Az utca első neve, mely már a város utcaneveinek első, 1851-es felsorolásában is szerepelt, Kishíd utca volt. A nevet a Körösön az utca folytatásában átívelő hídról kapta, ennek a hídnak a helyén épület 1879-ben a város történetének legszebb, mára sajnos jellegtelenre átépített hídja, a Vashíd. A város régi, hangulatos utcanevei közül sokhoz hasonlóan ez az utcanév sem létezik már: az utcát 1910-ben nevezték el Kiss Ernő honvéd altábornagyról, az aradi vértanúk egyikéről. Érdekesség, hogy Kiss Ernő unokaöccse, Kiss Péter Békéscsabán birtokos és főszolgabíró volt [1].
A rövid utca páratlan oldala mára teljesen átépült: az első szakaszon a Szlovák Kultúra Házának parkolója, a Köröshöz közeli szakaszon a Békés Megyei Könyvtár épülete áll, ennek az oldalnak a korábbi képét sajnos fényképek segítségével sem tudjuk bemutatni. A páros oldalon azonban több igen szép polgárház is eredeti állapotában maradt fenn, ezeket mutatjuk be bejegyzésünkben.
A Kiss Ernő utca 2017 májusában
Kiss Ernő utcai részlet 2017 januárjábanA Kiss Ernő utca légi felvételen az 1960-as években. Ekkor még teljes hosszában állt a páratlan oldal házsora, illetve a 8. számú ház is eredeti formájában állt mégA Kiss Ernő utca a Megyei Könyvtár építése idején
Kiss Ernő utca 2.
A Kiss Ernő utca és a Garay utca sarkán álló, hat szobát, konyhát, kamarát magában foglaló ház építésére 1892-ben nyújtott be kérvényt Dr. Sailer Vilmos ügyvéd. Az 1920-as években itt működött a Duna Általános Biztosító Rt. Békés megyei főügynöksége. Az 1980-as években a Békés Megyei Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal számítástechnikai osztálya működött az épületben.
A Garay utca felőli homlokzaton 2+2+2+1 tengelyes (a bal oldali 2×2 tengelyben ikerablakokkal), a sarki homlokzat egytengelyes, a Kiss Ernő utcai homlokzat pedig öttengelyes. A sarkokon, valamint a Garay utca felől az ablakok között armírozás. Az ablakok egyenes záródásúak, egyenes szemöldökpárkánnyal, könyöklőpárkánnyal, fölöttük a teljes épületen párkány húzódik végig. Kiss Ernő u. 2. 1956-ban. Forrás: É. M. Szegedi Tervező Iroda, Békéscsabai gimnázium, Csongrád Megyei Levéltár, 70-793-1Kiss Ernő u. 2. 1956-ban. Forrás: É. M. Szegedi Tervező Iroda, Békéscsabai gimnázium, Csongrád Megyei Levéltár, 70-793-1Az épület 2008-ban
Kiss Ernő u. 2. 2008-ban
Kiss Ernő u. 2. 2014-benKiss Ernő u. 2. 2015-benKiss Ernő u. 2. 2016-banKiss Ernő u. 2. 2016-banAz épület udvari homlokzata
Kiss Ernő utca 4.
A Kiss Ernő utca és a Gutenberg utca sarkán álló, tekintélyes méretű épület történetét kutatva kiderül, hogy a két világháború között számos mester dolgozott itt, többek között Kallós Kálmán lakatos és szerelő, Blaskó János kádármester, Sebessy Irén női szabó. Itt működött Belanka Mihály építőmester tervezőirodája és építési vállalata is, később egy ideig az Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai kerületi pénztárának békéscsabai kirendeltségének hivatali helyisége. A hírekből az is kiderül, hogy 1927-ben készülő kártyabarlangot leplezett le a rendőrség a házban.
A Gutenberg utca felőli homlokzat négytengelyes (balról a második ablak kivételével vakablakok), a Kiss Ernő utcai homlokzat tíztengelyes, a két szélen egy-egy kéttengelyes rizalittal. Az épület ablakai egyenes záródásúak, a rizalitok ablakai, valamint a középső két ablak háromszög alakú timpanonnal zárul, a többi ablakot egyenes szemöldökpárkány zárja. A rizalitokat vonalazott lizénák határolják, a jobb oldali rizaliton (valószínűleg későbbi átalakítás eredményeként) nem teljes magasságban. A könyöklőpárkányok és az ablakok tetejének magasságában az épületen osztópárkány húzódik végig.
