy utcai homlokzat öttengelyes, a rézsűsen lecsapott, keskeny sarokrészt pedig egy tengely tölti ki. A főhomlokzat közepén alig észrevehető kiülésű héttengelyes rizalit látható, amelyet – az eredeti, valamint a ma látható átépített épületen is – az oldalhomlokzattól és a főhomlokzattól eltérő felülettagolása, valamint a rizalitot teljes hosszában koronázó attikafal tesz hangsúlyossá.

A rizalit emeleti ill. földszinti ablakai Sztraka Ernő tervrajzán. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az attika három részre oszlik, középső, magasabb részén ma a szálloda neve olvasható. Az eredeti homlokzat földszintjén az oldalszárnyak falmezői vonalazottak, a rizalit, valamint a sarkok kváderezettek. A földszinten felváltva követik egymás szegmensíves záródású ablakok és ajtók, az ablakok könyöklőpárkánya alatt tükörrel. Az emeletet minden ablak között tükrös pilaszterek tagolják, a két legszélső, valamint a rizalit szélső pilaszterei középen kör alakú tükörrel osztottak. Az oldalszárnyak emeleti ablakai egyenes záródásúak, tükrös köténydísszel, tört vonalú szemöldökpárkánnyal, a szemöldökpárkány alatti mező három részre oszlik. A rizalit emeleti ablakai egyenes szemöldökpárkánnyal záródnak, a köténymezőben indamotívumokkal. Az egész homlokzaton végigfutó frízt az oldalszárnyakon az ablakok és a pilaszterek fölött kör alakú díszek, a  rizaliton pedig felváltva növényi motívumos tárcsadíszek és téglalap alakú mezők (ablakok?) osztják. Az ablakokról készült külön terv némileg eltér a teljes tervtől.
Az Andrássy út felőli homlokzat eredeti állapotban

Az Andrássy út felőli homlokzat a főhomlokzat oldalszárnyaival megegyező kialakítású, a sarki homlokzat emeletén kovácsoltvas erkély látható. A vendéglő Andrássy úti vonalán volt a mai színház helyén a földszintes „szála”, amely táncmulatságok és színielőadások tartására szolgált a színház felépítéséig.

A Fiume átépítése Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A fent leírt formájában az épület ma már nem látható: 1894-ben Ádám Gusztáv tervei alapján, Wagner József vállalatában az épületet átépítették 43000 pengő költséggel. 1906-ban új jégverem és egyéb gazdasági épületek készültek. 1909-ben az udvar felé földszintes étterem készült Wagner József tervei alapján, majd a kávéház végét alakították át Tevan Rezső építész tervei szerint.

A Fiume éttermének terve 1909-ből. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

A Fiume kávéházának terve. Forrás: Bcs. Fiume Szálló átalakításának terve. MNL BéML V. 76 a. 8/1908. II. 7., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az átépített Fiume

A Fiume Szent István tér felőli homlokzata

A Fiume az átépítés után

1910-ben a Fiume éttermének egyik falára Orvos Endre és Veress Gusztáv művészi freskót festett, amely azonban ma már sajnos nem látható. A két művész a várostól csekély hozzájárulást kért munkájához, azonban Áchim L. András tanácsára a képviselő-testület úgy döntött, nem támogatja a festőket.

A Fiume kávéháza 1910 körül. Forrás: Arcanum.huA Fiume előcsarnoka 1910 körül. Forrás: Arcanum.huA Fiume télikertje 1910 körül. Forrás: Arcanum.huSzoba a Fiume szállodában 1910 körül. Forrás: Arcanum.hu

Fiume szálloda

Fiume szálloda

A Fiume 1932-ben. Forrás: Hungaricana Képcsarnok

1933-ban az épület újabb átalakításon esett át Baukó András városi mérnök irányításával. Az épületet felosztották a jelentkező bérlők között. A sarki részben a Krayer E. és Társa festéküzlete nyílt meg, az Andrássy út felőli részen pedig Rosenbaum Soma műszaki üzlete és a Stühmer Rt. édességboltja. A Krayer-féle üzlet átalakítása Csányi Béla iparművész tervei szerint, Lipták János vállalatában készült, a kirakatokat K. Tevan Ilona rendezte el. A Rosenbaum-féle üzlet Tevan Rezső tervei szerint épült át, a váasportált Dénes Bálint lakatosmester készítette, a kirakatok elrendezése Amsel Feremc munkája volt. A Sühmer-bolt átalakítása Kende Ferenc budapesti mérnök tervei alapján történt, a kirakatokat Jancsók Erzsébet rendezte be. Noha az egykorú újsághírek nagy elismeréssel szólnak a látványosan berendezett kirakatokról, a város fejlődésének tagadhatatlan bizonyítékát látva bennük, az üzletek kialakításával valójában meglehetősen barbár módon alakították át a szálloda épületét. Ugyanebben az időben felújították a kávéházat is, üvegfalat emeltek a kávéház és a vendéglő közé. Az átalakítási munkálatok 1934-ben fejeződtek be, ekkor keresztelték át a szállót Csaba Szállodára.A Csaba szálló terasza a harmincas években. Forrás: Hungaricana KépcsarnokA Csaba szálló étterme a harmincas években. Forrás: Hungaricana KépcsarnokA Csaba szálló előcsarnoka a harmincas években. Forrás: Hungaricana KépcsarnokSzállodai szoba a Csaba szállóban a harmincas években. Forrás: Hungaricana KépcsarnokAz épület Andrássy úti sarka az átalakított kirakatokkal 1940 körülA szálloda sarki része 1950 körülA Csaba szálloda kirakatokkal 1955-ben

