Bajza utca – Urszinyi Dezsőné utca – Thurzó utca találkozása
1914-ben Békéscsabán két elemi iskola is épült Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján, egyik a Szent László, másik a Révai utcában. Az utóbbi helyszín kijelölésénél fontos szempont volt, hogy a hatodik kerület, a Körösön túli rész gyermekei számára is könnyen hozzáférhető legyen. Az iskola azonban így is távol esett a Körösön túli területektől, ezért Ádám Gusztáv városi főmérnök 1914 októberében újabb iskolaépület terveit készítette el, amely a meglévő elemi iskoláktól távol eső VI. kerületben, a Bajza, a Szőlő és a Thurzó utcák találkozásánál lévő háromszögletű telekre épült volna (a Szőlő utcának ez a szakasza ma Urszinyi Dezsőné nevét viseli). A tervek – talán a háborús idők miatt – nem valósultak meg, a tervezett iskolaépítés azonban még a következő években is napirendben maradt. 1926-ban Ádám Gusztáv újabb terveket készített ugyanerre a telekre, ekkor azonban a korábbival ellentétben földszintes, négy tantermes iskolaépületet tervezett. A vázlatok a telek különleges alakjához igazodó, V alakú épületet mutatnak; a V betű két szára a Bajza utca és a Szőlő utca felől épült volna. 1927-ben a közgyűlés döntést hozott az iskola felépítéséről, és azonnal a minisztériumhoz fordult államsegélyért. 1929-ben Áchim Mihály készített terveket a VI. kerületi iskola építésére.
Az iskola főhomlokzata. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Az új terveken a korábbiaknál nagyobb, látványosabb kialakítású, emeletes épület látható, amelynek két homlokzata, Ádám Gusztáv 1926-os vázlataihoz hasonlóan a Bajza és a Szőlő utca felé néz. A Bajza utca felőli főhomlokzat tíztengelyes és a rövidebb, Szőlő utcai homlokzat öttengelyes egyenes szakasza fogja közre a öttengelyes, íves sarki részt, ahol a háromszög alakú timpanonnal lezárt főbejárat is elhelyezkedik. A sarki részt barokkos attikafal, valamint homorú és domború részekből komponált, vázával díszített kupola koronázza. A kupola formájának ihletője talán a néhány évvel korábban hasonló alaprajzzal épült Árpád fürdő kupolája ihlette. A homlokzat egyenes szakaszán egyenes záródású ablakok sorakoznak, a földszinten kereteletlenek, könyöklőpárkánnyal, az emeleten egyszerű kerettel. A bal oldali legszélső tengely földszintje vonalazott, ezt a tengelyt lizénák választják el a homlokzat többi részétől. Balról az ötödik tengelyben ajtó látható.
Földszinti alaprajz. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A főbejárat a kerek előcsarnokba vezet. A földszinten két tanterem mellett tanítói szoba, a szolga szobája, valamint háromszobás, konyhával, fürdőszobával, wc-vel és kamrával ellátott lakás található. Az emeleten két tanterem, hittanterem, szertár, tanítói szoba, igazgatói szoba kapott volna helyet, valamint egy egyszobás, konyhával és kamrával felszerelt lakás.
Emeleti alaprajz. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
Metszet. Forrás: Bcs. Irányi úti Állami Elemi Népiskola tervrajza MNL BéML V. 76 a. 7/1902. VI. 3., Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára
A tervek – alighanem a megfelelő források hiányában – sajnos nem valósultak meg. Ha felépült volna a látványos kupolával tervezett, elegáns épület, a városrész legszebb épülete lehetne ma is. A telken végül csak 1957-ben épült fel a 9. számú általános iskola, amely ma Jankay Tibor nevét viseli.