Kiss Ernő u. 4. 2008-banKiss Ernő u. 4. 2008-banKiss Ernő u. 4. 2013-banKiss Ernő u. 4. 2014-benKiss Ernő u. 4. 2015-benKiss Ernő u. 4. 2016-banKiss Ernő u. 4. 2016-banA felújításra váró épület szép, eredeti ablakai
Kiss Ernő utca 6.
Az épület az elmúlt századforduló körül épült. Az eredetileg négyablakos és kapubehajtós homlokzatot a két szélső ablakot illetőleg a behajtót magába fogadó fél tégla kiugrású rizalitok szimmetrikussá tették. A két középső ablak elé később szerencsére ma is meglévő igen szép fa portál került. A homlokzat az eklektikus polgárház homlokzatok téglaburkolatos típusába tartozik. Az ablakok mellvédje a könyöklőpárkány alatt egyszerű tükörrel kiképzett. Az ablakok tagozott keretezésűek váll kialakítással és a szemöldökön zárókő elemmel. A szemöldökpárkányt tartó konzolok közti tükör gazdagon dekorált.
Az 1920-as években Kovan Endre szabó csemegebort kínál ezen a címen, később Krnács Pál füszerkereskedőt említik a hirdetések.
Kiss Ernő u. 6. 2008-banKiss Ernő u. 6. 2008-banKiss Ernő u. 6. 2013-banKiss Ernő u. 6. 2016-banA rendkívül szép faportál 2016-banKiss Ernő u. 6. 2017 telén
Kiss Ernő utca 8.
Az utca páros oldalának házai közül a 8. számú épület szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. Sajnos a részleteket is mutató képet egyelőre nem találtunk erről az épületről, azonban a fenti, az 1960-as évekből származó légi felvételen még jól látható, hogy az 1+4+1 tengelyes épület két szélső, szélesebb tengelyét oromzat koronázta. Az oromzatok lebontása mellett az épület homlokzatát is teljes mértékben lecsupaszították, így már csak a két gyönyörű vaskapu, és a részben megmaradt, különleges osztású ablakok utalnak arra, hogy valószínűleg az utca egyik legszebb épülete lehetett az egykor vélhetően szecessziós stílusú polgárház.
1913-ban Francsek István hirdetett két- és egy szobás, frissen festett kiadó lakásokat ezen a címen, 1915-ben Krausz Vilmosnét, 1920-ban Kővári Jenőt említik az újságok ezen a címen lakóként. 1941-ben Szellner Antal fűszer-, csemege-, és gyarmatárukereskedő üzlete működött az épületben. 1964-től a TIT városi székházaként, 1975-ben a Hazafias Népfront székházaként szolgált a ház, amely később számtalan párt székházának is otthont adott.
Bízunk benne, hogy egyszer még előkerül egy jó minőségű fénykép, amelynek segítségével megismerhetjük a ház eredeti szépségét, és akár még az eredeti homlokzat helyreállítására is sor kerülhet. A bal oldali szárny kapuja
Kiss Ernő u. 8. 2008-banKiss Ernő u. 8. 2013-banKiss Ernő u. 8. 2016-banKiss Ernő u. 8. 2016-banAz eredeti állapotban megmaradt ablakok egyikeA jobb oldali kapu
Kiss Ernő utca 10.
A Kiss Ernő utca és a Teleki utca sarkán álló egykori Broszmann-, később Szentgyörgyi-házat, amely finánckaszárnyaként is szolgált, és amelyben 1891-ben Francsek István gőz- és kádfürdőt nyitott, korábbi bejegyzésünkben mutattuk be.
Az utca értékes és szép házai közül egyelőre sajnos egyik sem áll helyi védelem alatt – reméljük, ez a közeljövőben változni fog, és abban is bízunk, hogy a rosszabb állapotú, illetve átalakított épületek eredeti formájukban újulhatnak majd meg.
Felhasznált irodalom:
[1] Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei, Békéscsaba, 1981.
[2] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2005.