A szálloda a háború után is Csaba szálló néven működött tovább. A sarki háztartási bolt helyén 1957. április 7-én nyílt meg a táncos-zenés Csaba Espresso, amelyet később a népszerű "Olvasó" néven emlegettek. Ugyanebben az évben rendbehozták a szálló télikertjét is, kifestették a termet, két új csillárt raktak fel. A korábbi népi zenekar helyett ettől kezdve négytagú jazz-zenakar muzsikált, vasárnaponként pedig ötórai teát rendeztek. 1958-ban kicserélték a szobák bútorait.A Csaba Espresso a helyreállított homlokzatú sarki helyiségbenÚj bútorok a Csaba szállóban. Forrás: Békés Megyei Népújság 3. évf. 20. sz., 1958. jan. 24.

A Csaba szálloda 1960 körül

A Csaba Szálloda a hatvanas években

1971-benfelújították az épületet, amely világosszürke festést kapott, helyreállították a homlokzati díszeket és gáztüzelést alakítottak ki. A teljes felújítás 1974-ben fejeződött be a szociális létesítmények és a raktárak rendezésével.A Csaba szálló 1971-es felújítása Demény Gyula felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 26. évf. 233. sz., 1971. okt. 3.A Csaba szálló az 1971-es felújítást követően Demény Gyula felvételén. Forrás: Békés Megyei Népújság 26. évf. 291. sz., 1971. dec. 10.

Az 1980-as évek második felére az épület állapota kívül és belül is igencsak leromlott, az étterem keveset őrzött már egykori hangulatából. 1988 elején a Békéscsabai Állami Gazdaság vette át a szállót a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalattól. 30 év után elköltözött az épületből a kötöttáru- és fehérneműüzlet és a cipőbolt, így végre lehetőség nyílt a homlokzat teljes rekonstrukciójára, az oda nem illő portálok eltávolítására. Sajnos nem állították helyre a díszterem freskóját. A felújítást követően 1990. december 29-én nyitott meg újra a szálloda és az étterem, újra az eredeti Fiume néven. Az épület régi városháza felőli végén HBH söröző nyílt sörfőzdével, a sarkon olasz cukrászda nyílt, az Andrássy út felől Dixi gyorsétterem. Az utóbbiak nem sokáig működtek, helyükön 1997-ben McDonald's étterem nyílt, amely 2015-ben zárt be.A Fiume 2008-ban

Az Ádám Gusztáv által tervezett homlokzat földszintje vonalazott, a legutóbbi felújítás előtt kváder utánzatú volt. A földszintet függőlegesen csak a rizalit tagolja, az emeleti rész két szélét egy-egy sávozott törzsű, sekély kiülésű falpillér határolja. A falpillérek törzsének felső szakaszában növényi díszítés látható. A rizalit két szélét mindkét szinten egy-egy kis kiülésű falpillér tagolja. A falpillérek törzse, illetve a földszintiek esetében az osztópárkánysávba nyúló fejezetrész is tükrös kialakítású, az emeletiek esetében ezt női fejes-kartusos ornamens tölt ki.A középrizalit részleteA középrizalitA középrizalit emeleti részlete

Az emeleti ablakok között öt, a szint teljes magasságát átfogó karcsú, felfelé enyhén szélesedő törzsű falpillér tagolja, melyeket korinthoszias fejezetek koronáznak, tükrös középrészüket pedig virágfüzér díszíti. A rizalitot koronázó attikát törpepillérek osztják három részre, a terveken és a régi fényképeken látható díszek  a legutóbbi felújításkor nem kerültek vissza a pillérekre. Az emeleti ablakok téglalap formájúak, az emeletieknél valamivel szélesebb, a lábazatzónáig lenyúló aljú földszinti ablakok lapos szegmensíves lezárásúak, közülük négy bejárati ajtóként funkcionál. Három ajtó szimmetrikus elrendezésben a középrizalit két szélső, illetve középső axisában található. Mindhárom ajtó a szállóhoz kapcsolódó helyiségekbe vezet: a dél felé eső a fogadótérbe, a középső az étterembe, az északi pedig a sörözőbe. A járda mentén csupán alacsony, jelzésszerű cementes lábazat fut, ezért a bejáratokhoz három-három lépcsőfok vezet fel. A szálló mindhárom bejárata felett szecessziós jellegű előtető van: a lapos nyeregtetőket kecsesen hajlított öntöttvas rudakból álló konzolok tartják, amelyek formáit az 1908–1909-es tervek egyikén látható azonos szerkezet rajza hitelesíti. A rizalit egyik emeleti ablaka

