A korábbi bejegyzésünkben bemutatott Szent László utcai elemi iskolához hasonlóan az egykori Révai utcai elemi iskola is a kultuszminisztérium 1913-as döntésének köszönhette létrejöttét, mely szerint a minisztérium Békés megye négy községében 28 új állami elemi iskolát, illetve ugyanennyi tantermet kívánt létesíteni, amelyekből Békéscsabára 12 jutott. A városi képviselő-testület úgy határozott, hogy a város alsó és felső végében egy-egy hat tanerős iskola épüljön. Hosszas tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy a két új iskola közül egyik az alvégen, a Batthyány, Újkígyósi (ma Tessedik) és Kölcsey utcák által határolt területen helyezkedjen el, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész gyermekei számára is könnyen hozzáférhető legyen. Az iskola végleges helyéül a Lehel, a Kölcsey és a Révai utcák találkozását jelölték ki.
Az egykori iskolaépület 2015-ben
Az iskola homlokzata Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Révai úti iskola tervrajza, MNL BéML V. 76 a. 13/1914. VI. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Ablak és főpárkány rajza Ádám Gusztáv tervrajzán. Forrás: Bcs. Révai úti iskola tervrajza, MNL BéML V. 76 a. 13/1914. VI. 1., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A két iskola terveit Ádám Gusztáv városi mérnök készítette 1914 januárjában. A két elemi iskola hasonló homlokzati kialakítással, sajtolttégla-burkolattal épült, egyenként 80 ezer pengő költséggel. A Szent László utcai iskola építési munkálatait Lipták János vállalata végezte. Az iskolában az 1914–15-ös tanévben kezdődött meg a tanítás hat tanítóval, 190 tanulóval. A Szent László utcai és a Révai utcai iskolák 1922-ig közös igazgatás alatt álltak, első igazgatójuk Such János volt.
Az I. világháború alatt a Révai utcai iskolaépületet – az Irányi utcai és a Szent László utcai elemi iskolákhoz hasonlóan – katonai kórház céljára vették igénybe, ez idő alatt a tanulók szétszórtan felekezeti iskolákban és a Közművelődés Háza helyiségeiben nyertek oktatást.
Az 1938–39-es tanévben nyitották meg az elemi iskola 7. osztályát, ennek megfelelően azután folyamatosan vettek fel tanulókat a 8. osztályba.
Az iskola 1950(?) körül
1968-ban az épület új, modern stílusú szárnnyal bővült, amelyben négy tanterem és tornaterem kapott helyet.
Az új szárny építése 1968 nyarán. Fotó: Esztergály, Békés Megyei Népújság 23. évf. 185. sz., 1968. augusztus 8. 
Az iskola az 1970-es években
A Révai utcai iskola egyszerű, nyerstégla homlokzattal, a Szent László utcai iskolával azonos homlokzati részletekkel épült. A földszintet és az emeletet elválasztó osztópárkány és a főpárkány tagozatait fekvő és álló téglasorokból falazták. A főpárkány mintázatának kialakításához világos színű téglákat alkalmaztak. A szegmensíves boltövvel áthidalt ablakok keretezése a megszokottól és a mellvéd tagozásától eltérően nem kiugrik a falsíkból, hanem visszahúzódik attól.
Az egykori iskolaépület 2008-ban
A Kölcsey utca felőli főhomlokzat 2015-ben
A Kölcsey utcai homlokzat 2015-ben
A Lehel utcai homlokzat 2015-ben
A Lehel utcai homlokzat 2015-ben
Az iskola főbejárata
A Révai utcai homlokzat 2015-ben
Az iskola 2015 májusában
Az iskola 2015 májusában
Az iskola udvara 2017-ben
2001-ben a 3. Sz. Általános Iskolát és az 1. Sz Általános Iskolát összevonták, ezek jogutódaként létrejött a Petőfi Utcai Általános Iskola. A 3. Sz. Általános Iskola egykori épületét jelenleg a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete használja. A több mint egy évszázados múltra visszetekintő, ma helyi védelem alatt álló, jó állapotú iskolaépület ma is meghatározó városképi eleme a városrésznek.
Felhasznált irodalom:
[1] Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai, kézirat, Békéscsaba, 1939.
[2] Korniss Géza (főszerk.): Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia, Körösvidék, Békéscsaba, 1930.
[3] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.
[4] Sebő László: Békéscsaba közoktatásának története, 1974.
