Luther utca – Kis Tabán utca sarka

Az egykori algimnázium épületében elhelyezett iparostanonc-iskola számára a város új épületet kívánt emelni. Korábbi bejegyzéseinkben beszámoltunk arról, hogy 1903-ban Áchim Gusztáv városi mérnök elkészítette az iskolaépület tervezési programját és vázlatterveket készített, melyeket elterjesztettek a minisztériumba. A miniszter Áchim Gusztáv terveit a tervezés alapjául jóváhagyta. A mérnök tanácsára a város Nagy Virgil építészt, műegyetemi tanárt kérte fel a végleges tervek elkészítésére, amire 1904 első felében került sor (sajnos a neves építész által készített tervek közül a homlokzati tervre nem sikerült ráakadnunk, így egyelőre csak alaprajzokat tudtunk bemutatni). A tervezett építkezés azonban váratott magára. 1904 végén úgy tűnt, hogy a kormány a következő évi költségvetésbe olyan tételt állit be a csabai iparostanonc-otthon felépítési céljaira, hogy abból évenként törleszthető legyen az építkezésre felveendő kölcsön annuitása. A tervek szerint az iparostanoncotthonban helyezték volna el az ipartestületet, továbbá mindazon tanfolyamokat, előadásokat, amelyek az ipar fejlesztésével, tanításával foglalkoznak. Az 1905-ös hírek viszont már arról tudósítanak, hogy meghiúsul a szép terv: miután a kultuszminiszter az általa kilátásba helyezett évenkénti 2000 koronás támogatást megtagadta, a kereskedelmi miniszter is kénytelen volt visszavonni a korábban ígért 3000 koronás támogatást. A város azonban nem mondott le az iskola építéséről. A Nagy Virgil-féle terveket és a költségvetést 1907-ben Áchim Gusztáv az épület egyes részeinek elhagyásával átdolgozta. 

1909 novemberében Török Gyula királyi mérnök, a kereskedelemügyi minisztérium magasépítési osztályának mérnöke újabb tervvázlatokat készített. Az új tervek szerint a Kis Tabán utcai szárny a korábban tervezettnél jóval rövidebb lett volna, viszont kétemeletesre épült volna az iskola. Az udvarban a korábbi tervekhez hasonlóan kiállítási csarnok kapott volna helyet. Homlokzati terveket – a Nagy Virgil-féle tervekhez hasonlóan – sajnos ezúttal sem tudunk közölni.

Az iparostanonc-iskola újabb tervrajza – földszinti alaprajz. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az iparostanonc-iskola újabb tervrajza – I. emeleti alaprajz. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az iparostanonc-iskola újabb tervrajza – II. emeleti alaprajz. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az iparostanonc-iskola újabb tervrajza – a pince alaprajza. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Az iparostanonc-iskola újabb tervrajza – metszet. Forrás: Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára

Miután az épület tervei a miniszter által kívánt módosításoknak megfelelően átalakíttattak, a közgyűlés utasította a mérnököt, hogy minél hamarabb készíttesse el a részletes terveket és a költségvetést. A korábbi terveket készítő Nagy Virgil egyéb elfoglaltságai miatt nem vállalkozott a tervek elkészítésére, javaslatára Áchim Gusztáv városi mérnök Kommer József budapesti építésszel tárgyalt, aki 6000 koronáért kész volt a tervezést és a művezetést elvégezni. Wagner József csabai építőmester 5000 koronáért vállalta a munkát, így, tekintve az ügy sürgősségét, Áchim Gusztáv az utóbbi megoldást javasolta, hozzátéve, hogy ő maga a kilátásban levő egyéb építkezések miatt nem tudná megoldani a feladatot, azonban az irányításban rövid időre maga is részt vesz.

Az építkezéshez azonban nem lehetett hozzáfogni, mert a beállott politikai zűrzavarok miatt a régi kormány nem utalhatta ki az összeget, illetve azt jelentette ki, hogv kész az államsegélyt utalványozni, de csak akkor, ha már az építkezés megkezdődik. A város a bizonytalan dologba érthető módon nem ment bele. A városban ebben az időben mozgalom indult, hogy a felállítani tervezett felső ipariskolák egyikét Csabán helyezzék el, ám a város vezetői úgy vélték, erre nincs remény, és inkább a tanonciskola építését kell sürgetni. Az államsegély elmaradása miatt azonban az építkezés tovább halasztódott. Az iparostanonc-iskola történetének következő fontos állomása 1914 volt, amikor a város országos tervpályázatot írt ki az épület tervezésére – erről sorozatunk következő részében számolunk be.

Felhasznált irodalom:
[1] Bcs. iparostanonc iskola tervrajzai, levelezések, MNL BéML V. 76 a. 14/1915. XIV. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
[2] Békésmegyei Közlöny, 1903–1910.