A rizalit emeleti ablakainak lekerekített sarkú vakolatkeretét az ablakkönyöklőről indított, vékony, tükrös és virágfüzérrel díszített törzsű pilaszterpár fogja közre. A pilaszterek korinthoszi fejezetei magasan zárt, középütt ívelt vonalú profilált szemöldökpárkányt hordoznak. A szemöldökpárkány alatti mezőt gyermekbüszttel kombinált ornamens tölti ki. A könyöklők alatt formavilágában a rokokót idéző vakolatdíszítményt láthatunk, amelyeken, a lendületesen ívelt, puhán mintázott szeszélyes vonalú levélornamensek virágos kartust fognak közre.
Földszinti ablak díszítése

A főhomlokzat negyedik ajtaja pedig valószínűleg utólagos kialakításnak köszönhetően északról a harmadik tengelyben látható. A földszinti részen a rizalitot bevezető, sekély kiülésű falpilléreken kívül függőleges faltagoló elemet nem láthatunk. A nyílások keret nélküliek, azonban lezárásukat, a vállvonal magasságában indított, az ablakformát követő vakolatkeret, illetve szemöldök emeli ki. A profilozott vakolatkeret indítását kifelé hajló, filigrán növényi ornamensek, a záradékot pedig dús plasztikájú, gyümölcsökből és virágokból kötött, a keret ívét követő füzér emeli ki. Az utóbbi középrészét – a nyílások tengelyében, mintegy azok záróköveként is alkalmazott – tekercsdísz fonja át. A térre néző homlokzat teljes hosszában e nyílásokat vállvonaluk magasságában végigvezetett vékony, lécszerű párkány fűzi össze, amelyet csak a rizalit falpillérei szakítanak meg. Az oldalsó szakaszok emeleti részleteAz oldalsó szárnyak egyik emeleti ablakaAz oldalszárnyak egyik emeleti ablakaHomlokzati díszítés az oldalszárnyakon

Az öt-öt axisos oldalszakaszok emeleti ablakainak vakolatkerete kissé komplikált, mint a rizalit ablakaié: ezeknél sekély kiülésű, de gazdag, pálcatagos profilú – az ablakok felső sarkait lekerekítő – vakolatkeret fut körbe, a könyöklőpárkányt kicsiny, reneszánsz jellegű konzolok tartják, a vakolatkeret indítását pedig S alakban kihajló levélornamens hangsúlyozza. A vakolatkeretet az ablakok vállvonalában sima felületű, rézsűs vezetésű fejezet szakítja meg. Az ablakok lezárását pedig ívelt, megtörő vonalú konkáv szemöldök alkotja, amely alatt gazdag mintázású vakolatornamenssel kitöltött mező látható. E mezőt kétfelől puttófejes növényi ornamensben végződő hermák indítják, magát a mezőt dús levelekkel övezett kartus s felette eleven mintázású női büszt tölti ki. Az ablakok közötti falszakaszokat a szemöldökök magasságában egy-egy azonos formakincsből építkező vakolatdíszítmény jelenik meg: női büszttel koronázott, függélyesen lecsüngő növényi ornamenssel keretezett s néhány apró virággal borított kartus (amely azonos a rizalitot bevezető két emeleti falpilléren láthatóval).Az oldalszárnyak főpárkányának részlete

A rizalit részlete

A homlokzatot egy kevéssé hangsúlyos övpárkány tagolja, alatta a többinél valamennyivel szélesebb vakolatsáv fut, amelyet szakaszonként egy-egy apró, mélyített közepű, medalionba foglalt lóheremotívum díszít. A keskeny zárópárkány erőteljesebb, a falsíkra merőleges kiülésű és alatta tojásléc sor, illetve asztragalosz közbeiktatásával magas, vakolatornamensek sorával kitöltött, profilált kerettel zárt sáv fut. Az ötaxisos homlokzatszakaszok felett, az ablakok tengelyében fekvő formájú, levélkeretes s fűzérrel kitöltött tábladíszek láthatók, melyeket hármas girland-párok fűznek össze. A rizalit ezekkel egy vonalban folytatódó főpárkányát viszont naturalisztikusan mintázott szőlőleveles inda futja be. Az Andrássy úti homlokzatA saroktengely erkélyeA saroktengely erkélye

Az öttengelyes oldalhomlokzat mind a részletformákat, mind a kiosztást tekintve szerves folytatása a főhomlokzat oldalsó, szintén öttengelyes szakaszainak. Az egytengelyes sarokrész emeletén téglalap alaprajzú, vasszerkezetű erkély, amely feltekeredő indákat idéző ornamentális konzol-páron ül, s korlátját áttört alakítású, kovácsoltvas rudak sora alkotja. Az erkélyre vezető ajtó kerete sötétbarna fa, lezárását az oldalszakaszok emeleti ablakairól ismert vakolatdíszítmény koronázza, azzal a különbséggel, hogy itt a vakolatkeret elmarad. A kicsi téglalap alaprajzú erkély vasszerkezetű. Feltekeredő indákat idéző ornamentális konzol-páron ül, s korlátját áttört alakítású, kovácsoltvas rudak sora alkotja.A Szent István téri homlokzat részlete

A Szent István térre néző, hosszan elnyúló épületrész udvari homlokzatának emeleti részét egyenletes kiosztású ablaksor tagolja. Az udvari rész dél felé eső oldalát a téglalap alaprajzú, észak-déli hossztengelyű, kívülről három szakasz széles ún. télikert, vagy ma használatos nevén nagyterem foglalja el. A nagytermet megemelt vállú oromfalak közé fogott nyeregtető fedi, nyugati homlokzatát teljes magasságában négy lizéna tagolja. Ezek között tűnik fel a három nagyméretű szegmensíves lezárású ablaknyílás. Az ablakok lezárását egyszerű profilozású, záróköves vakolatkeret követi, ezek vállvonalában a lizénák által megszakított vízszintes sáv tagolja a homlokzatot. Közvetlenül az ablakok felett sekély mélységű négyzetes, a zárópárkány vonaláig felnyúló faltükrök láthatók. A faltükrök középmagasságában keretük és a lizénák között vékonyabb, vízszintes léc húzódik. Az üvegezett ablakok alsó kétharmada kétosztatú, felső harmadukat pedig ívelt vállú mező zárja.

A homlokzat észak felé eső oldalát, négyszakaszos földszintes tömb bővíti, amely a szálló éttermének kiszolgálóhelyiségeit, raktárait rejti magában. Nyugati oldalát az épületrész tényleges magassága fölé nyúló – a nagyterem külső architektúráját imitáló – kulisszahomlokzat fedi.

A nyers téglafalfelületeket négy, a falkoronán túlnyúló falpillér tagolja. A köztes szakaszokban egy-egy a járószintig lenyúló, szegmensíves lezárású, záróköves vaknyílás s azok két oldalán egy-egy ablak látható. Az attikaszerűen felnyúló pillérek között fémgerenda, illetve átlátást biztosító fémszerkezetre applikálva, a vaknyílások felett rácshálós négyzetes táblák láthatók.

A Fiume dísztermeA Fiume dísztermeA Fiume dísztermeA Fiume díszterme

A díszterem részleteA díszterem mennyezeteAz egykori kávéház ma sörözőként

Elegáns szoba a Fiumében

Az 1934-ben az Andrássy úti homlokzat földszintjének három ablaka helyén helyén kialakított egybefüggő fémkeretes kirakatok helyén az eredetieket hajszálpontosan követő mostani nyílásokat a legutóbbi, 1990 körüli felújításkor állították helyre.

A Fiume 2011-ben

A fák mögé rejtőző Fiume a főtér felújítása után A Fiume 2015-ben

Bár a szállodaépület mai állapota alapvetően nem rossz, következő felújítása lassan időszerűvé válik. Egy jövőbeli rekonstrukció során talán lehetőség nyílik a nagyterem freskójának, illetve az attikafalon eredetileg elhelyezett díszek helyreállítására is. A sarki részen hangulatos, az épület stílusához illő cukrászdát lehetne kialakítani.

A városkép egyik meghatározó épülete, a csaknem 150 éves Fiume, amelynek kialakításán a város kiemelkedő építészei – Sztraka Ernő és Áchim Gusztáv városi mérnökök – mellett a magyar építészet egyik legkiválóbb alakja, Ybl Miklós is részt vett, ma műemléki védelem alatt áll.

Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat.
[2] Gécs Béla: Békéscsaba anno..., Csabai Mérleg
[3] műemlékem.hu, Fiume szálló
[4] Sisa Béla: Békés megye műemlékei, Békéscsaba, 1981.
[5] A Fiume Szálloda honlapja
[6] Békésmegyei Közlöny, 1900–1938.
[7] Békés Megyei Népújság, 1957–1990.